Későbbre tolódik a jegybanki alapkamat csökkentése és az inflációs cél elérése is más pályán halad, csak 2027-ben érjük el a 3 százalékot - derült ki a Magyar Nemzet Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT) kedden kamatdöntő ülését követő jegybankelnöki beszámolóból. Varga Mihály bejelentette: marad 6,5 százalékos alapkamat. Elemzők úgy látják a mind későbbre tolódik kamatcsökkentés és nem zárják ki, hogy akár a választásokig marad a 2024 ősze óta változatlan mérték. Meglepetésre, vagy inkább a gazdaságkutatók megnyugvására a jegybankárok a most véglegesített Inflációs jelentésben a valósághoz közeli növekedési és inflációs prognózist tettek közzé. A jegybank 0,8 százalékra vette vissza az idei gazdasági növekedésre (GDP-re) adott előrejelzését, ezzel szemben a kormány még mindig arra számít, hogy teljesül a várt 2,5 százalék. Az infláció idén minden hónapban 4 százalék felett lesz, év összesítésben pedig 4,7 százalék körül alakulhat.
A KSH adatai szerint az első negyedévben stagnált magyar gazdaság, GDP értéke nem változott, de a szezonálisan igazított adatok szerint 0,4 százalékos csökkenést mértek. A jegybank várakozásai szerint GDP a második negyedévben is stagnál, ez követően pedig az év második felében 1,5-2 százalékos gazdasági növekedés várható – ennek eredőjeként lesz a jegybank szerint az idei gazdasági növekedés 0,8 százalékos, ám lefele mutató kockázatokkal – mondta Varga Mihály jegybankelnök, az MT ülését követő sajtótájékoztatón. A jegybankelnök szerint a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás tartja felszínen, ezt az egyre kisebb ütemben emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések (2-3 gyermekes nők szja-mentessége) támogatják. A beruházások és az export idén még csökken, a beruházási fordulat az idei év végén vagy 2026-ban jöhet, ezek alapján várja az MNB a 2026-os növekedést 2,8 százalékra.
A jegybank GDP prognózisának újabb csökkentése kérdéseket vett fel az MNB elemzői stábjának hitelességével kapcsolatban, ugyanis fél éven belül harmadszorra vágják vissza előrejelzésüket. A tavaly decemberi Inflációs jelentésben az MNB 2025-re még 2,6-3,6 (középérték: 3,1) százalékos gazdasági növekedést várt, ezt csökkentették idén márciusban 1,9-2,9 százalékra (2,4 százalék), amit most tovább faragtak 0,8 százalékra. Vagyis az elmúlt félévben MNB olyan GDP-prognózisokat adott, amelyek a viszonylag széles sávjába sem fér be a várható 0,5-1 százalék alatti GDP-növekedés.
A 0,8 százalék megfelel a piaci várakozásoknak, ugyanakkor a kormány még mindig 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2025-re. Ennek ellenére a jegybank nem tart attól, hogy az idei költségvetési és államadósságcélok nem teljesülnének, ami szintén meglehetősen optimista feltételezés. A jegybank azzal számol, hogy a GDP 2026-ban 2,8, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal nőhet. Ezzel szemben a kormány a 2026-os költségvetést a napokban úgy fogadtatta el a fideszes parlamenttel, hogy a GDP 4,1 százalékkal nőhet 2026-ban, vagyis innen nézve a jövő évi költségvetésről nem túlzást az állítani, hogy annak makropályája teljesen hiteltelen.
Az inflációs előrejelzését a jegybank lényegében változatlanul hagyta: márciusban 4,5-5,1 százalékos éves drágulással számoltak 2025-re, most az idénre 4,7 százalékot jósolnak, 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak. Az infláció az év hátralévő részében 4 százalék felett lesz – így jön ki éves átlagban 4,7 százalékos pénzromlás. Az MNB értékelése szerint kormány által hozott és a cégek által „önként” vállalt árkoráltozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással járnak, ugyanakkor az vállatok továbbra is erőteljesen emelik áraikat.
Érdemi – felfele mutató - kockázatokat is azonosított az MNB az inflációs pálya mentén, ezek közül a kiemelkedő az olajárak nehezen kiszámítható alakulása. A régió és Magyarország is kitett világpiaci energiaáraknak, ami inflációs és pénzügyi kockázatot is jelent. A kockázatot jelentenek a lakossági inflációs várakozások, amelyek ugyan csökkentek, de még mindig magasak, azok megközelítik a 18 százalékot. Az infláció szempontjából fontos lenne a lakossági várakozások csökkentése, ez elengedhetetlen a 3 százalék alatti inflációs cél fenntartható eléréshez, ami már csak 2027-ben látszik teljesíthetőnek – hangsúlyozta Varga Mihály, aki többek között leszögezte: a következő hónapokban szigorú avagy óvatos monetáris politikát folytat az MNB.
Tolódik a kamatcsökkentés
Senkit nem ért meglepetésként, hogy az MT most sem csökkentett kamatot, amely így maradt 6,5 százalék, vagyis már kilenc hónapja változatlan. Az elemzők – egyre bizonytalanabb véleménye – szerint idén talán még egy kisebb kamatcsökkentésre sor kerülhet az év végén, vagy nem. A héten a Raiffeisen Bank elemzői - Blahó Levente és Pálffy Gergely – azzal álltak elő, hogy azt sem lehet kizárni, hogy a 2026-os választásokig egyáltalán nem lesz kamatcsökkentés, ezt ugyanis nem teszi lehetővé a forinttal szemben elvárt kockázati felár. A szakértők szerint a MNB számára továbbra is az infláció alakulása fő kérdés, ami váratlanul 4,4 százalékra emelkedett májusban. De ha az infláció nem lenne elegendő kockázat, ott a költségvetés helyzete, amely már a hitelminősítőknél is figyelőlistán van, mely miatt önmagában nem érdemes a választások előtti kampányintézkedésekre elvenni a forint kamatelőnyéből, megfontoltabb azt ilyen körülmények között a Monetáris Tanácsnak a mostani relatív magasabb szinten tartani. Egyszóval, a piac hiába áraz még 2025 végéig lehetséges kamatcsökkentést (bár már annak a valószínűsége is fokozatosan csökken az árazásokban), valószínűleg csak 2026-tól, ott is inkább csak a második negyedévtől lesz tere az MNB-nek további vágásra. A forint addig is kitarthat 400-410 körüli sávban – tette hozzá elemzésben Blahó Levente és Pálffy Gergely.
