A kedden a parlament elé került iromány praktikusan a tavalyi költségvetési gazdálkodás beszámolója, és a fejezeti kötetekkel együtt csaknem 4400 oldalt tesz ki. A kormány az anyagban nem vállalta a felelősséget a brutális tervezési hibákért, a közel 100 százalékos hiánytúllépést az elhúzódó háborúval, annak negatív következményeivel, valamint az elhibázott brüsszeli intézkedésekkel és a szankciók okozta energiaválsággal, a megugró inflációval magyarázta. A 2023-as tervezés "sikerét" jól érzékeltetteti, hogy a gazdasági növekedés irányát sem tudta eltalálni a kormány, ugyanis 4,1 százalékos növekedéssel számolt, amiből mínusz 0,9 százalék lett. Az infláció becslése sem ment sokkal jobban: a büdzsé készítésekor 5,2 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoltak 2023-ban, ebből lett az Európa-rekorder 17,6 százalékos pénzromlás. Ezek után nem csoda, hogy tavaly is összeomlott a költségvetés.
A jelentős, 2000 milliárd forintos pluszhiányt három tényezővel magyarázták a szakértők: a 17 százalékos infláció és a 30 százalékos élelmiszerár-emelkedés miatt összeomlott a lakossági fogyasztás, emiatt az áfabevételek mintegy ezer milliárd forinttal maradtak el a tervezettől. A másik ok az inflációs és a kamatkörnyezet romlása, amely tartósan megdrágította az államadósság finanszírozását. A harmadik ok, hogy a kormány mindeközben folytatta azoknak a presztízskiadásoknak a finanszírozását, amelyek az adófizetőknek semmi hasznot nem hoznak, annál többet viszont a kormány körül sertepertélő gazdasági holdudvarnak.
Még az eddiginél is nagyobb hiányt vár az Orbán-kormányA tavalyi költségvetési elszámolásban így a Vodafone-részesedésre kiadott 348 milliárd forint mellett más nélkülözhető kiadások is megtalálhatók, amelyek elhagyásával vagy a hiányt lehetett volna csökkenteni, vagy az Európa-rekorder infláció hatásait lehet volna tompítani a rászorulók körében. A kormányzati kommunikáció csak tavaly 57,5 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A Rogán Antal miniszter beszámolója szerint a „Miniszterelnöki Kabinetiroda arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az őket érintő kormányzati döntésekről”. Független megfigyelők szerint ugyanakkor a kommunikáció valós célja nettó Fidesz-propaganda erősítése, vagyis gyakorlatilag pártfinanszírozási célokat szolgál. A 2023-as költségvetés eredetileg „csak” 39,4 milliárd forintot szántak propagandára, ám az évközi kormánydöntéseknek köszönhetően az összeg 57,5 milliárd forintra emelkedett. Miután 2022-ben 45,5 milliárd forintot költöttek hasonló célra, csak két év alatt több mint 100 milliárd forintot tapsoltak el ilyen módon. A kormányzati kommunikációs tendereket túlnyomó részt Balássy Gyula cégei nyerik meg évek óta, s a Szabad Európa írta meg, hogy csak tavaly a New Land Media, a Lounge Design Kft. és a rendezvényszervező Lounge Event Kft. 21,6 milliárd forintos profitot termelt, ami egyértelműen arra utal, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda túlárazza a kommunikációs kiadásait.
A kormány már korábban is egyes beruházások leállításáról döntött, annak érdekében, hogy csökkentse a költségvetés várható hiányát. A parlament előtt fekvő zárszámadási törvényből az is kiderül, hogy nem minden beruházás állítottak le: így összesen 238 milliárd forintot fizettek ki állami beruházásokra. Ebből a legnagyobb tétel a Nemzeti Atlétikai Központ vagyis a Mészáros Lőrinc által épített atlétikai stadion volt, amire csak tavaly 45,5 milliárdot költöttek, de további 18,1 milliárd ment el a stadion melletti edzőpályákra. A zárszámadás szerint csak tavaly 27 milliárdba került a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia, de a nélkülözhetetlen beruházások részeként 10,4 milliárdot fizettek ki a nyíregyházi stadion építésére is.
Félezer éves megtérüléssel kecsegtető befektetés
A tavalyi magas hiány egyik oka a Vodafone Zrt. kisebbségi részesedésének megvásárlása volt. Most a zárszámadási törvényből derült ki, hogy tavaly a Nagy Márton vezette (akkor még) Gazdaságfejlesztési Minisztérium összesen 391 milliárd forintot költött állami cégek feltőkésítésére, amiből 360 milliárd forintot a száz százalékban állami tulajdonban lévő Corvinus Zrt. kapott. Ebből 12 milliárd a Magyar Posta Biztosító Zrt. megszerzésére ment el, ám 348 milliárd forintot a Vodafone Magyarország Zrt, 49 százalékának megvásárlásra költöttek el. Mint ismert a Vodafone többségi tulajdonát a Jászai Gellért által ellenőrzött 4iG Nyrt. szerezte meg. Vagyis a magyar kormány csendestárs egy NER-milliárdos tőkebefektetésében. Az ügyletet pénzügyileg is nehéz megvédeni, ugyanis a Vodafone 2023. évi üzleti beszámolója szerint a mobilszolgáltató tavaly 240 milliárd forintos nettó árbevételt ért el, miközben az adózott eredménye nem egészen 1,4 milliárd forint volt, ebből magyar adófizetőknek nem egészen 700 millió forint nyereség jutott. Ha a Vodafone megtartja jelenlegi jövedelmezőségét, akkor tavalyi befektetés nem egészen 497 év alatt térülhet meg... A közel 500 éves megtérülés ennek ellenére kifejezetten jól mutat a Budapest-Belgrád vasútvonalé mellett, amit a szakértők 979 évre becsülnek. A mintegy 750-1000 milliárdos projekt fő haszonélvezője az építő kínai-magyar konzorcium, ahol magyar felet Mészáros Lőrinc cégei képviselik.