A Bizottság emlékeztet arra, hogy a magyar munkaerő termelékenysége uniós összevetésben az egyik legalacsonyabb; szintje ugyanolyan, mint 15 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a hasonló jövedelmű uniós országok termelékenysége ez idő alatt 10 százalékponttal nőtt – jegyzik meg –, vagyis Magyarország lemaradt a regionális versenyben.
A reáljövedelmek elmúlt években tapasztalt folyamatos növekedése nem a készségek és a termelékenység bővülésének, hanem a foglalkoztatás jelentős növekedésének volt köszönhető. 2025-ben 720 ezerrel több ember dolgozik, mint 15 évvel korábban, ám a munkaerőpiacra újonnan belépők nagy része alacsony képzettségű volt, ami az átlagos termelékenység csökkenését eredményezte – jegyzik meg. A növekedés fellendítéséhez innovációra és magas hozzáadott értékű tevékenységekbe történő beruházásokra lenne szükség.
A termelékenység jövőbeli növekedését azonban hátráltathatja
az oktatás gyenge színvonala, a készségek viszonylag alacsony szintje, valamint az üzleti környezet kiszámíthatatlansága
– fogalmaznak a brüsszeli bürokraták.
Az országjelentés megállapítása nem újdonság: a hazai gazdaságkutatók több mint fél évtizede jelzik, hogy a magyar gazdaság elérte növekedési korlátait, miután gyakorlatilag elfogyott a rendelkezésre álló szabad munkaerő. A kormány ennek ellenére az elmúlt években tovább erőltette az alacsony hozzáadott értéket teremtő, betanított munkát igénylő cégek betelepítését, ahelyett hogy a magasabb képzettséget igénylő, ám jóval nagyobb termelékenységű szolgáltatási szektort támogatná a munkahelyteremtésben.
Az Európai Bizottság szerint a szakemberhiány továbbra is rontja a növekedési kilátásokat. Az elmúlt évek kedvező foglalkoztatási eredményeivel összefüggésben egyre nehezebb a munkaerő- és szakemberhiány pótlása. Az oktatási rendszer nem bocsát ki elegendő magasan képzett munkavállalót ahhoz, hogy kielégítse a növekvő munkaerőpiaci keresletet.
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az elmúlt évtizedben nem javult, és uniós összevetésben jelenleg az egyik legalacsonyabb
– olvasható a jelentésben. Emellett sok magasan képzett magyar elhagyja az országot, mivel a kedvezőtlen üzleti környezet nem vonzza a magas hozzáadott értéket képviselő beruházásokat. E tényezők gátolják a magas hozzáadott értékkel bíró vállalkozások alapítását Magyarországon – mutatnak rá egy újabb okra, hogy miért a magyar gazdaság az egyik legversenyképtelenebb az -Unióban.
További ok a kiszámíthatatlan üzleti környezet:
a felmérések rendszeresen rávilágítanak olyan akadályokra, mint a váratlan szabályozási változások, az állam erős jelenléte a belföldi üzleti tranzakciókban, az ellenséges magatartás bizonyos – különösen külföldi tulajdonú – vállalkozásokkal szemben, valamint a kormányzat korlátozott hatékonysága.
Szemet szúrtak a közalapítványok
Magyarország az elmúlt években egyre több alapot (közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, központi banki alapítványokat stb.) hozott létre olyan közfeladatok ellátására, mint az oktatás és a kutatás. Ezek az alapok jelentős állami vagyont és/vagy éves költségvetési finanszírozást kaptak. Úgy tűnik azonban, hogy hatékony felügyelet és kontroll nélkül működnek – állapították meg finoman a brüsszeli elemzők. A kuratóriumi tagok kinevezéséhez nem alkalmaznak átlátható és objektív kiválasztási kritériumokat, és nem szükséges a vagyonkezelési tapasztalat igazolása. A kuratóriumi tagoknak emellett jelentős mozgásterük van a beruházási döntések meghozatalakor. Mivel ezek az alapok az államháztartási szektor részét képezik, a vezetés esetleges hibái az államháztartást is befolyásolhatják – utalnak az elemzők a jegybanki alapítványok több száz milliárdos várható kárára, amiért majd az adófizetőknek kell felelniük.
Tovább rontják a magyar gazdaság versenyképességét a tartósan magas magyar energiaárak is. Az országjelentés szerint az energiapiacon tapasztalható alacsony szintű verseny, a bonyolult szabályozások, a magas adók, valamint az elmúlt évtizedben elhalasztott beruházások miatt uniós összevetésben Magyarországon az egyik legmagasabb a vállalkozásokat terhelő energiaár. Emellett a szabályozott alacsony lakossági energiaárak (vagyis a „rezsicsökkentés”) közvetett módon növelik a vállalkozások energiaárait.
A romló versenyképesség hatására növekedésnek indult a szegénység Magyarországon, ami komoly kihívást jelent a szociálpolitika számára.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban és 2024-ben is az uniós átlag alatt maradt ugyan, de emelkedett. Az iskolai végzettség és a foglalkoztatási státusz fontos szerepet játszik a szegénységi kockázatok alakulásában. A hatások különösen erősen jelentkeznek a fogyatékossággal élők és a romák körében, akik gyakran alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és alulreprezentáltak a munkaerőpiacon. Egyes jelek szerint az idősek körében is nő a szegénység.
Magyarország családközpontú szakpolitikái ellenére a gyermekek több mint egyötöde, valamint a három- vagy többgyermekes családok 28 százaléka ki van téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának.
Az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekeinek csaknem 70 százaléka érintett.
Az újraelosztási politikák alig javítanak a jövedelmi egyenlőtlenségeken. A vagyoni egyenlőtlenség jelentősen nőtt, és az egyik legmagasabb az EU-ban: 2023-ban a lakosság leggazdagabb egy százaléka a teljes vagyon 33 százalékát birtokolta. Az adórendszer és a szociális ellátórendszer lényegesen több pénzügyi támogatást nyújt a magas jövedelmű háztartásoknak, mint az alacsonyabb jövedelműeknek. A legfelső jövedelmi csoportban az egy főre jutó átlagos szociális jövedelem 2023-ban csaknem háromszor akkora volt, mint a legalacsonyabb jövedelmű csoportban – állapítják meg az uniós szakértők.
„A KSH szegénységi adataival kapcsolatos aggályokat megerősítik, hogy azok nem mutatnak összefüggést a hivatal saját jövedelmi adataival sem”„Az oktatás Magyarországon még csak nem is nemzetstratégiai ágazat, úgy tűnik, az a lényeg, hogy olcsón ki lehessen hozni valamit”Nemet mondtak a civil tagok a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentéséreAz Európai Bizottság javaslatai
A magyar gazdaság versenyképességének, a fenntarthatóság és a társadalmi méltányosság előmozdítása érdekében Magyarország számára előnyös lenne, ha sürgősen felgyorsítaná a (Covid utáni) RRF-pénzek felhasználását, ideértve az energetika területén alkalmazható REPower EU-támogatásokat is – javasolja első helyen az Európai Bizottság. A javaslat „róka fogta csuka”, ugyanis az RRF-támogatásokat az Európai Bizottság a magyar kormány korrupciós és jogállamiságot sértő intézkedései miatt felfüggesztette. Vagyis jelen esetben a Bizottság azt javasolja, hogy a magyar kormány haladéktalanul teljesítse a jogállamisági kritériumokat, majd ezt követően hívja le a még elérhető RRF-támogatásokat.
Ezzel szemben a magyar kormány évek óta semmit sem tesz a 10,4 milliárd eurós (mintegy 4200 milliárd forintos) RRF-támogatások lehívásához szükséges reformokért. Mivel a pénzeket 2026 közepéig kellene lehívni, ez a keret gyakorlatilag elveszett Magyarország számára. Az RRF-pénzekből a kormány ingyenes lakossági napelemeket, HÉV-járműbeszerzéseket, oktatási reformokat kívánt finanszírozni – ezekből azonban nem lett semmi.
Az Európai Bizottság további javaslatai között szerepel, hogy a fenntarthatóbb államháztartási gazdálkodás érdekében a kormány erősítse meg a középtávú költségvetési tervezést – ami eufemizmus, hiszen évek óta nincs komolyan vehető középtávú terv. Az államháztartás középtávú fenntarthatósága érdekében nyugdíjreformot is javasolnak: egyrészt a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében az idősek körében, másrészt azért, hogy a nyugdíjak elegendő jövedelmet biztosítsanak a megélhetéshez.
A magyar kormány uniós összehasonlításban jelenleg is keveset költ nyugdíjakra – a kiadások a GDP 6,8 százalékát teszik ki (2023, Eurostat), szemben az EU-átlag 10,4 százalékával. Mivel a magyar társadalom elöregszik, a kiadások emiatt növekedni fognak. A nyugdíjak azonban jelenleg sem elegendőek a megélhetéshez – emiatt az elmúlt évtizedben indokolt lett volna egy nyugdíjreform elindítása. Ezzel szemben az Orbán-kormány 2012-ben végrehajtott egy ellenreformot a magánnyugdíjpénztárak felszámolásával, és azóta sem hajtott végre érdemi intézkedést a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében.
Az Európai Bizottság ezen felül az üzleti környezet javítását is javasolja oly módon, hogy a kormány biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket minden vállalat számára, és ne torzítsa a piaci folyamatokat önkényes „közigazgatási” (valójában kormányzati-politikai – a szerk.) döntésekkel.
Növelné a versenyt és csökkentené a vállalatok költségeit, ha a kormány megszüntetné a különböző ágazati különadókat. A növekedés serkentéséhez szükség lenne a kis- és középvállalatok (KKV-k) finanszírozásának javítására. A javaslatok szerint kiszámíthatóbbá kellene tenni az állami kutatás-fejlesztési programokat annak érdekében, hogy azok javíthassák az innovációt.
Sürgetik a zöld átállás felgyorsítását is – amit EU-s támogatásokkal is segítene a Bizottság –, vagyis az orosz fosszilis energiáról való leválást, valamint a lakóingatlanok zöldenergetikai átállását akadályozó szabályok megszüntetését.
A munkaerőpiacon továbbra is szorgalmazzák a kiszolgáltatott csoportok – például a romák és a fogyatékossággal élők – átképzését és képzését, valamint hatékony szociális párbeszédet kérnek a szakszervezetekkel és munkaadókkal. Emellett szükségesnek tartják a munkanélküli ellátások megfelelőségének biztosítását.
A munkatermelékenységet növelné az oktatás színvonalának javítása, a tanári pálya vonzerejének erősítése, a diplomások számának növelése, az egészségügy fejlesztése, valamint egy célzottabb lakhatási támogatási rendszer kialakítása is – ezek mind olyan javaslatok, amelyek lassan egy évtizede visszatérnek Brüsszel részéről, a kormány azonban továbbra sem hajlandó foglalkozni velük.
