Az Európai Stabilitási Mechanizmus (EMS) keretéből csütörtökön reggel átutalták a 26 milliárdos első segélyrészlet felét, 13 milliárd eurót. Ebből az összegből Athén kormányforrások szerint már át is utalta az Európai Központi Bank kasszájába az esedékes törlesztést, 3,2 milliárd eurót, 200 millió eurós kamattal együtt. Athén ebből az összegből fizeti vissza a múlt hónapban kapott 7,16 milliárd dolláros átmeneti hitelt is a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A 26 milliárdos segélyrészlet másik feléből 10 milliárd dollárt külön számlán helyeztek letétbe az ESM-nál. Ezt az összeget a bankok feltőkítésére kell fordítania a görög kormánynak. A maradék három milliárd eurót októberben utalják át Görögországnak.
Az EMS kormányzótanácsa szerdán este hagyta véglegesen jóvá a görög mentőprogramot, azt követően, hogy a német Bundestag és a holland parlament is megszavazta a segély folyósítását. „Kemény munkával tető alá hoztuk. Az euróövezet egésze támogatja a görög stabilitási programot” – tudatta Twitter-üzenetben Martin Selmayr, Jean-Claude Juncker stábfőnöke. Az Európai Unió részéről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke írta alá a megállapodást, amelyet Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszternek, s Klaus Reglingnek, az ESM vezetőjének is el kellett látnia kézjegyével.
FOTÓ: Getty Images/Matt Cardy
Görögországban mindeközben megerősítették, Alekszisz Ciprasz bejelenti kormánya lemondását, s előrehozott választáson kér támogatást a görögöktől. A kormányzó pártban már múlt héten kitört a válság, miután a Sziriza képviselőinek majd harmada nem támogatta a mentőprogramot, s Ciprasz a kisebbségi kormány fenntartásához szükséges 120 mandátummal sem rendelkezik. A Kathimerini című lap szerint Ciprasz tanácsadóinak egy része azt sürgette, hogy mielőbb, szeptember 20-án vagy 27-én tartsák meg a voksolást, mások viszont eltántorítanák ettől a miniszterelnököt.
Utóbbiak szerint tanácsosabb lett volna megkezdeni a mentőprogram végrehajtását, és megvárni a hitelező intézmények első értékelését. Ebben az esetben legkorábban október 11-én szólíthatták volna urnákhoz a görögöket.
A görög alkotmány szerint ha egy kormány a választás évében lemondásra kényszerül, az államfőnek a voksoláson második helyen végzett pártot, majd a következőt kell megbíznia új kabinet megalakításával. Valószínűtlen azonban, hogy a konzervatív Új Demokrácia vagy más párt vállalná a kormányalakítást.
Alekszisz Ciprasz idén januárban lett kormányfő, miután pártja a voksok 36 százalékát szerezte meg az előrehozott választásokon, s ezzel 149 mandátumot szerzett. A Sziriza programjában ugyanakkor azt ígérte, véget vet a megszorításoknak, s új növekedési pályára állítja Görögországot. Minden idők legfiatalabb miniszterelnökeként Ciprasz hamarosan kénytelen volt szembesülni a realitásokkal, gyorsan kiderült, hogy Athénnak a pénzügyi csőddel és az euróövezetből való kivonulással kell szembenéznie, ha hátat fordít a hitelezőknek. Ciprasz júniusban népszavazáson kérte ki a görögök véleményét, hogy elfogadják-e az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által kínált feltételeket.
A referendumon a kormányfő "nem" szavazatra szólított fel, s a nemek 61,3 százalékkal győzedelmeskedtek. A görög kormány július közepén végül mégis megállapodott a hitelezőkkel, Ciprasz úgy nyilatkozott, a körülményekhez képest a legjobb alkut sikerült megkötni. A megállapodást múlt pénteken támogatta az athéni parlament, de csupán az ellenzék voksaival jött össze a többség. Már akkor azt jósolták, hogy a kormányfő rákényszerül az előrehozott választások kiírására.
Ciprasz abban bizakodhat, hogy a választók körében kitart a népszerűsége, s a korai szavazáson sikerül újból megkapnia a többség támogatását. Egy friss Metron Analysis felmérés szerint a Sziriza továbbra is messze a legnépszerűbb párt, a szavazók 33,6 százaléka mögötte áll. A Sziriza a pártszakadás szélére került, szeptemberre pártkongresszust hívnak össze, hogy tisztázzák a belső ellentéteket.