Lázár János a vajdasági Palicsra ment brüsszelezni és ukránozni egy nagyot az állami ünnep ürügyén

Lázár János a vajdasági Palicson megkezdte az idei augusztus 20-i ünnepségsorozatot, négy nappal az állami ünnep előtt.  A magyar kormány és személyesen Orbán Viktor üdvözletét tolmácsolva a helyieknek az építési és közlekedési miniszter előbb már csak megszokásból is Trianont emlegette, de Magyarországot és Szerbiát hasonló sorsúnak tartja. – Két olyan országot képviselünk ma itt, amelyik egyaránt áldozata Brüsszel önkényének és ostobaságának – jelentette ki a fideszes politikus, aki szerint mindketten kárvallottjai vagyunk annak, amit szerinte a belga fővárosban művelnek. 

– Magyarország azért mert politikai okokból nem kapja meg a jussát, a magyar embereket és vállalkozásokat illető uniós pénzeket. Minden híresztelés és brüsszeli propaganda ellenére koránt sem jogi, pláne nem jogállami, hanem csakis és kizárólag politikai megfontolásból blokkolják azokat a pénzeket, amelyek nekünk, magyaroknak járnak – mondott jól oda az EU-nak Lázár, aki maga is egy EU-tagállam minisztere. Felhozta az évtizedekkel ezelőtti történeteket, amikor még nem is voltunk uniós tagok, hogy megnyitottuk a piacainkat a nagy európai multik előtt, és megosztottuk tudásunkat és tehetségünket, s ezzel rászolgáltunk a későbbi tagtársaink pénzére. 

– Nem mondunk igent mindenre, mert ez nem is volt benne a szerződésben, és mi magyarok ebben kurucosan kitartunk. Politikai zsarolás, hogy nem kaphatjuk meg a jussunkat, meg akarnak törni minket – panaszkodott a tárcavezető, és már sorolt is a kormánypropaganda szövegét, hogy szerinte mi a gond: „15 éve következetesen nemet mondunk a háborúra (Hol volt akkor még? – a szerk.), a migrációra és a genderideológiára.” Lázár úgy fogalmazott, hogy ezek a szuverenitásunk szíve közepébe tartozó kérdések. – Ha meg akarunk maradni magyarként és európaiként, nekünk kell döntenünk a háború és béke kérdésében – tette hozzá sejtelmesen, de nem fejtette ki, hogy mit ért ez alatt. 

A miniszter azt fejtegette, hogy hiába csuklóztatják évek, évtizedek óta déli szomszédunkat a csatlakozási feltételek teljesítésével, de szerinte mások – itt Ukrajnára utalt – a sor végéről annak elejére ugorhatnak. Elővette a már sokszor cáfolt tételt az orosz agresszió alatt álló szomszédunk „gyorsítósávos” csatlakoztatásáról, ami szerinte az ukrán embereknek sem érdeke, csakis a „brüsszeli mélyállamnak”, amelyik üveggyöngyökért szerezné meg az amúgy romokban heverő ukrán gazdaságot, és egy hatalmas piacot.

E fejtegetés végén állapította meg, hogy „ezért éri meg nekik a háború”, és – fokozva a szintén valótlan állításokat – szerinte Kijevben „elhallgatják a kárpátaljai Sebestyén József halálát, sőt meglincselését”. Végül kitért a választásokra, amelyen meg kell állítani a Nyugatot, és a 24. órában meg kell akadályozni Szerbiának és Magyarországnak is, hogy „bevándorló országgá váljon”.