Nyilvánosságra hozta a 2035-ig szóló állami építési beruházási programját az Orbán-kormány, amely több mint 9 500 milliárd forintos kerettel számol. A rendelettervezet részletesen tartalmazza a 2025-ben és 2026-ban induló, valamint befejeződő projekteket az árvízvédelmi fejlesztésektől a közlekedési és kulturális beruházásokig – vette észre a Portfolio, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely részletesen felsorolja a következő években megvalósuló projekteket.
E szerint most először egy egységes, ágazati bontású és 2035-ig előretekintő állami beruházási keretprogramba rendezték a tervezett fejlesztéseket, amelyekhez költségvetési előirányzatokat is rendelnek. A 9500 milliárd forintot meghaladó keret nem egyszeri kiadás, hanem több mint egy évtizeden átívelő, ütemezett program, amely az infrastruktúra-fejlesztéstől a vízgazdálkodáson át a kulturális és oktatási intézmények modernizálásáig számos területet érint. A rendelet a nemzetgazdasági miniszter és az építési és közlekedési miniszter számára kötelezővé teszi a jövőbeni költségvetési források allokációját ehhez a keretprogramhoz kell igazítaniuk, szükség esetén más kormányhatározatok módosításával vagy visszavonásával. Ennek alapján a 2025–2026-os időszakra több tucat projekt indulhat el vagy folytatódhat, összesen több száz milliárd forint értékben.
Nem indulhat több állami beruházás Lázár János engedélye nélkülA tervek között szerepelnek kisebb, regionális ellátásbiztonságot szolgáló vízügyi fejlesztések és nagyszabású, országos hatású beruházások is. 2025-ben például megkezdődhet a balatonszéplaki szivattyútelep korszerűsítése, a Sarudi szivornya átépítése, valamint a Mórahalmi harmadlagos vízépítési mű felújítása. Emellett elindulhat az MTA és az Agrártudományi Kutatóközpont kastélyparkjának rendezése is, amely kutatási és turisztikai célokat egyaránt szolgál. Továbbá 2026-ban új vízgazdálkodási és árvízvédelmi létesítményeket építenének, több mezőgazdasági térség öntözési kapacitásának bővítésével együtt, illetve költenének kulturális és oktatási célokra, a közintézmények modernizációjára is.
Az ágazati bontás szerint 2025–2026-ban a legnagyobb hangsúlyt négy terület kapja:
A közlekedésben új gyorsforgalmi utak, autópálya-szakaszok és modern vasúti csomópontok épülnek, a Duna-hidak fejlesztésével és több nagyváros közlekedési csomópontjának átalakításával.
A vízügyi programok közé tartozik a Tisza menti árvízvédelmi fejlesztés és a Duna vízszabályozása, új víztározók és szivattyútelepek létesítésével.
A kulturális és oktatási területen vidéki színházak, múzeumok és könyvtárak korszerűsítése, valamint egyetemi campusok és kollégiumok építése várható.
Az egészségügyben és sportban a kórházfejlesztési program új szárnyakkal és diagnosztikai központokkal bővül, miközben új uszodák és atlétikai központok is épülnek.
A három legnagyobb értékű projekt a Tisza menti komplex árvízvédelmi program (több mint 400 milliárd forint), a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése (közel 350 milliárd forint) és az országos kórházfejlesztési program első üteme (mintegy 300 milliárd forint). Ezek együttesen több mint ezermilliárd forintos értéket képviselnek, és meghatározzák a 2025–2026-os időszak nagy állami építkezéseinek súlypontjait.
Szórta a százmilliárdokat az Orbán-kormány, nélkülözhető, egyhamar aligha megtérülő befektetésekre ment a pénzÚtépítés, szakrendelő, iskolafelújítás - ezeket az állami beruházásokat állította le Lázár János