Elvenné az uniós tagállamok vétólehetőségét az Európai Központi Bank elnöke

Christine Lagarde kicsavarná az Orbán-kormány kezéből a legfőbb politikai fegyverét.

Oxigénhez jutott Európa gazdasága

Megtette az első lépést az Európai Központi Bank a kamatenyhítés terén, az irányadó alapkamat 3,75 százalékra csökkent, ám a jövő tekintetében semmire nem kötelezte el magát. 

Engedi a jegybanktörvény módosítását az Európai Központi Bank

Így talán nem omlik össze teljesen a magyar gazdaság.

Kamatot emelt az Európai Központi Bank

A döntés megfelel a piaci várakozásoknak.

Puhán akarnak landolni, kamatot emeltek a nyugati jegybankok

A világ gazdasága korántsem olyan beteg, mint azt sokan jósolták, az enyhe tél, valamint Kína nyitása jelentősen csökkentette az energiaproblémákat Európában is, az amerikai jegybank kihúzhatta a lépéseit determináló események sorából az ukrán háború világgazdasági rombolását – üzente a világnak Jerome Powell Fed-elnök a február eleji kamatigazítás apropóján Lépett az Európai Központi Bank és a Bank of England is. A remények szerint a világ három vezető jegybankjának kamatigazító döntése üdvözítő eszköz a gazdaságok úgynevezett puha landolásához (soft landing), azaz, a fejlődés a pénzbőség szűkítése mellett se torpanjon meg, és féken tartsák az inflációt is.

Erre nem számítottak: ötven bázisponttal növelte az EKB az irányadó kamatlábat

Ez az első emelés az elmúlt 11 évben, és a legnagyobb 2000 óta. Az elemzők korábban 25 bázispontú emelésre számítottak.

Mit kíván a magyar nemzet? Eurót!

Van kis hazugság, nagy hazugság és statisztika. Az egykori brit miniszterelnök, Benjamin Disraeli kissé cinikus szavai a populisták és a fake news korában különösen veszélyesek.

Álom

Vírus mentén reped az Unió

A mostani járvány az EU számára is komoly szakítópróbát jelent. Az egyedüli megoldás azonban a szolidaritás, s nem pedig a bezárkózás.

Christine Lagarde az IMF után az Európai Központi Bank elnöki székét is első nőként foglalja el

A volt francia pénzügyminiszter november elsejétől veszi át a szervezet vezetését.

Terelés

Laza marad az európai monetáris gyeplő

Csalódniuk kellett azoknak, akik azt várták, hogy az európai monetáris politika irányítói szorítanak a gyeplőn, véget vetnek az olcsó pénz időszakának.

Aggódik az Európai Központi Bank

Kemény szavakkal kritizálta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi működését az Európai Központi Bank (EKB) éves jelentésében. Súlyos bírálatban részesítették a magyar jegybankot azért is, mert többségi tulajdont vásárolt a Budapesti Értéktőzsdében, mert ez monetáris finanszírozási aggodalmakra ad okot.

Támadnak a webtolvajok

A karácsony nemcsak a bevásárlóközpontokban, de a webáruházakban is kiemelt időszak: a forgalom 20-30 százalékát novemberben és decemberben valósítja meg. A szokottnál több vásárló - ahogyan az áruházakban a zsebtolvajoknak - a webes boltokban a virtuális tolvajoknak kedvez.

Megállapodott Athén az euróövezettel

Csütörtökön újabb reformcsomag kerül a görög parlament elé, miután az athéni kabinet megállapodott a hitelezőkkel a további sürgető intézkedésekről. Összesen 48 témakörben nem jutottak dűlőre hétfő késő estig, az euróövezet pénzügyminiszterei ezért mindez idáig nem járultak hozzá a harmadik, 86 milliárd eurós mentőcsomag további hitelrészletének felszabadításához.

Csúszik a görögországi reformok elfogadása

Elfogadta hét végén a görög parlament a bankrendszer átalakítására vonatkozó javaslatot, az előterjesztésre az ellenzéki honatyák is igennel szavaztak. Ugyanakkor az euróövezet pénzügyminiszterei nem elégedettek a reformok elfogadásának ütemével.

Lemondott a görög kormányfő

Miután a német és a holland parlament is áldását adta a 86 milliárd eurós, harmadik görög mentőcsomagra, Athén megkapta a pénzt, amelyből törleszteni tudta a pénteken esedékes adósságát az Európai Központi Banknak (EKB). Görögország elkerülte az összeomlást, de a hitelezőkkel kötött alkuba belebukott a kormány. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök csütörtök este tévébeszédben jelentette be a kabinet lemondását, a tervek szerint szeptember 20-ra írják ki az előrehozott választásokat.

Ma megállapodhatnak Görögországgal

Ma várhatóan megszületik a megállapodás az új hitelprogramról a görög kormány és a hitelezők között. Hivatalos athéni közlések szerint a görög parlament elé bocsátandó törvényjavaslatnak két bekezdése lesz, az első a hitelszerződésről, a második pedig a kormány teendőiről szól majd.

Nem tudják tartani a görög menetrendet

Görögország eljárást indított volna német vállalatok ellen, amennyiben bekövetkezett volna a Grexit, Athén kilépése az euróövezetből – szellőztette meg az Efimerida Ton Szintaktón című napilap. Ha a görög kormány nem állapodott volna meg a hitelezőkkel, akkor agresszívan államosítani kezdte volna a kabinet a külföldi vállalatokat. Így akarták volna csökkenteni a Grexit okozta károkat – írta a lap.

Janisz Varufakisz ördögi terve

A görög pártok gyors vizsgálatot követeltek a Kathimerini című lap cikke nyomán. Az újság úgy értesült, hogy a leváltott pénzügyminiszternek, Janisz Varufakisznak titkos terve volt hazája euróövezetből való kilépésére.

Nagy sorok a bankok előtt

Nagy sorok keletkeztek tegnap a görög pénzintézetek előtt, miután a bankok több mint három hétig tartó zárva tartás után megnyitották kapuikat a betétesek előtt. Hétfőn Görögország több mint 4,2 milliárd eurót utalt át az Európai Központi Banknak, 1,6 milliárd eurót pedig a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmusból kapott alapjából.

Banknyitás kérdőjelekkel

Athénban megerősítették, hogy ma megnyitnak a görög pénzintézetek, több korlátozás azonban érvényben marad. A heti készpénzfelvételi limit nem változik. A pénzintézetek megnyitására azért is szükség van, mert a görög gazdaság több milliárd eurót vesztett a bankok kényszerű zárva tartásával.

Újra megnyitnak a görög bankok

Ha csekély mértékben is, de emelte sürgősségi likviditási támogatását az Európai Központi Bank Görögország számára, azt követően, hogy a görög parlament az ellenzék voksaival megszavazta a hitelezőkkel kötött megállapodást. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elviekben egyetértettek abban, hogy három évig támogatják az országot.

Szerdáig kapott időt Ciprasz - Tetteket várnak Athéntól

Elmaradt tegnap az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezlete a görög válságról, az Eurócsoport pénzügyminisztereinek szombat-vasárnapi maratoni tárgyalásait követően az euróövezeti vezetők gyűltek össze Brüsszelben, hogy véglegesítsék Athénnak szóló ajánlatukat. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szombatra virradóra ugyan megkapta az athéni törvényhozás támogatását, de mától egy sor reformjavaslatot kell elfogadtatnia a parlamentben ahhoz, hogy a harmadik mentőcsomagról tárgyalni kezdjenek.

Segítene a görögöknek az IMF

Csütörtök éjfélig kellett benyújtania programját a görög kormánynak a hitelezők számára, amelyről szombaton az euróövezeti pénzügyminiszterei, majd vasárnap az Európai Unió állam- és kormányfői döntenek. Akár lesz megállapodás, akár nem, a görög bankrendszer annyira nehéz helyzetbe került, hogy elkerülhetetlenné válik néhány pénzintézet fúziója.

Vasárnapig kapott haladékot Athén

Vasárnapig dől el Görögország sorsa. Ha addig nem lesz megállapodás az ország kormányával, Athént kitessékelik az euróövezetből. Erről egyeztek meg az euróövezet állam- és kormányfői a kedden késő este véget ért csúcstalálkozójukon, s ezt erősítette meg Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt mondott szerdai beszédében is. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, aki szintén felszólalt az EP-ben, csütörtökre ígérte a görög reformjavaslatokat. Az elmúlt napok történéseit figyelembe véve kedvező fejlemény, hogy Görögország hivatalosan is hitelt kért az euróövezeti állandó mentőalaptól.

Athén közelebb a Grexithez

Üres kézzel érkezett tegnap Alekszisz Ciprasz Brüsszelbe. Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport vezetője bejelentette, hogy Görögország nem nyújtott be új javaslatot a pénzügyminiszterek tanácskozásán, Euclid Tsakalotos, az új pénzügyminiszter szóban vázolta elképzeléseit. Athén hétmilliárd eurós áthidaló támogatást kérne az uniótól. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnök kedd reggel az Európai Parlamentben azt mondta, benn tartanák az euróövezetben Görögországot. Ciprasz ma felszólal az EP plenáris ülésén.

Válaszút előtt Görögország

Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. Ma az euróövezet állam- és kormányfői tárgyalnak a válságról, előtte az eurózóna pénzügyminiszterei veszik száma a lehetőségeket. Döntés egyelőre nem várható, de körvonalazódhat, marad-e esély arra, hogy a jövőben is az euró maradjon a fizetőeszköz Görögországban. Tegnap lemondott Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter.

Portugália lehet a következő dominó?

Lisszabont eddig a vártnál jóval kevésbé rázta meg a görög válság, noha még Athénban is szívesen utalnak arra, hogy a dominóeffektus az eurózóna második leggyengébb láncszemét, Portugáliát fenyegeti leginkább. Az Ibériai-félsziget kisebbik állama azonban egyelőre pozitív példa: a portugálok átvészelték a kemény megszorításokat, több mint egy éve sikeresen lezárták mentőprogramjukat, kikerültek a trojka gyámkodása alól. Igaz, jónéhány gazdasági mutató jelentős kockázatokról árulkodik.

Az utolsó tétek a görög csőd előtt

Az Eurócsoport elutasította a mentőcsomag meghosszabbítását. A görög kormány néhány órával azelőtt folyamodott a harmadik mentőcsomagért, hogy lejárt volna a meghosszabbított előző mentőprogram, illetve az 1,6 milliárd eurós IMF-hitel visszafizetésének határideje. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden újabb "végső ajánlatot" terjesztett telefonon Alekszisz Ciprasz kormányfő elé, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor megkötötte magát, közölte, hogy nem kezdenek új tárgyalásba a vasárnapra kiírt görög népszavazás előtt.