Európai Unió;Európai Parlament;Európai Bizottság;Európa Tanács;hetes cikkely;

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (középen) és Sigitas Mitkus litván külügyminiszter-helyettes (jobbra) érkezik a Tanács ülésére

Több EU-s tagállam türelmetlen az Orbán-kormánnyal szemben, de nincs meg a kellő többség ahhoz, hogy a 7. cikkelyes eljárásban előrelépés legyen

Ugyan a Bizottság szavakban támogatja a magyar kisebbségeket, civileket és a médiát, még nem szánták el magukat.

„Hét év, hét meghallgatás, ez így nem folytatódhat tovább. Hacsak nem látunk egy teljesen más hozzáállást a magyar oldalról, ez kezd értelmetlenné válni.” Ezt a svéd EU-ügyi miniszter, Jessica Rosencrantz nyilatkozta újságíróknak az EU Tanácsának ülése előtt. Számos ehhez hasonló türelmetlenséget jelző mondat hangzott el kedden Brüsszelben, ahol ismét a magyar jogállamiság helyzete volt a téma.

Még 2018-ban, az Európai Parlament kezdeményezésére kezdődött az úgynevezett 7. cikkelyes eljárás, amelyben azt vizsgálják, Magyarországon sérülnek-e az alapvető uniós értékek. A folyamat során Magyarországot meghallgatásokon faggatják a demokratikus értékek érvényesüléséről. Ennek viszont nincsen határideje, ezért húzódhat már ennyi ideje a történet. A következő lépésben a tagállamok négyötödének, azaz huszonkét országnak kellene kimondania, hogy fennállhat a veszélye az uniós értékek súlyos sérülésének. Még csak ezután, ekkor már a tagállamok vezetőinek egyhangú döntésével érhetnénk a következő lépéshez. Az úgynevezett „nukleáris opció”, vagyis a renitens tagállam büntetése, akár a szavazati jogának elvétele csak ezután kezdődhetne.

„A hetes cikk eléggé szűkszavú, de ezt el sem tudtuk volna képzelni, amikor az unió alapszerződései születtek, hogy egy ország megkérdőjelezheti azokat az alapelveket, amelyek összetartanak minket Európában.” Ezt már a néhány hete kinevezett német EU-ügyi Államminiszter, Gunther Krichbaum mondta a sajtó képviselőinek.

Bóka János, magyar európai ügyi minisztere úgy fogalmazott, hogy ez az eljárás a politikai hisztériakeltés eszköze, de a magyar kormány nyílt és konstruktív párbeszédre törekszik.

A magyar jogállamiságról szóló vita fókuszában a Pride betiltása és az átláthatóságinak nevezett törvény volt. 

Információink szerint számos tagország elmondta aggodalmait a magyar helyzettel kapcsolatban. Ahogy az is előkerült, hogy hétfőn a magyar rendőrség betiltott egy június elsejére tervezett LMBTQ jogokról szóló tüntetést a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva.

Tagállami forrásokból úgy értesültünk, hogy Bóka János kiemelte, hogy az „átláthatósági” törvény még nem lépett hatályba, és hangsúlyozta, hogy a tüntetés betiltása még nem végleges, azt a bíróságon megtámadták a szervezők.

Egy tagállami forrásunk, amelynek országa hagyományosan ki szokott állni a jogállamiság mellett, úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy nem volt akkora a nyomás, mint amit ők látni szerettek volna.

Végül húszra nőtt azon tagállamok köre, akik elítélik a Pride betiltását és felszólítják a Bizottságot, hogy használja az eszközeit a magyarok jogainak védelmében. 

Ahogy korábban elsőként a Népszava beszámolt róla, tagállamok egy köre egy nyilatkozatot adott ki kedden, amelyben aggodalmukat fejezték ki a magyar fejlemények kapcsán. Szerintük az emberi jogok és az alapvető szabadságok tisztelete, köztük az LMBTQ emberek tisztelete alapvető fontosságú az EU-ban. A Tanács ülésének napján még több tagállam csatlakozott a nyilatkozathoz, köztük Ciprus, Málta és Görögország. Eddigi információink szerint ráadásul ez a három ország még nem támogatta volna a továbblépést a 7. cikkelyes eljárásban.

Lengyelország, mint az EU soros elnöksége- így a keddi ülés levezetője-, hagyományosan nem csatlakozik tagállamok nyilatkozataihoz. A többi „kimaradó” ország, aki nem fejezte ki írásban az aggodalmát a magyar gyülekezési jog korlátozása iránt így Szlovákia, Románia, Bulgária, Horvátország és Olaszország. Közülük Olaszország más esetben már fölszólalt a magyar problémák kapcsán, és Rómát is besorolták abba a 19 országba, aki kész lenne továbblépni a 7. cikkely kapcsán. Most azonban Tomasso Foti, az olasz EU-ügyi miniszter a szokásos sajtótájékoztatóját sem tartotta meg információink szerint. A miniszter a Giorgia Meloni-féle Olaszország Fivérei (Fratelli d’Italia) tagja a koalíciós kormányban.

Az ülésen a lengyel soros elnökség kezdeményezésére úgynevezett következtetéseket akartak elfogadni a demokráciák ellenállóképességéről, vagyis hogyan tudnak az országok a demokráciát gyengítő támadások ellen föllépni. A szöveget viszont Magyarország és Szlovákia megvétózta, mert a szöveg több alkalommal is beszélt a sokszínű média és az erős civil társadalom szerepéről egy demokráciában.

Michael McGrath a demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztos az ülés után úgy nyilatkozott, hogy minden lehetőséget figyelembe vesznek, ha elfogadják a magyar törvényjavaslatot, akár készek új kötelezettségszegési eljárást indítani. Ugyanakkor a Népszava kérdésre nem válaszolt arra, hogy kérnének-e a bíróságtól úgynevezett ideiglenes intézkedést, amivel a magyar gyermekvédelmi törvényt felfüggeszthetnék. Hangsúlyozta, figyelemmel kísérik a történéseket, a már betiltott tüntetéssel kapcsolatban is. A magyar civileknek az Euronews kérdésére azt üzente a biztos, támogatja őket, kiállnak mellettük. Szerinte szükség van a magyar civilek munkájára a demokratikus társadalomért és tisztában van a Bizottság felelősségével, és meg fogják védeni az uniós jogot. 

A független országgyűlési képviselő hívására ismét több százan jelentek meg a Ferenciek terén, hogy az egyre élesedő szájkosár törvény ellen tüntessenek. Baranyi Krisztina polgármester a Ferencvárosban 50 millió forintos alap létrehozását javasolja a jövőbeni elhalgattatottak megsegítésére.