Európai Unió;Orbán-kormány;hetes cikkely;Tisza Párt;választás 2026;

VSquare: Orbán Viktor valódi fenyegetést lát a 7. cikkelyes eljárásban, fél, hogy a Tisza Párt a 2026-os választást egy EU-tagságról szóló népszavazássá formálja át

Az eljárás Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet a jogállamiság megsértése miatt. Orbán Viktor emiatt hízelgett  a magyargyűlölő román szélsőjobbnak.

Az Orbán-kormány egyre idegesebb az EU 7. cikkely szerinti eljárása miatt, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet az Európai Tanácsban a jogállamiság megsértése miatt. Több, a magyar kormányhoz közel álló forrás szerint Orbán Viktor már nem csupán brüsszeli politikai színjátékként, hanem immár valós fenyegetésként kezeli az ügyet – írja Panyi Szabolcs a VSquare hírlevelében. 

Az oknyomozó újságíró értesülése szerint a leglényegesebb fenyegetés belpolitikai természetű számukra: az, hogy a Tisza párt a 2026-os választást egy EU-tagságról szóló népszavazássá formálhatja át.

Ha ugyanis a 7. cikkelyes eljárás eljut odáig, hogy Magyarország szavazati jogát felfüggesztik, az erősítheti a magyar választókban azt az érzést, hogy Orbán Viktor kifelé viszi Magyarországot az EU-ból, amivel az ellenzék könnyen tud majd kampányolni.

Panyi Szabolcs Facebook-bejegyzésében emlékeztet: a 7. cikkelyes eljárás megakadályozásához Orbánnak legalább egy teljesen megbízható szövetségesre van szüksége, aki vétót emel a Európai Tanácsban, ahol egyhangúság szükséges a szankcionáláshoz. 

2023 végén, egy EU-s tanácskozáson Orbán Viktor informális „blokkoló koalíciójának” – amely ekkoriban Ausztriát, Ciprust, Olaszországot és Szlovákiát foglalta magában – egyik képviselője bevallotta: országa csak színleli Orbán Viktor támogatását, valójában nagyon is nyitott arra, hogy megszavazza a 7. cikkelyes eljárást– állította egy uniós tagállam volt magas rangú tisztviselője.

A VSquare úgy tudja, Robert Fico szlovák miniszterelnök továbbra is Orbán Viktor legmegbízhatóbb szövetségesének számít, ám a politikus jövője belpolitikai válságok miatt bizonytalanná vált, ami ahhoz vezethet, hogy összeomlik a 7. cikkelyes eljárás elleni „vétópajzsa”. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán Viktor valóban lehetséges jövőbeli szövetségesnek látta a magyargyűlölő George Simiont, aki a támogatásáért cserébe hálából később vétózhatta volna a 7. cikkely szerinti szankciókat, csakhogy végül elbukta a román elnökválasztást. 

Még 2018-ban, az Európai Parlament kezdeményezésére kezdődött az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, amelyben azt vizsgálják, Magyarországon sérülnek-e az alapvető uniós értékek. A folyamat során Magyarországot meghallgatásokon faggatják a demokratikus értékek érvényesüléséről, ennek viszont nincsen határideje, ezért húzódhat már ennyi ideje a történet. A következő lépésben a tagállamok négyötödének, azaz huszonkét országnak kellene kimondania, hogy fennállhat a veszélye az uniós értékek súlyos sérülésének. Még csak ezután, ekkor már a tagállamok vezetőinek egyhangú döntésével érhetnénk a következő lépéshez. Az úgynevezett „nukleáris opció”, vagyis a renitens tagállam büntetése, akár a szavazati jogának elvétele csak ezután kezdődhetne.

A brüsszeli testület már hivatalosan kérte a magyar kormányt, hogy vonja vissza az átláthatóságinak nevezett törvény javaslatát, mert nem felel meg a belső piaci szabályozásnak és az alapjogokat is sért. De ha az Európai Bizottság megvárná az új törvény elfogadását, az új, évekig tartó kötelezettségszegési eljárást jelenthetne.