Míg 2026-ra az Orbán-kormány környezetkímélő vasúti fejlesztésekre mindösszesen 6,7 milliárd forintot különített el, a légszennyezést növelő közutakra 335,5 milliárdot szánnak – emel ki egy lesújtó összevetést a már közzétett jövő évi költségvetésnek a Másfélfok nevű éghajlatvédelmi honlapon megjelent, zöld szemszögű értékelésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője. Mi több, a jövő évi vasúti keret az idei harmadára zsugorodik. De még a Magyar Labdarúgó-szövetség is 16 milliárdot kap.
És nem ez a jövő évi központi költségvetés egyetlen, zöld szemszögből lelombozó adata: míg ugyanis környezetszennyező, hagyományos energiahordozók állami támogatására 2026-ban 792,5 milliárd forintot különítettek el, addig lakossági energetikai felújítási programokra például mindössze 2,4 milliárd forintot szánnak. Előbbi az úgynevezett rezsivédelmi alap jövő évi kerete. A kormány jórészt ebből fizeti ki a beszerzési ár töredékén, rezsicsökkentetten eladott földgázt Moszkvának, de a kabinet az esetleg drága árambeszerzést is innen segíti ki.
A szakértő a környezetszennyező energiahordozókra fordított közpénz jelentős részét a fogyasztás hatékonyságának javítására is elkölthetőnek látná. (Ez nyilván a gázigények arányos esését, így többek között a külső – orosz – kiszolgáltatottság, a külkereskedelmi hiány, illetve a rezsialap-támogatási terhek csökkenését is magával hozná.) Bár Schaffhauser Tibor üdvözli, hogy jövőre 5 milliárddal többet szánnak olyan fontos célokra, mint hálózatfejlesztés, megújulók akár távhőcélú hasznosításának ösztönzése, közlekedési zöldítés, energiatárolás vagy a hidrogéntermelés felfuttatása, megjegyzi: nincs sok értelme egyszerre a féket és a gázt is nyomni, vagyis zöld és ellenkező célokra egyaránt költeni.
Csak minden év egy-egy napján? – Magunktól és magunkért is meg kell óvnunk közös otthonunkat és természeti környezetünketÚgy tűnik, Sulyok Tamás vétója nem számít, szó szerint ugyanazzal a szöveggel akarják elfogadni az erdőpusztítást lehetővé tevő törvényjavaslatotA szakértő a jövő évi költségvetés zöld alapállású áttekintése mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós előírások nyomán a kabinet idén először, kísérleti jelleggel, szintén elvégezte a 2026-os kiadási tervek környezet- és éghajlatbarát szemszögű értékelését; a szerző egyszersmind ez utóbbi anyagot is véleményezi. Eszerint Magyarország 2026-ban költségvetése 6 százalékát költi zöld célokra. Bár az érték az idei, 4,8 százalékhoz képest javulás, az uniós tagállamok között a középmezőnybe tartozunk, a brüsszeli, központi költések 30 százalékát pedig meg sem közelítjük. Az osztrákok 2022-re 9,5, Luxemburg 8,7, a spanyolok 6,8, a franciák 6,6, a finnek 3,5, a portugálok pedig 2,9 százalékot jelentettek; más környező államokról még nincs adat. A magyar arányt a Green Policy Center kevesli és javasolja, hogy a kormány az elkövetkezőkben e tekintetben tűzzön ki maga elé számszerű célokat.
A kormányzati anyag a kifejezett környezetvédelmi, a jelentős zöld hatású, valamint az e szempontból fontos kiadásokat sötét- és világoszöld, illetve fehér célokra osztotta fel. A szakértő némi éllel azt indítványozza, hogy a következő, remélhetőleg átláthatóbb és civileket is bevonó átvilágításban mutassák be a fennmaradó „barna és fekete” költéseket is. Addig ugyanis, amíg több adóforintot költünk környezetkárosító tevékenységekre, mint zöld célokra, az éghajlatváltozás elleni harc nem nyerhető meg – vonja le a következtetést elemzésében Schaffhauser Tibor.
Ne okozz jelentős kárt
Az (Orbán-kabinet által is aláírt) 2015-ös párizsi klímaegyezmény arra buzdítja a kormányokat, hogy a közpénzeket ne éghajlatváltozás-fokozó, hanem -fékező célokra költsék – hívja fel a figyelmet Schaffhauser Tibor. Ez az elv az Európai Unió saját költségvetését igencsak áthatja. A 2021–2027-es központi kiadások legalább 30 százalékát éghajlatvédelmi céloknak szentelik, de a fejlesztési pénzek aránya már 37, a levegőtisztasági és biológiai sokféleségi programokkal együtt pedig már 40-50 százalék. Az Európai Bizottság a tagállamokat is segíti például a „ne okozz jelentős kárt”-elv költségvetési érvényesítésében. Az EU, illetve a OECD számos tagállama elindult már ezen az úton; a szakértő hazai céloknak is az uniós értékeket javasolja.
Míg környezetszennyező, hagyományos energiahordozók állami támogatására 2026-ban 792,5 milliárd forintot különítettek el, addig lakossági energetikai felújítási programokra mindössze 2,4 milliárd forintot szánnak.
