politika;Európai Unió;Magyarország;költségvetés;Ukrajna;interjú;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában

Orbán Viktor: Ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, beszélhetünk arról, hogyan adjunk pénzt, de ez az én életemben nem fog bekövetkezni

Szerinte az EU-s költségvetéssel meg a nemzeti költségvetésekkel is meg szokott történni, hogy nincs világos stratégiai alapjuk.

A költségvetés egy nagy tudomány, nem csak azt kell tudni elolvasni, hanem azt is, amit elrejtenek a sorok mögött. A különböző szakértői csoportok az elrejtett tételeket is összeadták, ebből jött ki az a szám, hogy az Európai Unió 2028-2034 közötti teljes költségvetésének 20-25 százaléka megy Ukrajnába – állította Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott hagyományos pénteki interjújában.

Úgy tűnik, a 2028 és 2034 közötti büdzsé az új front lesz, amelyet az Orbán-kormány az Európai Bizottsággal szemben nyit. Bár Ukrajnának közvetlenül csak az EU-s költségvetés 5 százalékát szánják, a miniszterelnök szerint az egyedi európai bizottsági döntések körébe utalt összeggel kijön a 20-25 százalék, ráadásul ezen túl 10-12 százalék korábbi hitelek kamattörlesztésére megy el. Ez az Orbán-kormány szerint egy rossz gyakorlat, a teljes EU-s költségvetés 30-32-35 százalékát is jelentheti, de mostanában a berlini kormány is kezdi felemelni a szavát az ügyben - mondta Orbán Viktor.  Hörög, elégedetlenkedik, morgolódik az EU tagjai közül mindenki.

A magyarok pénzének 20 százaléka Ukrajnába megy

 – kockáztatta meg a miniszterelnök.

Az EU-s költségvetéssel meg a nemzeti költségvetésekkel is meg szokott történni, hogy nincs világos stratégiai alapjuk. Ha nem tudjuk, mire jó a költségvetés, akkor nincs jó költségvetés. Ez igaz Magyarország költségvetésére is, de máséra is – folytatta Orbán Viktor. Szerinte az EU-s költségvetésnek

 egyetlen nyilvánvaló célja van, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba, holott nincs döntés arról, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.

Ezt a pénzt szét kéne osztani az EU-tagok között, aztán majd ha Ukrajna tagja lesz az EU-nak, akkor vissza lehet térni a kérdésre..– Ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, beszélhetünk arról, hogyan adjunk pénzt, de ez az én életemben nem fog bekövetkezni – jelentette ki a miniszterelnök.

Ukrajna olyan, mint a migráció. Ha beengedték, nem lehet kitenni. Onnantól kezdve tehát, hogy Ukrajnát felveszik, az ő gazdasági problémáik az EU gazdasági problémáik is lesznek és akkor nincs mese, utalni kell a pénzt nekik.

A reménytelenség költségvetése

Orbán Viktor elég lesújtóan nyilatkozott az EU-s büdzséről, amelyet a reménytelenség költségvetésének nevezett, mondván, szerinte azt sem tudni, hogy az Európai Bizottság hogyan képzeli el a jövőt. Emlékeztetett, hogy elvesznek pénzt a mezőgazdaságból és nem világos, hogy miért, nem tudni, hogy mit terveznek a területtel. Szerinte az Európai Bizottságnak lépésről lépésre meg kell hátrálnia, át kell írnia majd ezt a költségvetést.

A miniszterelnök szerint az Európai Bizottságnak nem is kellene érvelnie, meg kellene határoznia egy összeget, amit eljuttatnak majd a gazdákhoz, ehhez képest szerinte „hókuszpókusz” zajlik. Az Európai Bizottságnak a miniszterelnök szerint szimplán nincs elképzelése a mezőgazdaság jövőjéről. 

Több ezer ember oszt-szoroz, majd a 27 ország elkezd beszélni egymással, indul egy bonyolult tárgyalási folyamat, hogy a kiindulópontként beterjesztett költségvetésbe sikerül-e olyan módosításokat belevinni, amelyek mind a 27 tagállam számára elfogadhatóak. Orbán elárulta, nagyjából tudja, hogy mely országokkal esnek egybe az érdekeik és melyekkel nem. Ha viszont a költségvetést elolvassa, egy bajban lévő, átgondolatlan célokat finanszírozó, kapkodó, stagnálásra berendezkedő, széthullást elkerülni akaró büdzsét lát - fejtegette.

Toborzással megbízott alakok embervadászatot tartanak

A miniszterelnök elmondása szerint meglepetést okoztak brüsszeli körökben azzal, hogy Szijjártó Péter Brüsszelben elővette az Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentését, amelyben külön fejezetet szentelnek az Ukrajnában zajló kényszersorozás során elkövetett jogsértéseknek. Ezért Orbán Viktor szerint nem pusztán magyar ügyről, hanem egy európai ügyről van szó. Nem egyedi eset Sebestyén Józsefé, hanem egy gyakorlatról van szó – hívta fel a figyelmet. – Toborzással megbízott alakok embervadászatot tartanak, s ha nem megy szép szóval a besorozás a hadseregbe, akkor majd erőszakkal teszik - magyarázta, hozzátéve, ezért szerinte szankciókat kell kiszabni, a felelős ukrán vezetőket szankciók alá kell vonni, mert van egy általános gyakorlat, amely nem fogadható el.

A témában való brüsszeli hallgatást Orbán Viktor kínosnak nevezte, mert szerinte mást sem lehet hajlani, mint hogy Ukrajna fantasztikus előrehaladást mutatott be az emberi jogok terén, a korrupció felszámolása és egyebek terén. Ennek a miniszterelnök szerint semmi köze a valósághoz, az EU-nak ezért meg kellene cáfolnia saját magát, de ezt nem fogja megtenni  le akarja lökni a témát az asztalról - állította.

Az ukrán titkosszolgálatnak és az ukrán diplomáciának azt kell mondani, hogy nem Magyarországgal vitatkoznak, egy európai szervezet feketén-fehéren leírta már, hogy ez egy gyakorlat - mondta a miniszterelnök azokról az ellenvetésekről, amelyek bizonyítékokat kérnek számon az ügyben. Majd előállt azzal az elmélettel, amely szerint a Tisza Párt és a DK azt képviseli, hogy a „külföldnek van igaza” és alárendelt viszonyt fogadnak el, szerinte ezek az ellenzéki pártok abból is élnek, hogy külföldi parancsokat hajtanak végre.

A devizahiteleseknek annak idején senki nem mondta el, hogy árfolyamkockázattal jár, ami nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi folyamatokon is múlik - magyarázta Orbán azzal kapcsolatban, hogy mi a különbség a devizahitelesek kálváriáját okozó folyamat, és a mostani 3 százalékos kedvezményes lakáshitel között. A magyarázat szerint a most bevezetendő hitel egy biztonságos konstrukció, ezért a fiatalok számára érdemes megfontolni, hogy belevágjanak egy ilyen programba, mert jobban járnak azzal, ha felveszik a hitelt, mintha albérletre fizetnek. A matematikai modellszámítások elkészültek, vagyis immár biztos, hogy nem csak egy lehetőségről van szó, hanem részleteiben kidolgozott javaslat van az asztalon.

Kapu Tibor visszatéréséről a kormányfő azt mondta, dicsőségre ad okot az út, a tudósok pedig bizonygatják, hogy ezek fontos és értékes kutatások voltak. 12 olyan nemzet van, amely elmondhatja, hogy embert küldött a világűrbe, és mi ezek között vagyunk - fejtegette a kormányfő, hozzátéve, hogy ugyanakkor fontos, hogy ne csak Kapu Tibort emlegessük a témában, hanem Cserényi Gyulát is, hiszen ő ugyanúgy elvégezte az összes szükséges képzést, csak éppen nem ő ment fel a világűrbe.

Az ok minden esetben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése.