Az EU leszámol az orosz energiahordozókkal, az Orbán-kormány hangosan, de hiába tiltakozik

A múlt hét második fele óta a témagazda, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számos, a kérdéshez kapcsolódó nyilatkozata mellett Orbán Viktor sem hagyott ki egy alkalmat sem, hogy hangot adjon abbéli felháborodásának: az Európai Bizottság az Unió összes többi tagállamához hasonlóan Magyarországot is arra kéri, hogy több év alatt váltsa ki orosz energiavásárlásait.

A kezdeményezés „megöli a magyar gazdaságot, földre visz bennünket; ha ezt sikerül keresztülnyomniuk, Magyarországnak kétszer, háromszor, lehet, hogy négyszer annyit is fizetnie kell az energiáért, mint eddig; mi az elmúlt két-három évben, a háború alatt is megvédtük a családokat a magasabb energiaköltségektől, de ez egy olyan pénzügyi teher, aminek az elhárítására egész egyszerűen nem látom a lehetőséget” – fogalmazott pénteki rádiónyilatkozatában a kormányfő. A döntést „meg kell akadályoznunk”, mert ez „az egyetlen esélyünk, hogy megvédjük a rezsicsökkentést, hogy megvédjük a családok havi költségvetését és a családi pénztárcákat” – mondta. A brüsszeli „csatába” Szijjártó Pétert küldte, de jövő héten már a miniszterelnökök asztalán az ügy. A kormányfő az Izrael és Irán közötti fegyveres összecsapások miatt felugró olajárak kapcsán vasárnapi Facebook-üzenetében újfent élesen bírálta az orosz energiabehozatal elleni uniós kereskedelmi korlátozásokat, amelyek szerinte „agyonverték” az EU versenyképességét.

A „csatába” küldött Szijjártó Péter nyilatkozatainak számával és terjedelmével kétségkívül megszolgálta főnöke bizalmát. A tárcavezető – a teljesség igénye nélkül – nyomatékosította, hogy a szerinte kizárólag politikai indíttatású, szakmaiatlan „Von der Leyen–Zelenszkij-javaslat” a magyar családok rezsiszámláját „két-háromszorosára akarja növelni”. A Magyarország földrajzi adottságait szerinte figyelmen kívül hagyó tervet az alapszerződések biztosította függetlenség megsértéseként értékelte, és levezette, hogy a többi lehetőségnél olcsóbbnak nevezett orosz gáz helyett miért nem lát semmilyen módot annak kiváltására. Ama kérdésre, hogy miért említik Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is az uniós terv megalkotói között, a fideszes politikus kevéssé követhető és még kevésbé bizonyított levezetése szerint egy esetleges, más irányú energiabeszerzés „haszna” bizonnyal Ukrajnában kötne ki – amit ellenez. A miniszter a tanácsülésen elhangzottakat is tételesen elvetette, ismertetve, hogy Orbán Viktor a közel-keleti helyzetre tekintettel kezdeményezte a téma elnapolását, illetve Szlovákiával együtt „vétóztak” is. Szakértők azonban figyelmeztetnek: ilyen lépésre ez esetben nincs is mód. Szijjártó Péter az MTI tudósítása szerint a tegnapi, Budapesti Globális Párbeszéd nevű fővárosi konferencián az uniós elképzelés kapcsán újfent erőteljes politikai kirohanásokat intézett „Brüsszel” ellen.

Az uniós terv sem az ellátás biztonsága, sem a tarifák oldaláról nem veszélyezteti a magyar fogyasztókat – szögezte le lapunk megkeresésére Miklós László energetikai szakértő. Az Európai Unió az elképzelését már három éve, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után ismertette a tagállamokkal, így a döntésben semmi meglepő nincs. A szakember szerint az EU 2027 végétől úgy is az orosz olajvásárlások kiváltására szoríthatja a Molt, hogy az Orbán-kabinetnek egy ponton sem biztosít vétólehetőséget. Bár egy ilyen lépés akár több százmilliárd forinttal is csökkentheti a Mol profitját, a magyar autósok piaci üzemanyagárát a folyamat nem érinti. „Ha a politika nem nehezedne rá”, az EU többi tagállamához hasonlóan az orosz gáz kiváltását a magyar kereskedők is megoldanák – fogalmazott Miklós László. A szakember lapunk felméréseire hivatkozva azt sem tartotta kizártnak, hogy – kiváltképp a 2027 után várt világpiaci árubőség közepette – akár az orosznál olcsóbb gáz is beszerezhető. De az uniós gázforgalomban évi 4,5 milliárd köbméterre kötött orosz gázvásárlási szerződésünk esetleges fennmaradása „sem tűnne fel”. Szijjártó Péter műszaki-gazdasági kifogásait többnyire valótlannak véli, hozzátéve, hogy e kérdéseket nem politikusokra, hanem szakemberekre kellene bízni. A villamos energiával kapcsolatos felvetéseket már csak azért sem tartja érthetőnek, mert a magyar lakossági áram jó része az állami Paksi Atomerőműből, a piacinál jóval alacsonyabb, államilag támogatott áron kerül a háztartásokhoz. A kétszeres-négyszeres rezsiemelkedési fenyegetést pedig azért tartja kizártnak, mert a hazai lakossági energiadíjak függetlenek azok beszerzési árától: azokat ugyanis az Orbán-kormány költségvetési támogatással tartja fenn – szögezte le lapunknak Miklós László.