A Mol kedden arról küldött üzenetet a hazai töltőállomásoknak, hogy mostantól már a hét bármely napján módosíthatja a nagykereskedelmi árat – tudtuk meg. Az olajcsoport tavaly májusban egy hasonló, belső üzenettel lényegében arról értesítette kiskereskedelmi vevőit, hogy az addigi kettő – szerdai és pénteki – lehetséges ármódosítási időpontokról átáll a kedd-csütörtök-szombatira. Az olajcsoport a mostani esethez hasonlóan lépését akkor is a piaci folyamatok még pontosabb lekövetésével indokolta. (Igaz, sokak szerint az is közrejátszhatott, hogy a kormányzat „beavatkozással” fenyegette meg az ágazatot arra az esetre, ha a hazai üzemanyagárak havi átlaga a környező államoké fölé nőne.)
A belső bejelentés rögtön gyakorlati formát is öltött. Eszerint tavaly május óta szokatlannak számító időpontban, vagyis szerdától, további 3 forinttal nő a benzin és 7-tel a gázolaj nagykereskedelmi ára – derül ki a Holtankoljak.hu közléséből. Ha ez a töltőállomásokon is megjelenik, úgy a keddi árak alapján előbbiért 605, utóbbiért 611 forintot kérhetnek átlagosan, literenként az autósoktól.
A Mol még nagyobb rugalmasságra törekszik
A Mol - építve a tavalyi év tapasztalataira - folytatja az átállást a rugalmas árképzésre: mostantól minden nap megvizsgáljuk a világpiaci folyamatokat és összhangban a jogszabályokkal és előírásokkal döntünk az üzemanyagárak esetleges kiigazításáról – írta mai levelében az olajcsoport. Célunk, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a változásokhoz. A heti többszöri árazással kereskedelmi partnereink aktuálisabb, a mindenkori piaci viszonyokat jobban tükröző áron vásárolhatják meg az üzemanyagot. A többszöri ármeghatározás ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden héten többször változni is fog az üzemanyagok nagykereskedelmi ára. Az árakon akkor változtatunk, ha azt a világpiaci körülmények indokolttá teszik – zárul a Mol kutaknak küldött üzenete. Lapunk megkeresésére az olajcégnél megerősítették: a levél valós, céljuk árképzésük rugalmasabbá tétele.
A mostani lépés ugyanakkor a meghirdetett elvi alapokat éppenséggel cáfolni látszik. A Brent típusú nyersolaj hordónkénti kurzusa a vasárnapi, 80 dolláros, legközelebbi csúcsa, illetve hétfői, 78 dolláros szintje után kedden cikkünk megjelenésekor már 69 dolláron állt. Az irányadó termék ára tehát a bejelentés előtti napon alig változott, kedden pedig éppenséggel rég nem látott meredekségű zuhanásnak indult. Ezt tehát az első adandó alkalommal pont nem sikerült lekövetni.
A Brent-ív ugyanakkor kétségkívül viharos. Míg ugyanis az izraeli rakéták első, 13-ai, iráni becsapódásai idején a nyersolajár 70 dollárról „indult”, majd, szintén meglehetős idegesen, de most vasárnapig 80 dollárig kúszott fel, a piac kedden a jelek szerint alapvetően a Donald Trump amerikai elnök által magyar idő szerint hétfő éjjel kihirdetett izraeli-iráni tűzszünetet „árazta be”, alig reagálva a katari amerikai bázisok elleni, hétfő esti, végül is kudarcos iráni támadás és a megállapodás kihirdetését követő, Izrael és Irán közötti, kölcsönös bombázások hírére is.
Irán amerikai légibázisokat támadott Katarban és IrakbanStratégiai káosz az Orbán-kabinetben
Az olaj- és gázáraknak az izraeli-iráni feszültség miatti ugrását Orbán Viktor szinte azonnal az Oroszország elleni uniós kereskedelmi korlátozások éles bírálatára használta fel. Olyannyira, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország és Szlovákia erre hivatkozva hétfőn „megvétózta” volna az EU 18. Moszkva-ellenes szankciós csomagját. A HVG ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a hétfői ülés után éppenséggel a tervezet támogatásáról tájékoztatta országa sajtóját. Cikkünk megjelenéséig a magyar kormány nem oldotta fel a látszólagos ellentmondást és az olajárzuhanás hírére sem tett közzé önkritikus nyilatkozatot.
