Európai Parlament;határozat;jogállamiság;felszólítás;

A 720 fős Európai Parlament a stabilitás intézményének számít – többségben vannak a mérsékelt, Európa-párti erők

Az Európai Parlament határozatba írta, hogy nem szabad több pénzt adni ennek a Magyarországnak

A határozat az Európai Bizottságot szólítja fel a kifizetések felfüggesztésére mindaddig, ameddig valamennyi jogállamisági kritérium nem teljesül. Emellett sürgeti az Európai Bizottságot, hogy oldja meg, a támogatások eljussanak a magyar lakossághoz a befagyasztások ellenére.

Az EU-n belüli rendszerszintű jogállamisági problémákról szól az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott jelentése, amely a magyar helyzet kapcsán a tagállamokat és az Európai Bizottságot is további lépésekre szólítja fel. Az elfogadott szöveg javasolja, hogy az Európai Bizottság függessze fel a kifizetéseket Magyarországnak, ameddig valamennyi jogállamisági kritérium nem teljesül. Emellett sürgeti az Európai Bizottságot, hogy oldja meg, a támogatások eljussanak a magyar lakossághoz a befagyasztások ellenére.

Az EP által elfogadott szöveg lényegében válasz az Európai Bizottság tavaly kiadott jelentésére, amelyben felhívják a figyelmet a legfontosabb jogállamisági problémákra az EU-n belül, ugyanakkor nincs kötelező ereje. A éves bizottsági jelentés négy témára tesz különös hangsúlyt, ezek az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a korrupcióellenes szabályok. Az EP emellett az LMBTQ emberek elleni támadásokról és a gyülekezési jog szűkítéséről is említést tesz.

A jelentés felszóltja a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy lépjenek előre a nyolc éve megakadt 7. cikkelyes eljárásban, amely végén akár a magyar kormány szavazati jogát is elvehetik.

A jelentés szeretné, ha a magyar önkormányzatok, civilek és vállalkozások közvetlenül juthassanak uniós pénzekhez. Emellett kérik a Bizottságot, hogy a saját jogállamiságról szóló jelentéseinek legyenek valódi következményei.

"Amikor Olaszországban az újságírók ellen kémszoftvereket vetnek be, amikor Lengyelországban a reproduktív szabadságot fenyegeti az új nacionalista elnök, amikor Magyarországon az LMBTIQ jogokat támadják, a Parlamentnek egyértelmű üzenetet kell küldenie” - nyilatkozta a szöveg jelentéstevője, a portugál szocialista Ana Catarina Mendes.

A jelentést 405 szavazattal fogadták el, 210 ellenében és 36 tartózkodás mellett. A Tisza Párt képviselői nem vettek részt a szavazáson, a Fidesz és a Mi Hazánk ellenezte a szöveget, míg a DK két EP-képviselője támogatta azt. Magyar Péter azt írta, a magyar jogállamiságot nem az ideológiai viták és a sokadik EP határozat fogja helyreállítani, hanem a magyar emberek, legkésőbb 298 nap múlva.

Nem minden iskolában tartották be szigorúan a mobiltelefonok használatát korlátozó rendeletet, ám vannak olyan intézmények is, ahol a tanév végére már a telefonok elzárásának pozitív hatásairól számoltak be a pedagógusok – értesült a Népszava.