A mezei nyúl visszatért

Július 4-én lesz kétszázötven éves az Albertina. A bécsi múzeum nagyszabású kiállítással ünnepel: az intézmény története mellett számos remekművet mutat be, köztük Albrecht Dürer világhírű Mezei nyúl című alkotását is.

Polyák Gábor: Egy kicsit megúszásra játszik a Tisza-kormány médiatörvénye, a Népszava funkcióját a magyar sajtóban nehéz példányszámokban mérni

A médiajogász szerint a jó szándék világos, de bizonyos pontokon naiv az elképzelés, a javaslat ugyanis két olyan dolognak is esélyt ad, amely korábban sem működött. Tényleg a világ első országa leszünk print napilap nélkül. Ezt kizárólag a Fidesznek köszönhetjük, nem a világtrendeknek Interjú. 

Az örökölt hallgatás ellen – Kovács Krisztiánnal A fény magányosságáról

Hogy milyen volt élni, gyereket nevelni, tudósként karriert csinálni 1975 Magyarországán, ma már szinte a homályba vész, és a legtöbbünk számára elképzelhetetlen. Amikor a szakmai lehetőségek csak súlyos kompromisszumok árán voltak megvalósíthatók. Kovács Krisztián új, A fény magányossága című regénye a magyar csillagászat és űrkutatás „hőskorában” játszódik – a hatalom árnyékában. A szerzővel kihívásokról, lehetőségekről és a reményről, valamint földönkívüliekről és Mándy Ivánról is szót ejtettünk.

Pintér Bence: Jeleztem a kormánynak, örülnék, ha Győrben lenne a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal székhelye

Győrben igen, országosan viszont nem támogatja az előrehozott önkormányzati választást – erről beszélt a Népszavának Pintér Bence. A város vezetője a kétciklusos polgármesteri korlátozással sem ért egyet, és azt is leszögezte: nem érnek rá június végéig a Tisza-kormánnyal való tárgyalásokkal. A polgármester szeretné, ha Győrben alakulna meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal, és stratégiai hibának tartja Cser-Palkovics András megválasztását a Megyei Jogú Városok Szövetsége élére. Interjú.

Ilku Lívia: Azt szeretném mutatni, hogy ez nem a fényűzés, hanem a feladatok egészségügyi minisztériuma

Ilku Lívia gyógyszerész-jogász-közgazdász, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára dolgozott már minisztériumban, piaci cégnél, az egykori gyógyszerhatóságnál és most visszatért az államigazgatásba, az ő feladata felépíteni régóta hiányolt önálló tárcát. Interjú.

„Be volt pakolva a bőröndöm, hogy ha újra a Fidesz nyer, elhagyom az országot” – Tzumo Árpád jazz-zenész a kultúraváltásról

Minden embernek van egy veleszületett adottsága, és azt kell az életében megtalálnia, kibontakoztatnia, mondja a több díjjal büszkélkedő Tzumo Árpád. A zenész sok visszássággal, igazságtalansággal, szakmai alapokat nélkülöző döntéssel találkozott az elmúlt tizenhat évben, s ehhez mint világot járó, külföldi tapasztalatokat szerző művész nem szokott hozzá. Az Orbán-rendszerről, pályakezdéséről és a jó zene hatalmáról kérdeztük.

Új élet – Hullámzó horizont Garaczi Lászlóval és Nagy Ildikó Noémivel

Mintegy negyed évszázad előkészületeit követően vált olvashatóvá Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi Hullámzó horizont című könyve, amely kis terjedelme ellenére elképesztően sűrű, rétegzett és komplex nyelvezeten megírt regény – egy Amerikából Magyarországra remigrált fiatal lány története 1993 nyarának Budapestjén, amikor maga az ország, a társadalom is az újjászületés állapotában fortyog-kavarog. A szerzőpárossal erről a karneváli világról beszélgettünk.

Biró Ferenc: Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy ez koncepciós ügy, magamtól nem állok fel

Több feljelentést is tett a Nemzeti Kommunikációs Hatósággal (NKOH) szemben az Integritás Hatóság – mondja Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke, aki ellen vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség. El sem tudta képzelni, hogy Tuzson Bence arra kéri, állítsa le a hivatal helyszíni vizsgálatait. Interjú.

Nagyon sűrű csendek – Zene, a családi kapcsolatok, a gyász és a megszállott munka a Kurtág-filmben

A Berlinale Ezüst Medve-díjas rendezőjével, Nagy Dénessel arról beszélgettünk, hogyan lehet egy élő legenda közelébe kerülni.

A kocka és ami mögötte van

A francia forradalom 200. évfordulójára François Mitterrand elnök új építészeti jelképet szeretett volna emeltetni Párizsnak. A nyílt nemzetközi pályázatot egy ismeretlen nyerte meg. Swann Arlaud az Egy dán építész Párizsban című film kapcsán nyilatkozott a Népszavának.

Totyik Tamás: Nem erővel, hanem párbeszéddel kell megoldani az oktatás problémáit

Már idén nyáron egy új érdekegyeztető rendszert vezethet be a kormány, a pedagógusok teljesítményértékelése pedig a jelenlegi formájában megszűnik. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunknak adott interjújában azt mondta: kevesebb konfliktussal jár, ha a kormány partnerként tekint a pedagógusokra.

Túlélni mindent – Monodrámákról Bíró Krisztával és Zeck Juliannával

Két színésznő, két író, két monodráma. Az Örkény Színházban bemutatott Ostromdresszben a nő túléli a háborút, a zsidóüldözést, mert hajtja az életben maradás vágya és a rábízott gyerekek iránti felelősség. Az Orlai Produkció égisze alatt futó Hosszú virágzásban a nő nagyon vágyik az anyaságra, a családalapításra, ám meddőnek ítélik – ennek gyászát igyekszik túlélni, valamint életével-vágyaival szembenézni. Mindkét esetben a „felhajtóerő” a gyerek, illetve a hiánya. A két drámaszerzővel, Bíró Krisztával és Zeck Juliannával beszélgettünk.

„Nem kellenek visszatérők a NER-ből, ezek az emberek 16 éven át azon dolgoztak, hogy tönkretegyék a magyar demokráciát”

Nem teheti meg a magyar tudományos élet, hogy tárt karokkal visszafogadja azokat, akik az elnyomó rendszer döntéshozói voltak – véli Polyák Gábor jogász, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora. Interjú.

„Igazából azt sem tudjuk, mit vettünk át, anélkül is csontvázakat találni, hogy kinyitnánk egyetlen szekrényt”

Nehezen sikerült időpontot találni, az eredetileg tervezetthez képest heteket csúszott a beszélgetés, ugyanis Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszternek rendre akadt valami kormányzati feladata, így nemhogy a sajtóra, de a családjára sem jutott ideje. Interjú.

A NER-telenítés fájdalmas lesz, de nem szabad újra az autokrácia csapdájába esni

Ahhoz, hogy széles támogatottságú lehessen az alkotmányozás, a NER-telenítési fázison túl kell jutni, és kedvezőbb politikai klímára van szükség – mondja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi tanár.

„Volt, aki megismert minket, és teljesen megváltozott a véleménye a cigányságról”

A Parno Graszt és a Ham Ko Ham közös jótékonysági koncerttel lép színpadra, hogy a Bagázs Közhasznú Egyesület munkáját támogassa. A roma telepeken élő családokkal dolgozó szervezet célja, hogy a mélyszegénységben élők számára valódi lehetőségeket teremtsen. Oláh Józseffel, a Parno Graszt művészeti vezetőjével beszélgettünk.

Lebegő virágok – A kert mint az elvonulás és a bizonytalanság szimbóluma

Évek óta a kert motívuma áll Koleszár Kata munkáinak középpontjában. A Who holds the flowers? című kiállításán a kert már nem művészettörténeti toposzként, hanem az elvonulás és a bizonytalanság szimbólumaként jelenik meg.

Gyászolva az élőt – Szabó Imola Juliannával az elvesztett gyerekkorról

„Évek óta írom felmentésed sorait” – olvashatjuk a Kivétel a nincs című verseskötetben. A női lét megannyi alakváltozatai burjánzó sorokban kelnek életre, miközben egy függő, alkoholista anyának és gyermekének hétköznapi küzdelmeiről kapunk képet. A grafikusként is elismert Szabó Imola Juliannával a szenvedélybeteg szülőkről, a szülővé tett gyermekekről és anyaszerepekről beszélgettünk.

„2015 óta nem létezik hatékony magyar kibervédelem, újra kell építeni az egészet”

A digitalizáció első lépése az állampolgári bizalom helyreállítása lenne, a kibervédelemben pedig az, hogy végre pontos képet kapjunk a helyzetről – állítja Frész Ferenc kibervédelmi szakember, aki szerint nagy lehet a baj. Rengeteg olyan példa is volt, hogy másra használták a magyar állampolgárok adatait. Konkrétan propagandára. Interjú.

Magyar Péter feleannyi fizetésért dolgozik, mint Orbán Viktor, augusztus 20-ig végezni akar a NER botrányainak az átvilágításával

Csökkentik a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését is. Idén augusztusban kifizetik a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást a családoknak.

Lakásért mindent! – Fehér Gáspárral Fillenbaum néni hosszú árnyékáról

Ki ne ábrándozott volna már életében gyors meggazdagodásról? Lehetőleg a legkisebb energiabefektetéssel. Három pár próbálkozik egyről a kettőre jutni, de a hétköznapi antihősök mindig újabb és még nagyobb bajba kerülnek – hazugságok, kapzsiság, lustaság és az okosba’ megoldás miatt. Így válik nem várt fordulatokban teli, gyilkosságoktól sem mentes, mégis mulatságos, bűnügyi regénnyé Fehér Gáspár első, egyedi hangú,  groteszk krimije, a Fillenbaum néni hosszú árnyéka.

Nemes Jeles László: A rosszindulatról érdemes lenne állítani valamit

Klasszikus hős helyett embert ábrázol, cirkusznáci helyett pedig egy olyan gonoszt kreált, aki színpadra helyezi az áldozatait és a lelkükbe akar beférkőzni – mondta a Saul fia tizenegy évvel ezelőtti sikere után újfent Cannes-ban versenyző Nemes Jeles László. Lapunknak adott exkluzív interjúban a rendező elmondta, mindig arról készít filmet, hogy a sötétségnek nagy húzóereje van, folyamatos a kísértés. 

Radnai Márk: Nem akarok senkit megbántani, de azt gondolom, hogy a Fidesznek vége

A választási győzelem után sem nyitják ki a Tisza 29 fős tagságát – mondta lapunknak adott interjújában Radnai Márk, a párt alelnöke. Sulyok Tamás utódlását közvetlen államfőválasztással oldaná meg, de azt cáfolta, hogy a pozíciót Forsthoffer Ágnesnek szánnák. Száz százalékig biztos abban, hogy lesznek népszerűtlen döntéseik is, a legnehezebb pillanat lesz, amikor az emberek felfogják, hogy milyen helyzetben van az ország. Interjú.

Több mint félmilliárd forint hiányzik a magyar komolyzenei élet egyik megkerülhetetlen szereplője, a Pannon Filharmonikusok 2026-os költségvetéséből

Horváth Zsolt ügyvezető igazgató szerint Pécsen európai szintű kulturális modell jött létre, csakhogy a magyar finanszírozási rendszer máig nem tud mit kezdeni vele.

A növekedés határai – Van-e esély a civilizációnk fennmaradására?

A klímaváltozásról szóló közbeszéd többnyire a felmelegedésre és az energiakérdésre összpontosít, miközben a válság ennél összetettebb: a természeti erőforrások kimerülése, a nyersanyagfüggőség és a fogyasztás határainak kérdése is ide tartozik. Gelencsér Andrással arról beszélgettünk, mennyiben fenntartható a mai gazdasági és technológiai modell, milyen tévhitek élnek a zöld átmenetről, és milyen társadalmi következményei lehetnek annak, ha a valós problémákkal továbbra sem nézünk szembe. A légkörkutató akadémikus, a Pannon Egyetem egyetemi tanárának víziója szerint a környezeti, energia- és nyersanyagválság valójában ugyanannak a civilizációs krízisnek a különböző arcai.

Könnyeink könyvtára – Archívumot hoztak létre a NER által okozott traumáknak

Az elmúlt tizenhat év személyes tapasztalatait gyűjti az „Így éltünk itt” közösségi archívum, amelyről elindítóik, Váradi Luca szociológus, a CEU oktatója és kutatója, valamint Kohut Tamás szociológus, társadalomtörténeti kutató beszélt a Népszavának.

Hiába van nyugalom – Terék Annával háborúról és békéről

Mitől válnak gonosszá az emberek, hogyan alakul az életük, személyiségük? Terék Annát ez különösen foglalkoztatja a Jég című, száz versből, lírai monológok sorából többgenerációs családregénnyé összeálló kötetében. Ahogy a háború és az utána beköszöntő béke is. Vagy a túlélési technikák: van, aki mesél, van, aki térben vagy időben eltávolodik traumái helyszínétől – jéggé fagyasztva szívét. „El kell kezdeni dolgozni mindenkinek saját magán” – mondja a szerző, akivel a gyerekkori délszláv háborús mindennapokról is beszélgettünk.

„Azokból az ígéretekből, amelyeket a Tisza tett, komoly társadalmi felháborodás nélkül nem nagyon lehet kihátrálni”

Jelentős fordulat előtt állhat a magyar tudományos élet, amennyiben az új kabinet betartja az ígéreteit – mondta Pálinkás József, az MTA egykori elnöke, aki szerint a társadalom reakciója gyors lesz, ha a Magyar Péter kormánya az orbáni útra lépne, de türelmet kíván az embereknek, mert egyik napról a másikra nem fog minden megváltozni. Interjú.

Gerendai Károly: Nem véres bosszúra, hanem igazságos elszámoltatásra és működő országra van szükségünk

Remélem, olyan korszak kezdődik, ahol teljesítmény végre többet ér majd a lojalitásnál – mondta Gerendai Károly, a Sziget alapítója és a Costes-csoport tulajdonosa, aki a buliturizmus csapdáiról is beszélt lapunknak. Interjú.

„Nem pártpolitikai alapon szeretném képviselni a cigányságot”

Jó lenne, ha sokan elhinnék magukról, hogy bármire képesek lehetnek – nyilatkozta Kőszegi Krisztián tiszás képviselő, akit a parlament alakuló ülésén első romaként az Országgyűlés alelnökévé választanak. Szentandrássy István festőművész és Molnár Ferenc „Caramel” egyaránt a példaképe.