A parlament június közepén elfogadta a 2026-os költségvetési törvényt amely azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiánya a GDP 3,7 százalékára csökken. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben elkészült költségvetési jelentése szerint „szigorú költségvetési kontrollal” akár még teljesülhet is a jövő évi hiánycél. Az MNB jelentése meglehetősen megengedő, ugyanis a kormány idénre a költségvetésben 2,5, jövőre pedig már 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számolt. A jegybank szerint ezzel szemben idén a magyar gazdaság 0,8, jövőre pedig 2,8 százalékkal nőhet – vagyis a jegybank két év alatt összesen 3 százalékponttal kisebb GDP-bővüléssel számol, aminek a bevételi hatása a két év alatt a GDP 1–1,5 százalékkal is kisebb lehet, ami konzervatív becslésünk szerint is 1300 milliárd forinttal kisebb bevételt feltételez a kormány makropályájához képest.
A kormány 2026-ra 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt vár, a jegybank mostani becslése szerint ezzel szemben a deficit 3,7–4 százalékos sávban várható a mai tudásuk szerint. A jegybank szerint az idei hiány a GDP 4,1 százaléka lesz – a jegybanktól és a kormánytól független elemzők ennél magasabb deficitet várnak idénre is. A jegybank szerint a jövő évi hiánycsökkenést segítheti az államadósság kamatkiadásainak csökkenése a mérséklődő kamatokon keresztül.
A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a törvény alapján 4219 milliárd forint lehet, ám a jegybank ennél 214 milliárd forinttal nagyobb hiányt lát most 2026-ra. Elemzésük szerint a bevételek 258 milliárd forinttal elmaradhatnak a kormány által tervezett mértéktől, az elmaradás fele részben az adó- és járulékbevételek várható teljesülésének 153 milliárd forintos elmaradásához köthető. Az adóbevételi kockázat főként a fogyasztási adóknál, ezen belül is elsősorban az áfánál jelentkezik - írják. Az uniós támogatásoknál mindössze 90 milliárd forintos elmaradással számol a jegybank, így az MNB szerint jövőre 1840 milliárd forint uniós támogatás érkezhet – ez utóbbi optimista feltételezés kormányváltás nélkül, illetve változatlan kormányzati politika mellett.
A 2025-ös költségvetés is összeomlott, a várható hiány mintegy 651 milliárd forinttal magasabb lesz a törvényben engedélyezettnélAlig költ a környezetre az Orbán-kormány, ötvenszer több pénz mehet közutakra a környezetkímélő vasúti fejlesztéseknél(Az uniós támogatások jelentős része ugyanis zárolva van az Orbán-kormány által teremtett jogállamisági problémák miatt, így a 1840 milliárd forint támogatás megérkezése is derűlátó előrejelzésnek tűnik. – A szerk.)
Az Orbán-kormány ráfordul az osztogatásra, indul a 2026-os választás előtti pénzszórásA kormány már a költségvetés elfogadása előtt, majd az után is döntött számos választás előtti hangulatjavító intézkedésről, amelyek növelhetik a hiányt. A 3 százalékos lakáshitelprogram bevezetésével például nem számol a 2026-os költségvetés – annak ellenére sem, hogy hosszú távon ez komoly kiadásokkal járhat a költségvetés számára. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó-változásokkal számolt a büdzsé: a családi adókedvezmény idei 50 százalékos és 2026 januárjában további 50 százalékos emelése, illetve a háromgyermekes, majd a kétgyermekes nők teljes adómentessége idén még csak a GDP 0,2 százalékát (kb. 180 milliárd forintot), jövőre már a GDP 0,7 százalékát (kb. 670 milliárd forintot) hagyja a családoknál, illetve vonja ki az államháztartásból a jegybank számításai szerint. Így az intézkedéseknek köszönhetően a gyermekes családok adóterhelése az egyik legalacsonyabb lehet Magyarországon az uniós országok között. A gyermekek után járó transzfereket (pl. családi pótlék) is tartalmazó családi adóék a kétgyermekes háztartások esetében az átlagbéren 2023-hoz képest 7,7 százalékponttal, 28,5 százalékra csökkenhet 2026-ban, amely az egyik legalacsonyabb lehet az uniós országok között. A csökkenéshez a személyijövedelemadó-mentességen túl a gyermekek után járó családi adó- és járulékkedvezmény kétszeresére emelése is hozzájárul. Az átlagos adóék mértéke az alacsonyabb jövedelmi szinteken jobban csökkenhet, mint az átlagbér környékén és afelett – jegyzik meg az elemzők.
A független elemzők nem osztják a MNB optimizmusát
A Raiffeisen Bank elemzője, Török Zoltán, július elején kiadott elemzése szerint idén az államháztartás hiánya várhatóan a GDP 5,5, 2026-ban pedig a GDP 4,7 százaléka lesz – szemben a jegybank által várt 4,1, illetve 3,7–4 százalékkal. Török szerint a túlköltés és a hiányspirál jellemzi a magyar államháztartás idei gazdálkodását. Egyértelmű, hogy a kormány kiadási célszámait nem tudja tartani, illetve ehhez a jelenleginél fegyelmezettebb kiadási kontrollra lenne szükség, és az uniós támogatásoknál is elmaradás várható az idén.
Az OTP Bank szintén júliusban készült, legfrissebb előrejelzése szerint a bank idénre 4,8, 2026-ra pedig 5,2 százalékos (!) – vagyis emelkedő – államháztartási hiányt vár változatlan gazdaságpolitika mellett – olvasható a Tardos Gergely vezető közgazdász és Rezessy Gergely által jegyzett elemzésben. Az elemzők szerint a választás előtti osztogatások negatív kockázatot jelentenek az idei és a jövő évi hiányra.
