Később valamelyest javult a helyzet, dél körül 19,95, majd 17,8 százalékos volt a visszaesés, a kezdeti pánik alábbhagyott. A zárásra -16,23 százalékot könyveltek el. A nagy mínuszt elsősorban a siralmas helyzetben lévő bankrendszer idézte elő: három pénzintézet esetén a visszaesés 30 százalékos volt, s a bankok teszik ki a tőzsde értékének körülbelül egyötödét. (Ennél nagyobb csökkenés nem is engedélyezett a napi forgalomban, s felfüggesztik a papírokkal a napi kereskedést.)
Szakértők szerint az esés ma is folytatódik, s továbbra is a pénzügyi rendszer kiegyensúlyozatlansága határozza meg a kereskedést. Több napba telhet, amíg magára talál az athéni tőzsde. Pénzügyi szakemberek már hetekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a görög bankrendszer jelenlegi állapotában fenntarthatatlan, s a négy nagybankból valószínűleg csak kettő marad, csak így lehet csökkenteni a súlyos veszteségeket.
Ugyanakkor több nagyvállalat részvényei is komoly veszteségeket szenvedtek el, köztük a PPC áramszolgáltató, az Opap szerencsejáték vállalat, továbbá az OTE távközlési cég, amelynek a német Deutsche Telekom is résztulajdonosa. A Skai televízió szerint a nyitás után 40 perccel a veszteség már elérte a 10 milliárd eurót. A visszaesés oka az is, hogy a görög részvényesek csak akkor tudnak vásárolni részvényeket, ha ehhez kellő külföldi forrásokat biztosítanak. A külföldi befektetőkre nem vonatkoznak korlátozások.
A tőzsde megnyitásáról szóló miniszteri rendeletet múlt héten írta alá Euklid Calakotosz pénzügyi tárcavezető. A tőzsdét, valamint a bankokat még június végén zárták be. A tegnapi visszaesések kapcsán egyes szakértők úgy vélték, hogy a bankok papírjait nem lett volna szabad kereskedésre felkínálni legalábbis addig, amíg nem teszik közzé a görög bankok állapotát felmérő stresszteszt eredményét.
A Reuters úgy értesült, Athén első részletben 24 milliárd eurót igényel a hitelezőktől azzal a céllal, hogy stabilizálja pénzügyi rendszerét. A kormányzat augusztus közepéig kívánja befejezni a hitelezőkkel folytatott megbeszéléseket. Ezt követően 86 milliárd eurót kaphat. A 24,36 milliárdos első hitelrészletből 10 milliárd eurót költhetnek a bankok feltőkésítésére, 7,16 milliárdot fordítanak az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus alapjából kapott átmeneti kölcsön visszafizetésére, 3,2 milliárdot pedig az Európai Központi Banknak (EKB) fizetnek – közölte a Sziriza kormánypárthoz közel álló Avgi című lap.
Athénban tegnap folytatódtak a tárgyalások a hitelezőkkel. Hétfőn a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az adókérdések voltak terítéken, ma pedig a privatizáció témáját veszik górcső alá. Az amerikai közgazdász, Peter Galbraith nem számít arra, hogy perbe fognák a Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter által kidolgozott B terv miatt, amely révén szinte egy gombnyomásra vezették volna be a drachmát Görögországban.
Galbraith, a Texasi Egyetem professzora, aki közismerten jó kapcsolatban van Varufakisszal, cáfolta, hogy annak a „bandának” lett volna a tagja, amely az országba vissza akarta hozni a régi fizetőeszközt. A Telegraphnak elmondta, nem is vették fel vele a kapcsolatot a görög hatóságok az üggyel kapcsolatban.
