KSH;infláció;Országos Kereskedelmi Szövetség;árrésstop;

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja

Ez akkor is igaz, ha a márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan – állapítja meg az Országos Kereskedelmi Szövetség.

Az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan – véli lapunkhoz is eljuttatott közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

Az OKSZ az állásfoglalásával arra reagál, hogy – mint megírtuk – a júliusi 4,3 százalék után augusztusra is 4,3 százalékos inflációt mért a KSH. Nagy ok az ünneplésre továbbra sincs, hisz a 4,3 százalékos magyar adat már nincs az első háromban az EU-ban, de lényegesen meghaladja az eurózóna 2,1 százalékos inflációját, mi több, a következő 12 hónapban sem várható érdemi vagy tartós csökkenés.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség kiemeli, a kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszerárak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.

„Az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik. A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei (rezsi, termékdíjak, minimálbér) folyamatosan emelkednek”

– hangsúlyozza az OKSZ. Ezzel szemben – folytatódik a közlemény – az árrésstoppal sújtott 6 nagy élelmiszerlánc a konszolidált adatok szerint összességében már 2024-ben, az árrésstop előtt is veszteséget termelt, és a hazai üzletláncok többségénél is csökkent a nyereség 2023-hoz képest. Erre a „szilárd alapra” terhelte rá a kormány az árrésstopot, ami további veszteségbe taszítja a szektort. Ilyen körülmények között nem lehet érdemi árversenyt folytatni a vásárlók megnyeréséért, és nem lehet széleskörű, nagy kedvezményeket biztosító akciókat indítani.

„Az árrésstop felgyorsítja a kisboltok megszűnését, ami rontja a kisebb települések élelmiszer ellátását. Már 400 településen nincs semmilyen bolt, sok száz további településen pedig nincsen verseny, és így versengő árak sem szolgálják a lakosságot” – zárja állásfoglalását az Országos Kereskedelmi Szövetség.

A maximálisan felvehető összeget mindössze egyszer emelték meg 10 százalékkal (10 millió forintról 11 millióra), miközben a hazai lakásárak 2019-2024 közötti évi átlagos áremelkedése 12,7 százalék volt.