Válságokból óriás – Hatvanéves a világ legfontosabb független színházi fesztiválja

Hatvan éve még néhány alternatív társulat találkozóhelye volt, ma közel kétezer előadásával a világ legnagyobb színházi fesztiválja. Az avignoni OFF történetének legnagyobb paradoxona, hogy miközben a gazdasági és kulturális válságok megrendítették a színházi életet, magát a fesztivált éppen ezek tették megkerülhetetlenné. Harold David, az OFF-ot működtető Avignon Festival & Compagnies delegált igazgatója a francia kulturális modell átalakulásáról, a független színház jövőjéről és az OFF rendkívüli sikerének okairól beszélt a Népszavának.

Harold David

Greg Shapiro: Jó érzés, ha nyerek, pláne, ha nem jön el a világvége

A 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál vendége volt Greg Shapiro. Az Oscar-díjas producerrel készített exkluzív interjúnkban beszéltünk arról, hogy milyen volt forgatni világvégét 2001. szeptember 11-én, hogyan tette megvalósíthatóvá Katryn Bigelow A bombák földjén című forgatókönyvét, illetve, hogy miért várja, hogy Joe Eszterhas visszatérjen Hollywoodba.

Képtelenség olyasmit készíteni, ami mindenkinek tetszeni fog. A lényeg mindig az, hogy amennyire csak lehet, magadért cselekedj

Beszélgetések Bak Imrével

Három interjút tartalmaz a 2022-ben elhunyt, nemzetközi hírű magyar festőművésszel a Bak Imre – Válaszok / Answers 1969–2020 című kötet, amelyet kedden mutattak be. 

Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője Fehér Dávidot, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) igazgatóját és Deim Réka művészettörténészt kérdezte

„Ha már ott van a kezedben, sokkal nagyobb az esélye, hogy olyan oldalakra is ellapozol, amelyekre online soha nem jutnál el”

Akkor van helye Magyarországon a nyomtatott sajtónak, ha nem a tradícióra hivatkozik, hanem arra épít, amit a digitális korban is csak ez a forma tud nyújtani – a nyomtatott újság kulturális jelentőségéről Hammer Ferenc íróval, szociológussal beszélgettünk.

Reese Witherspoon a Népszavának: Aggódó polgár vagyok

Hihetetlen látni, hogy a karakter huszonöt év után is ekkora visszhangot vált ki – jelentette ki az Oscar-díjas színésznő, aki a Zoomon adott egy exkluzív interjút a Népszavának a hagyományos média hanyatlásáról, rózsaszín hősökről és arról, mennyire élvezi a produceri munkát is. 

Szükségünk van olyan figurákra, akiket optimizmus vezérel, akikben hiszünk, akik a jó ügyért küzdenek, és örömmel néznek szembe az akadályokkal

„A Tisza számára nagyobb politikai kockázata lenne, ha nem érne el Orbán Viktorig az elszámoltatás”

A Fidesz elveszítette a középosztályt. Bár Orbán Viktor még reménykedik abban, hogy visszavághat, Magyar Péter dominanciája nem fog változni – állítja Mikecz Dániel politológus. Interjú.

Szilágyi Ákos: Orbán Viktor nem választási vereséget szenvedett, hanem politikailag megsemmisült

Kiközösítettek, imitált harcok és történelmi lehetőségek: Az első két hónap tanulságairól Szilágyi Ákos beszélt lapunknak. Interjú.

„Ezerszer inkább vagyok lúzer, mint sikertől dagadó győztes. Orbán azonban előszeretettel lúzerezte ellenfeleit. Csakhogy most ő lett a lúzer”

A krimi visszaállítja a kizökkent világ rendjét

A bűnügyi regény az olvasónak szórakozás. Az írónak viszont fegyelem, kétely, játék és rengeteg újraírás. Patkó Ágnessel és Mészöly Ágnessel, a kortárs magyar krimi két meghatározó szerzőjével arról beszélgettünk, mi történik egy történettel az első ötlettől addig a pillanatig, amikor az író végleg elengedi a kezét.

Patkó Ágnes tudatosan nem akarta belevinni műveibe az elmúlt évtized politikai viharait

Ürge-Vorsatz Diána: Addig kell megoldásokról beszélni, amíg léteznek

Ürge-Vorsatz Diána karrierje az asztrofizikától indult, Berkeleyben doktorált, ma pedig a klímatudomány legbefolyásosabb nemzetközi fórumának, a Nobel-békedíjas IPCC-nek az alelnöke. A CEU professzora szerint a cél nem az, hogy kevesebbet vagy rosszabbul éljünk, hanem az, hogy ugyanazt az életminőséget – vagy akár egy jobbat – sokkal kisebb energia- és erőforrás-felhasználással érjük el. Nézetei több ponton gyökeresen eltérnek Gelencsér András akadémikus légkörkémikusétól, aki szerint a zöld narratíva illúziókkal táplálja az embereket. Boldogkői Zsolt professzor arról is kérdezte interjúalanyát, mi adhat reményt akkor, amikor mások már csak akadályokat látnak.

„Orbán Viktor egyet nagyon tud, Pride-ot szervezni”

A jogi szigor ellenére a magyar társadalom valójában egyre elfogadóbb az LMBTQ-emberekkel szemben – mondta a Népszavának Takács Judit szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora. A NER szándékaihoz képest jobban állunk, de Európához képest rosszabbul. Sokan gondolnák, hogy az istenhívők kevésbé elfogadóak, de nem így van. Interjú.

Nem a magyarokkal, hanem a háborút támogató rendszerrel van baja annak az ukrán teniszezőnek, aki nem fogott kezet Bondár Annával

Olekszandra Olijnyikova saját bevallása a helyzetet humanitárius oldalról közelíti meg.

Olijnikova páros partnere a Roland Garroson Udvardy Panna volt

Ludwig Múzeum: szűkös keretek közt

Fabényi Julia 2013. óta a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A vezetőt a megváltozott politikai környezetről és a Ludwig terveiről kérdeztük.

Fabényi Julia úgy látja, az elmúlt nyolc évben a magyar múzeumi életben több olyan esemény is történt, amelyek valamennyi múzeumot megviselték

Navracsics Tibor: A Fidesz még mindig úgy tesz, mintha egy óriási nagy párt lenne

Szerinte a Fidesz még mindig nem reagált jól szervezetileg a választók üzenetére. Azt sem zárja ki, hogy a jövőben új polgári jobboldali pártra lesz szükség. Ő pártvezetői szerepet nem vállalna, a választási rendszer arányosabbá tételét viszont támogatná. Interjú.

Hangot adni a gonosznak – Fehér Renátóval a sötétség sikátoraiban

A küzdelem arról szól, hogy sikerül-e visszavenni a szolidaritás, a szeretet, a vigasz jogát – mondja Fehér Renátó, aki már egészen fiatalon megörökölte a „közéleti költő” titulust. A merénylők fénykora című első regénye mégsem a NER süllyedő szigetén, hanem Prágában játszódik: egy David K. nevű merénylő épp a Károly Egyetem bölcsészkarát készül felgyújtani, ám előtte még papírra veti indulatoktól és kulturális referenciáktól túlfűtött memoárját. A szerzővel az új kulturális korszakról, a mítoszrombolásról, valamint Jan Palachról és Pilinszky János versének „ismeretlen” cseh fordításáról is beszélgettünk.

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Elfeledett álmok barlangja

A Chauvet-barlang és Werner Herzog dokumentumfilmje inspirálta Vető Orsolya Lia és Vidra Réka közös kiállítását a Liget Galériában. A Cave of forgotten dreams az anyagok átalakulása és az ősi tapasztalatok kérdéseit járja körül.

A kiállítás egyfajta kollektív tudást idéz, amely inkább fragmentumok és érzettöredékek formájában van jelen

A mezei nyúl visszatért

Július 4-én lesz kétszázötven éves az Albertina. A bécsi múzeum nagyszabású kiállítással ünnepel: az intézmény története mellett számos remekművet mutat be, köztük Albrecht Dürer világhírű Mezei nyúl című alkotását is.

Albrecht Dürer 1502-es Mezei nyúl című alkotása a múzeum egyik legfontosabb műve

Polyák Gábor: Egy kicsit megúszásra játszik a Tisza-kormány médiatörvénye, a Népszava funkcióját a magyar sajtóban nehéz példányszámokban mérni

A médiajogász szerint a jó szándék világos, de bizonyos pontokon naiv az elképzelés, a javaslat ugyanis két olyan dolognak is esélyt ad, amely korábban sem működött. Tényleg a világ első országa leszünk print napilap nélkül. Ezt kizárólag a Fidesznek köszönhetjük, nem a világtrendeknek Interjú. 

Polyák Gábor

Az örökölt hallgatás ellen – Kovács Krisztiánnal A fény magányosságáról

Hogy milyen volt élni, gyereket nevelni, tudósként karriert csinálni 1975 Magyarországán, ma már szinte a homályba vész, és a legtöbbünk számára elképzelhetetlen. Amikor a szakmai lehetőségek csak súlyos kompromisszumok árán voltak megvalósíthatók. Kovács Krisztián új, A fény magányossága című regénye a magyar csillagászat és űrkutatás „hőskorában” játszódik – a hatalom árnyékában. A szerzővel kihívásokról, lehetőségekről és a reményről, valamint földönkívüliekről és Mándy Ivánról is szót ejtettünk.

Humorral kezelni a valóságot - Interjú Paul Rudd-al

Rick, az egykor szebb álmokat dédelgető esküvői zenész, akinek ellopja és sikerre viszi egy dalát az aktuális szupersztár - de ezt senki sem hiszi el neki és bizonyítani sem tudja. A művészeti alkotás lényegét feszegető zenés komédia főszerepét alakító Paul Rudd-al Zoomon beszélgettünk.

Pintér Bence: Jeleztem a kormánynak, örülnék, ha Győrben lenne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal székhelye

Győrben igen, országosan viszont nem támogatja az előrehozott önkormányzati választást – erről beszélt a Népszavának Pintér Bence. A város vezetője a kétciklusos polgármesteri korlátozással sem ért egyet, és azt is leszögezte: nem érnek rá június végéig a Tisza-kormánnyal való tárgyalásokkal. A polgármester szeretné, ha Győrben alakulna meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, és stratégiai hibának tartja Cser-Palkovics András megválasztását a Megyei Jogú Városok Szövetsége élére. Interjú.

Ilku Lívia: Azt szeretném mutatni, hogy ez nem a fényűzés, hanem a feladatok egészségügyi minisztériuma

Ilku Lívia gyógyszerész-jogász-közgazdász, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dolgozott már minisztériumban, piaci cégnél, az egykori gyógyszerhatóságnál és most visszatért az államigazgatásba, az ő feladata felépíteni régóta hiányolt önálló tárcát. Interjú.

„Be volt pakolva a bőröndöm, hogy ha újra a Fidesz nyer, elhagyom az országot” – Tzumo Árpád jazz-zenész a kultúraváltásról

Minden embernek van egy veleszületett adottsága, és azt kell az életében megtalálnia, kibontakoztatnia, mondja a több díjjal büszkélkedő Tzumo Árpád. A zenész sok visszássággal, igazságtalansággal, szakmai alapokat nélkülöző döntéssel találkozott az elmúlt tizenhat évben, s ehhez mint világot járó, külföldi tapasztalatokat szerző művész nem szokott hozzá. Az Orbán-rendszerről, pályakezdéséről és a jó zene hatalmáról kérdeztük.

Új élet – Hullámzó horizont Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel

Mintegy negyed évszázad előkészületeit követően vált olvashatóvá Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely kis terjedelme ellenére elképesztően sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény – egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány története 1993 nyarának Budapestjén, amikor maga az ország, a társadalom is az újjászületés állapotában fortyog-kavarog. A szerzőpárossal erről a karneváli világról beszélgettünk.

Biró Ferenc: Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy ez koncepciós ügy, magamtól nem állok fel

Több feljelentést is tett a Nemzeti Kommunikációs Hatósággal (NKOH) szemben az Integritás Hatóság – mondja Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki ellen vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség. El sem tudta képzelni, hogy Tuzson Bence arra kéri, állítsa le a hivatal helyszíni vizsgálatait. Interjú.

Nagyon sűrű csendek – Zene, a családi kapcsolatok, a gyász és a megszállott munka a Kurtág-filmben

A Berlinale Ezüst Medve-díjas rendezőjével, Nagy Dénessel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy élő legenda közelébe kerülni.

„A legfontosabb végig az volt, hogy az elkészülő film ne illusztrálja Kurtág Györgyöt, hanem megjelenítse őt.”

A kocka és ami mögötte van

A francia forradalom 200. évfordulójára François Mitterrand elnök új építészeti jelképet szeretett volna emeltetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázatot egy ismeretlen nyerte meg. Swann Arlaud az Egy dán építész Párizsban című film kapcsán nyilatkozott a Népszavának.

„Meg kell próbálnunk felerősíteni a hangunkat, kevesebb teret hagyni a szélsőjobboldalnak abban a narratív csatában, ami valójában eszmei csata”

Totyik Tamás: Nem erővel, hanem párbeszéddel kell megoldani az oktatás problémáit

Már idén nyáron egy új érdekegyeztető rendszert vezethet be a kormány, a pedagógusok teljesítményértékelése pedig a jelenlegi formájában megszűnik. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunknak adott interjújában azt mondta: kevesebb konfliktussal jár, ha a kormány partnerként tekint a pedagógusokra.

A tervek szerint még a nyáron létrejön egy érdekegyeztető rendszer – mondta Totyik Tamás

Túlélni mindent – Monodrámákról Bíró Krisztával és Zeck Juliannával

Két színésznő, két író, két monodráma. Az Örkény Színházban bemutatott Ostromdresszben a nő túléli a háborút, a zsidóüldözést, mert hajtja az életben maradás vágya és a rábízott gyerekek iránti felelősség. Az Orlai Produkció égisze alatt futó Hosszú virágzásban a nő nagyon vágyik az anyaságra, a családalapításra, ám meddőnek ítélik – ennek gyászát igyekszik túlélni, valamint életével-vágyaival szembenézni. Mindkét esetben a „felhajtóerő” a gyerek, illetve a hiánya. A két drámaszerzővel, Bíró Krisztával és Zeck Juliannával beszélgettünk.

Bíró Kriszta és Zeck Julianna

„Nem kellenek visszatérők a NER-ből, ezek az emberek 16 éven át azon dolgoztak, hogy tönkretegyék a magyar demokráciát”

Nem teheti meg a magyar tudományos élet, hogy tárt karokkal visszafogadja azokat, akik az elnyomó rendszer döntéshozói voltak – véli Polyák Gábor jogász, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora. Interjú.

Polyák Gábor - Korábbi felvétel
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang