Hiába ígér védelmet a magyar civileknek, úgy tűnik, kifutott az időből az Európai Bizottság

Az uniós jog betartatásának legfontosabb eszköze az EB kezében az úgynevezett kötelezettségszegési eljárás, ami egy évekig tartó formális eljárás. Először értesítik a tagállamot, hogy gond van egy bizonyos nemzeti törvénnyel, ekkor egy több körös egyeztetésben a nemzeti kormány megpróbálhatja meggyőzni a brüsszeli testületet az igazáról. Ha ez a lehetőség kifullad, akkor lehet az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet.

De ezeket a folyamatokat is leginkább csak akkor indítja az Európai Bizottság, ha nincs kockázat és biztosak a dolgukban, magyarázta a Népszavának Bárd Petra, a hollandiai Radboud Egyetem professzora és a CEU Demokrácia Intézet kutatója. A Bizottságnak nem az lenne a feladata, hogy bírósági pereket nyerjen, hanem hogy kikényszerítse az uniós jogot, hangsúlyozta.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény kapcsán az EB már tavaly október óta perben áll a magyar kormánnyal.

Ebben az eseteben a bíróság 2-4 hét alatt szokott dönteni, vagyis, ha most kérne ilyen intézkedést a Bizottság, akkor is valószínűleg csak addigra születhetne döntés, mire a Szuverenitásvédelmi Hivatal már listázhatna civileket és médiumokat. Hiszen a tervek szerint már június közepén elfogadja a törvényt az Országgyűlés. Bárd Petra elmondta, Magyarország ráadásul még nem is minden jogerős bírósági ítéletet hajtott végre, ezért nem tudni, mit lépne a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről szóló törvény felfüggesztésére.

Ami a Fidesz átláthatósági törvényét illeti, a Népszava múlt héten először írta meg, az Európai Bizottság már hivatalosan kérte a magyar kormányt, vonja vissza a javaslatot, mert nem felel meg a belső piaci szabályozásnak és az alapjogokat is sért. De ha az Európai  Bizottság megvárná az új törvény elfogadását, az új, évekig tartó kötelezettségszegési eljárást jelenthetne.

– mondta Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző központ vezetője a Népszavának.

Az Orbán-kormány még 2015-ben alakította úgy a reklámadót, hogy az RTL Klub csatornára sokkal nagyobb terhet rakjon, mint a rivális kormányközeli TV2-re. Ekkor az EB gyorsan cselekedett. Polyák Gábor szerint egy nem evidens megoldást választott, ugyanis tiltott állami támogatás miatt hozott felfüggesztő határozatot. Az Európai  Bizottság úgy ítélte, ha az adó legnagyobb részét csak az egyik csatornától szedik be, azzal valójában a riválist támogatják.

A német tulajdonosi hátterű RTL-nek még a német kormány is a segítségére sietett az akkori hírek szerint. A nyomás hatására a magyar kormány végül nulla százalékra csökkentette az adót. A magyar kormány viszont az EU bíróságán támadta meg az eljárását. A Bíróság ebben az ügyben a magyar kormánynak adott igazat, vagyis szerintük egyszerűen csak sávos adózásról volt szó. Polyák szerint a bíróság formálisan értelmezte csak a törvényt, pedig a jogszabály egy „politikai kalapács” volt. Azóta sokkal óvatosabb az ilyen ügyekben a Bizottság, pedig volna tere a médiapiac versenyjogi alapú értelmezésének.

A Klubrádió esetében már 9 éve húzódik egy versenyjogi ügy vizsgálata, eddig eredménytelenül, a Magyar Hang egy hónapja nyújtott be egy új panaszt az Európai Bizottsághoz az állami hirdetések miatt. A gyülekezési törvény módosítása és a Pride betiltása kapcsán is hasonló a jogi helyzet, ugyanis a betiltás alapjául szolgáló gyermekvédelminek nevezett törvény miatt már folyik egy bírósági eljárás Magyarország ellen. Ahhoz, hogy a Pride-ot az Európai  Bizottság megvédje, mostanáig kellett volna annak az ideiglenes intézkedés kérésnek áthaladnia a bíróságon, amivel felfüggeszthették volna a törvényt, de ezt az EB elmulasztotta.

Bárd szerint egy későbbi felfüggesztő határozat is segíthetne. Ha valakit ugyanis a Pride-on való részvétel miatt bírsággal sújtanak, és a tüntető a magyar bíróságon megtámadná a büntetést, más lenne a helyzet, ha egy felfüggesztett törvény alapján született büntetést értékelne a bíróság.