Tizenhét európai uniós tagállam kormánya adott ki közös nyilatkozatot az Orbán-kormány közelmúltbeli LMBTQI-ellenes intézkedései elleni tiltakozásul. A dokumentumhoz Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország csatlakozott.
A közös nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyülekezési törvény március 18-i szigorítása és az ezt kísérő április 14-i alkotmánymódosítás homlokegyenest ellentétben áll az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletével. Emiatt az aláírók felszólítják az Orbán-kormányt, hogy vizsgálja felül ezeket az intézkedéseket, biztosítson egyenlő jogokat minden állampolgárának az EU működéséről szóló lisszaboni szerződés 2. cikkelye és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai alapján.
Három napja a Népszava írta meg elsőként, hogy legkevesebb 14 EU-tagország közös állásfoglalásban fogalmazza meg aggodalmát több uniós tagállam a Magyarországon nemrég elfogadott alkotmánymódosítás, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása nyomán.
Most már legkevesebb 14 EU-tagország fogja kérni az Orbán-kormányt, hogy lépjen egy nagyot hátraMa újra téma a tagállamok között a magyar jogállamiság helyzete. Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában (GEC) folyik az eljárás, ahol a huszonhét tagállam EU-ügyi minisztere - Magyarországról Bóka János - tárgyal számos témát, köztük ismételten tartanak egy meghallgatást a 7. cikkelyes eljárás keretében. Több tagállami diplomata is elmondta lapunknak, hogy mindenképpen kemény kritikát fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben. Többen kiemelték aggályukat az új, átláthatóságinak nevezett törvénytervezettel kapcsolatban, amivel az Orbán-kormány valójában a civilek és a független média ellehetetlenítését tervezi a Szuverenitásvédelmi Hivatal segítségével.
Lényegi döntésre viszont a Tanácstól senki nem számít most. A 7. cikkelyes eljárás már 2018 óta tart, de a rendszeres meghallgatáson túl eddig nem történt további lépés. Első körben a tagállamok négyötödének, azaz 22 tagországnak kellene kimondania, hogy fennáll a kockázata, hogy Magyarország súlyosan megsérti az alapvető uniós értékeket. Jelenleg viszont úgy tűnik, nincs meg a kellő többség ehhez. Információnk szerint 19 tagállam állna készen további lépésre.
