Irán;Izrael;Egyesült Államok;Katar;

Irán amerikai légibázisokat támadott Katarban és Irakban

Irán megerősítette, hogy megkezdte a megtorlást amiatt, hogy az Egyesült Államok vasárnap hajnalban a fordói urándósító üzemet támadta bunkerbombákkal. A katari után bezárt az Egyesült Arab Emírségek, majd Szaúd-Arábia légtere is. A Wizz Air minden közel-keleti járatát leállította.

Irán összesen tíz rakétát lőtt ki az Egyesült Államok katari légibázisára. Az esti órákban több robbanásról számoltak be a Perzsa-öbölben található országból. A helyi légvédelem is működésbe lépett, s mint Doha közölte, az összes ballisztikus rakétát elfogták. Izraeli közlés szerint Irán az amerikaiak iraki bázisára is kilőtt egy ballisztikus rakétát. Irán megerősítette, megkezdte a megtorlást amiatt, hogy az Egyesült Államok vasárnap hajnalban a fordói urándúsító üzemet támadta bunkerbombákkal.

Amerikai biztonsági körök már vasárnap este olyan hírszerzési információkat tettek közzé, amelyek szerint Irán rakétatámadásokra készül egyes amerikai bázisok ellen. Később azt közölték, hogy a támadásra, hétfőtől számítva, 48 órán belül kerülhet sor. A közel-keleti bázisokon összesen mintegy 40 ezer amerikai katona szolgál. 2020-ban a perzsa állam egyszer már megtámadott egy amerikai bázist Irakban, megtorlásul az iráni elitegység, a Kodsz Erők parancsnoka, Kászem Szolejmáni meggyilkolásáért. Akkor Teherán előre figyelmeztette Washingtont a közelgő támadásra, amerikai katona nem is vesztette életét és Washington akkor nem válaszolt az akcióra. Szakértők már a tegnapi akció előtt azt közölték, hogy a jelenlegi helyzetben egy hasonló lépés lenne a "legideálisabb" forgatókönyv. Lapértesülések szerint a jelek arra utalnak, hogy Washingtonnak sem lenne ellenére ez a megoldás.

Hétfőn már kora este arról szóltak a hírek, hogy az amerikaiak katari al-udeidi bázisát érheti ballisztikus rakétatámadás, ahol meg is tették a szükséges óvintézkedéseket. Ez arra utal, hogy Irán ezúttal is előre szólhatott Washingtonnak. Az is ezt a hipotézist támasztja alá, hogy a washingtoni külügyminisztérium a támadás megindítása előtt nem sokkal arra kérte az Katarban tartózkodó honfitársakat, hogy helyezzék biztonságba magukat.

A támadás megindítását követően lezárta légterét Katar, valamint az Egyesült Arab Emírség. Bahreinben és Kuvaitban pedig megszólaltak a szirénák.

Mindeközben Irakban, az Ain Al Aszad légibázison az amerikai katonák bunkerekben kerestek menedéket.

A katari után bezárt az Egyesült Arab Emírségek, majd Szaúd-Arábia légtere is, de számos járat még a levegőben van. Az Airportal beszámolója szerint a Wizz Air Budapestről Dubajba (DWC) tartó, W6 2497 számú járata Rijádban szállt le 19 óra 20 perckor. Úgy tudjuk, hogy egyelőre a helyi szállodákban helyezik el az utasokat.

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte: a művelet nem jelent fenyegetést "baráti és testvéri" szomszédjukra, Katarra, a csapások célpontja a lakott területektől messze esik.

A Wizz Air minden közel-keleti járatát leállította

A közel-keleti helyzet további eszkalálódása és újabb légtérzárak miatt a Wizz Air azonnali hatállyal minden a térségbe tartó járatát visszafordította, vagy kitérő repülőtérre irányította - közölte a légitársaság. A mai Budapestről Dubajba tartó járat Rijádban szállt le, az utasok ellátását a légitársaság már szervezi.

A Wizz Air az illetékes hatóságokkal, biztonsági szolgálatokkal egyeztetve szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket és mindent megtesz az utasok és a személyzet biztonságáért - zárul a közlés. 

Hétfőn is folytatódtak a bombázások Irán és Izrael között. Az izraeli hadsereg (IDF) a fordói uránfinomítót bombázta, valamint egy teheráni börtön kapuját: az intézményben sok ellenzékit tartanak fogva. Donald Trump amerikai elnök már nem zárja ki a rendszerváltást Iránban - erre utalt platformján, a "Truth Socialon".

Az iráni hadsereg központi parancsnokságának szóvivője egy videofelvételen megtorlással fenyegette Washingtont. „Az Egyesült Államok ellenséges akciói után az iráni fegyveres erők legitim célpontjainak köre kibővült”, jelentette ki, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak súlyos következményekkel kell számolnia tettei miatt. Mohammed Aminnezsád, Irán Franciaországba akkreditált nagykövete azt mondta, Teherán nem áll háborúban az Egyesült Államokkal, de a francia RTL televízióban a nemzetközi jog megsértésével vádolta Washingtont. Szerinte "nem engedhetné meg magának, hogy megtámadjon egy országot meg nem erősített állítások alapján."

A hivatalos magyarázat szerint a katariak és az odalátogatók biztonsága a cél. Miután az Egyesült Államok is beszállt a közel-keleti háborúba, a térség legnagyobb  amerikai támaszpontja is Irán célpontja lehet.