Nem rendítette meg a piacokat, hogy az USA beszállt Izrael oldalán az Irán ellen indított háborúba

Nem rendítette meg a részvény- és nyersanyagpiacokat az, hogy az USA beszállt Izrael oldalán az Irán ellen indított háborúba. A tőzsdék hétfőn visszafogott eséssel reagáltak, Európában, sőt Ázsiában a hongkongi és a sanghaji tőzsde még így is emelkedéssel zárt. A piacok egyelőre nem áraznak nagyobb eszkalációt. A szereplők azt találgatják, hogy az amerikai bombázás olaj volt-e a tűzre, vagy inkább megoldást jelent – jelezte elemzői kommentárjában Nagy András. Az Erste Bank részvényelemzője optimista: összegzése szerint a részvény- és nyersanyagpiacok egyelőre összességében nyugodtan reagáltak, sőt a közel-keleti tőzsdéken még enyhe emelkedés is történt, főként az izraeli tőzsde esetében, ami azt mutatja, hogy a piac aktuális értékítélete alapján a rövid távú kockázatok emelkedtek ugyan, de a hosszú távúak csökkentek a hétvége eseményeinek hatására.

Hasonló dilemmával értékelte a jelenlegi piaci reakciókat a Reutersnek Paul Jackson. Az Invesco kutatási igazgatója nem tudta eldönteni, hogy „a piaci reakció hiánya naivitásból vagy a helyzet megfelelő felméréséből fakad-e. Az idő majd eldönti” – tette hozzá. Egyes piaci szereplők abban reménykedtek, hogy Irán visszaléphet, nukleáris ambíciói csökkenhetnek, vagy akár abban is, hogy a rezsimváltás után egy kevésbé ellenséges kormány kerülhet hatalomra. „Ennek ellenére az iráni megtorlás vagy a Hormuzi-szoros fenyegetésének bármilyen jele gyorsan megváltoztathatja a hangulatot, és arra kényszerítheti a piacokat, hogy agresszívebben árazzák át a geopolitikai kockázatokat” – mondta Charu Chanana, a Saxo vezető befektetési stratégája.

Óvatosan nyilatkozott a kilátásokról az IMF vezérigazgatója, Kristalina Georgieva, aki arról beszélt a Bloombergnek, hogy az amerikai légicsapások az olajárak esetleges megugrásán túlmutató gazdasági hatásokkal járhatnak. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a világgazdaság ugyan elkerüli a recessziót, de az újabb bizonytalanság még jobban visszafogja a növekedési kilátásokat. Hasonló megállapításra jutott az iráni konfliktus kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a kőolaj árának alakulása csak az egyik történet, de maga a háború több szálon is hat az európai gazdaság növekedésére. A magyar miniszter szerint csak egy dolog az olajszállítások esetleges megakasztása az Arab-öböl kijáratában, de a háború a globális áruszállításban is zavarokat okozhat, ha a Jemen és Dzsibuti között fekvő Bab el-Mandeb-szorost, vagyis a Vörös-tenger déli bejáratát az iráni rezsimmel együttműködő jemeni huszik lezárják. A Bab el-Mandeb-szoros a Vörös-tenger déli bejárata az Indiai-óceán felől, az északi pedig a Szuezi-csatorna – ami közérthetően rámutat a Bab el-Mandeb-szoros stratégiai jelentőségére. Itt ugyanis meg lehet zavarni a Vörös-tengeri hajóforgalmat, bár a jemeni huszik nincsenek abban a helyzetben, hogy teljesen lezárják a szorost. Ezt meg tudják akadályozni az ott járőröző amerikai és európai hadihajók. Ugyanakkor elég egy-két teherhajót megrongálni ahhoz, hogy a hajótársaságok – a biztosítók nyomására – elkerüljék a Vörös-tengert. Ha a Vörös-tenger–Szuezi-csatorna útvonal lezárul, akkor hetekkel hosszabb lesz a hajózási útvonal Ázsia és Európa között, hiszen teljes Afrikát meg kell kerülniük a hajóknak.