Microsoft-botrány: A NAV-nál és a 4iG-nél is mindent rendben talált a belső vizsgálat

Nemcsak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), hanem a 4iG Nyrt.-nél lefolytatott belső vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy nem történt szabálytalanság a Microsoft-licencek 2013 és 2015 közötti kormányzati beszerzéseivel kapcsolatban – írja a hvg.hu.

Információik szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartott a 4iG-nél, mivel az informatikai vállalat a botrányban emlegetett Humansoft Kft. jogutódja lett. Az OLAF vizsgálatának következményeként már több milliárd forintot fizetett vissza Magyarország az Európai Uniónak. Az OLAF 2019 augusztusában kezdte el a Microsoft-licencek magyarországi beszerzéseinek vizsgálatát, mert felmerült a gyanú, hogy csalás történhetett a kormányzati szervek informatikai vásárlásai során. Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a NAV, valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szoftverbeszerzése merült fel, mint érintett eset. 

Az OLAF megállapítása szerint valóban szabálytalanság történt, és mivel a beszerzéseket részben uniós forrásból finanszírozták, összesen 3,3 milliárd forintnyi támogatást kellett visszautalni. Információik alapján az OLAF szakemberei – a megszokott eljárási rendnek megfelelően – több magyarországi helyszínen is vizsgálódtak, és előfordult, hogy az érintett vezetőktől részletes magyarázatot kértek. A botrány kirobbanásakor több vállalat, köztük a Microsoft egyik viszonteladója, a Humansoft Kft. is érintettként szerepelt. (A vizsgált időszakban más cégek is jelen voltak a Microsoft Magyarország és a Humansoft közötti értékesítési láncban, ezért a Humansoft a Napi.hu cikke szerint azzal érvelt, hogy nem is lehetett tudomásuk a háttérben zajló egyeztetésekről.)

Később a vállalat a 4iG-hez került, így a Jászai Gellért irányítása alatt álló nagyvállalat lett a Humansoft Kft. jogutódja. Ezért 2019-ben az OLAF ellenőrei adatbekérési céllal tartottak helyszíni vizsgálatot a 4iG-nél, majd további két alkalommal, 2021-ben és 2022-ben írásban fordultak a vállalathoz információkért.

Az informatikai cég megerősítette a portál információját, miszerint a 4iG minden megkeresésre maradéktalanul együttműködött, és minden szükséges dokumentumot határidőre átadott az illetékes hatóságnak. Hozzátették, az OLAF által vizsgált szoftverbeszerzések 2013 és 2015 között történtek, amikor a Humansoft Kft. tulajdonosai és menedzsmentje még nem egyezett meg a mostanival. Ezért a 4iG Nyrt. már jogutódként kapcsolódott az ügyhöz, ráadásul a vizsgálat idején már új tulajdonosi és szervezeti struktúra volt érvényben. Az OLAF vizsgálatát követően a 4iG Nyrt.-vel szemben nem indult eljárás.

A vállalat vezetése a vizsgálat után belső ellenőrzést is elrendelt, és a 4iG tájékoztatása szerint a Humansoft részéről nem találtak olyan körülményt, ami jogellenes cselekményre utalt volna. Azt is hangsúlyozták, hogy meglátásuk szerint a vizsgált ügyek hátterét alapvetően azok a nemzetközi szállító partnerek határozták meg, akik központi szerepet játszottak ezekben a folyamatokban.

A 4iG mellett információik szerint a NAV-nál is zajlott belső vizsgálat, amelynek eredményeként ott sem állapítottak meg szabálytalanságot. Vagyis jelenleg az ügy két jelentős szereplőjénél is úgy találták, hogy a beszerzések rendben zajlottak.

Az OLAF eljárása miatt ugyanakkor már vissza kellett fizetni 3,3 milliárd forintot, miközben további 1,56 milliárd forint sorsa még kérdéses, ezért a HVG megkereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, hogy pontos információkat kapjanak arról, mely szervezetek és cégek eljárása kapcsán találtak szabálytalanságot, illetve az OLAF kizárta-e a NAV és a Humansoft érintettségét. Egyelőre azonban nem kaptak választ, ahogyan a Központi Nyomozó Főügyészségtől sem érkezett tájékoztatás arról, hogy miért nem sikerült még vádemelésig sem eljutni hat éves nyomozás alatt.

Utóbbi kapcsán beszédes lehet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi nyilatkozata is, aki a kormányinfón azt mondta: „önmagában, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához”, miközben azt is megjegyezte, hogy nem ismeri az ügyészségi vizsgálat állását.

Mindezek alapján elképzelhető, hogy noha történt szabálytalanság a milliárdos Microsoft-licencek beszerzése során, ennek ellenére végül senkinek sem kell majd emiatt bíróság elé állnia.