Európai Bizottság: Magyarország ugyanolyan korrupt, mint egy éve volt, az Orbán-kormány gyakorlatilag semmit nem tett a jogállamiság helyreállításáért

A korrupció elleni harc és sajtószabadság területén lényegében nincs előrelépés, a fékek és ellensúlyok területén romlott a helyzet, míg az igazságszolgáltatás területén egyedül a bírói fizetésekben van érdemi javulás – állítja az Európai Bizottság most közzétett jogállamisági jelentése. Az évente nyilvánosságra hozott beszámolóban az Európai Bizottság négy területre összpontosítva értékelik a tagállamokban és egyes tagjelölt országokban a jogállamiság helyzetét.

Mélyen csalódást keltő a magyar helyzet Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosa szerint. A politikus hangsúlyozta a jelentéseket bemutató strasbourgi sajtótájékoztatón, hogy készek további eszközöket is használni a jogállam védelmében, ahogy mintegy 18 milliárd euró Magyarországnak szánt támogatás jelenleg is be van fagyasztva, főként jogállamisági problémák miatt.

„Komoly aggályaink vannak Magyarországot illetően” - mondta Henna Virkkunen, az Európai Bizottság demokráciáért felelős alelnöke is. Szerinte Magyarország a nyolc kiemelt területen, amivel kapcsolatban az Európai Bizottság korábban ajánlást tett, mindössze egy területen ért el eredményeket, ez pedig a bírósági rendszerben a fizetések rendezése. Csakhogy ez az a terület, ahol a magyar reformok részben az érintettek ellenében mentek végbe, hiszen tavaly ősszel az Orbán-kormány a bíróknak és bírósági dolgozóknak azért cserébe ígért fizetésemelést, hogy elfogadják a kabinet által javasolt változásokat. A jogállamiság jelentés maga is leírja, hogy a reform egyes részei miatt a bírók tüntetést is szerveztek, az Országos Bírói Tanács pedig ki is lépett a megállapodásból idén januárban .

A jelentést bemutatását követő háttérbeszélgetésen a Népszava kérdésére az Európai Bizottság egy vezető tisztségviselője úgy próbálta föloldani az ellentmondást, hogy a helyzet értékelésénél a folyamat kimenetelét vizsgálják, és bár tisztában vannak az ide vezető lépésekkel, szerinte úgy fair, ha elismerik az elért eredményeket. Az igazságügyi rendszerben ugyanakkor számos egyéb problémát sorol a bizottsági dokumentum. Elismerik, hogy a Kúrián az ügyelosztás folyamata javult, de hiányolják a lépéseket az alsóbb szintű bíróságokon.

A bírósági reformok elégtelenségéről szóló kritikák azért is különösek, mert a korábban befagyasztott uniós pénzek közül 2023 év végén a Bizottság mintegy 10 milliárd eurót feloldott az akkor bevezetett igazságügyi reformok miatt. A Népszava kérdésére, hogy utólag visszatekintve nem volt-e túl korai ez a döntés, Michael McGrath úgy nyilatkozott, hogy az akkor hivatalban lévő Európai Bizottság az akkori információk alapján és a korábban megfogalmazott elvárások mentén hozott döntést, ezért, ha már nincs jogi alapja a pénzek visszatartásának, akkor nem tarthatták vissza a pénzeket.

A korrupcióról szóló 2025-ös Eurobarométer-felmérését idézve a jogállamisági jelentés leírja, hogy hazánkban a válaszadók 88 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt (az uniós átlag itt 69 százalék), és a válaszadók harmada érzi úgy, hogy a korrupció személyesen érinti a mindennapi életében (az uniós átlag itt is valamivel alacsonyabb). A jelentés kiemeli, hogy az EU kérésére létrehozott Integritás Hatóság nem tudja ellátni megfelelően a feladatát, a nem megfelelő erőforrások és a más hatóságokkal történő együttműködés hiánya miatt. A szöveg megjegyzi, hogy az Integritás  Hatóság vezetője ellen razziát tartottak, de az ügyet nem részletezi.

Az elmaradt reformok sorában megjegyzi a jelentés, hogy a vagyonnyilatkozatok ellenőrzése és a magas szintű korrupció elleni fellépésben sem volt érdemi előrelépés az elmúlt egy évben. A sajtószabadság területén is lesújtó képet fest az Európai Bizottság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem elég független, az állami hirdetések elosztása nem átlátható, és a közmédia függetlensége sem biztosított, miközben egyre nő a nyomás a független újságírókon, például a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az  átláthatóságinak nevezett törvény miatt.

A kérdésre, vajon számított-e a tervezett törvény tárgyalásának elnapolásában az, hogy az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól a javaslat visszavonását, Michael McGrath úgy fogalmazott: nem tudja, mi vezetett az elhalasztáshoz, de az eredmény a fontos. Ha pedig később elfogadnák a törvényt a javasolt formában, akkor az Európai Bizottság megtenné a megfelelő lépéseket, mert az uniós szabályokkal nem összeegyeztethető a javaslat.

A jogállamisági jelentés idén először külön hangsúlyt helyez a közös piacra is, vagyis, hogy a tagállami szabályok hogyan befolyásolják az uniós gazdasági térségében az előírások megfelelő érvényesülését. A megkérdezett magyarországi vállalatok kevesebb mint fele bízik a befektetések védelmének hatékonyságában - jegyzi meg a szöveg.