Inflációt hozhat a 2026-os választás, ősszel gyorsulhat az árak emelkedése

A várakozásoknak megfelelően stagnált az infláció, augusztusban a KSH mérése szerint 4,3 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Júliusban hasonló drágulást mért a KSH, egy hónap alatt júliusról augusztusra nem változtak az árak. Az elemzők 4,3 százalékot vártak, így a fő mutatót nézve meglepetés nem érte őket, igaz, hozzá kell tenni, hogy a kormányzati árréskorlátozások 1,5 százalékponttal mérsékelhetik az inflációt, vagyis a valós folyamatok szerint valahol az 5,5–6 százalékos sávban lenne az infláció. A háztartások inflációs várakozásai rendkívül magasak – még ha az MNB legutóbbi közlése szerint hosszú idő után 9 százalék alá is csökkent –, de a havi adat nagyon távol van a jegybank 3 százalékos inflációs céljától. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője megkockáztatta, hogy a magas inflációs várakozások összefüggésben lehetnek az árrés­stopok várható kivezetésével. Bár az elemzők többsége egyelőre azzal számol – hisz mással nem tudnak –, hogy a kormány az ígéretének megfelelően novemberben kivezeti az árésstopokat, valójában azok nagy valószínűséggel maradnak a választásokig. Így várhatóan csak 2026 második felében érkezik meg a felpattanás az árakban, amivel majd az eltörlés jár.

Az árrésstop ellenére továbbra is az élelmiszerek drágulása a leg­gyorsabb, augusztusban 5,9 százalékkal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Kozák Tamás rá is mutatott közleményében, hogy az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Ugyanis az árrésstop nem vagy alig csillapítja a termelői árak emelkedését. A KSH sajátos mérése szerint a háztartási energia ára 11 százalékkal, ezen belül a vezetékes földgáz 23,2 százalékkal drágult egy év alatt. (Valójában ez utóbbi termék 2022 augusztusa óta változatlan – a magas energiainflációt a KSH nem jól megválasztott módszere okozza.) A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak egy év alatt, a tartós fogyasztási cikkek 2,4 százalékkal, a járműüzemanyagok viszont 4,3 százalékkal olcsóbbak lettek, mint voltak tavaly augusztusban. Egy hónap alatt az élelmiszerek - átlagos - ára nem változott, a szolgáltatások fél százalékkal drágultak, az üzemanyagok ára 0,8 százalékkal mérséklődött, egyszóval meglehetően összetett az inflációs kép.

Az ősszel várhatón gyorsulni fog az infláció – 4,5 százalékra -, az elemzők szinte egyöntetű várakozásai szerint 2025 végére azonban mérséklődik 4,1 százalékra, míg 2026 végére 4,3 százalékot várnak, vagyis az infláció a következő 12-15 hónapban is beragad a jelenlegi szinten. Az elemzők különösen aggódnak az Orbán-kormány választási osztogatásai miatt – ide sorolják már a nyugdíjasok 30 ezer forintos élelmiszer-utalványát is –, ugyanis minden fogyasztásnövelő intézkedés árfelhajtó hatású lehet. Ebből a szempontból a legveszélyesebb a családi adókedvezmények 50 százalékos emelése, a 2 és 3 gyermekes anyák teljes adómentessége, illetve a fegyveres dolgozók fegyverpénze. Az előrejelzések szerint az éves drágulás üteme így az idén 4,6, jövőre pedig 4 százalékkal emelkedhet – amely gyakorlatilag kizárja egy évre előretekintve a kamatcsökkentés lehetőségét, hisz a jegybank három százalékos inflációs célját a következő másfél évben tartósan elkerüli az árindex.