Az athéni kormány azt reméli, hogy a bizalom lassan helyreáll a pénzintézetek iránt azután, hogy múlt héten elvi megállapodás született az euróövezet vezetőivel a hitelprogramról, s csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) elnöke jelezte, 900 millió euróval emelik az Athén számára nyújtott sürgősségi likviditási támogatást.
A bankok mielőbbi megnyitására azért is szükség lenne, mert a zárva tartás összesen körülbelül 3 milliárd eurós veszteséget okozott a görög gazdaságnak – írta a Kathimerini című lap. A kereskedelem június 29 óta lényegében megbénult, több kis- és középvállalat kényszerszabadságra küldte dolgozóit. A lap azt is közölte, hogy a görög export összesen hozzávetőleg 1,8 milliárd eurótól esett el.
Nem minden korlátozást oldanak fel. A napi 60 eurós felvételi limitet eltörlik ugyan, de hetente nem lehet felvenni 420 eurónál többet, vagyis egy hétre lebontva a felvétel felső határa nem változik.
A görög gazdaság normalizálását segítheti elő, hogy Görögország ma pénzhez jut: 7,16 milliárd eurós áthidaló támogatást kap az európai pénzügyi stabilitási mechanizmus alapjából. Igaz, ebből azonnal 4,2 milliárdot vissza kell fizetnie az EKB-nak.
Szombaton beiktatták a görög kormány új minisztereit. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azoktól a tárcavezetőitől vált meg, akik a hitelmegállapodás legkeményebb ellenzői voltak. Az új miniszterek ugyan kevésbé tűnnek radikálisnak, de velük sem lesz sokkal könnyebb dolga az euróövezet többi országának. Jeorjiosz Katrugalosz új munkaügyi miniszter szintén kemény tárgyalásokat vetített előre. „Nem az a célunk, hogy egyszerűen mindent megvalósítsunk, amit követelnek tőlünk, hanem minden feltételért keményen harcolunk majd” – fejtette ki. Mint mondta, megpróbálják kompenzálni a szegényeket és a középrétegeket.
Távozott a kormányból a hitelmegállapodást leghevesebben ellenző Panajotisz Lafazanisz, aki a Sziriza baloldali platformjának szószólója volt. Az eddig általa vezetett energetikai tárcát Ciprasz egyik bizalmasa, Panosz Szkurletisz vette át.
Ősszel előrehozott választást rendezhetnek az országban. Ciprasz, aki továbbra is hazája legnépszerűbb politikusa, így megszabadulhatna a Sziriza legradikálisabb honatyáitól, de biztosítaná a parlamentben a kormányzó többséget. Pártjában ráadásul újabb komoly viták várhatóak, hiszen július 22-ig újabb reformcsomagot kell megszavaznia az athéni parlamentnek. Már a hitelmegállapodásról szóló előző javaslat is csak az ellenzék voksainak köszönhetően ment át a parlamenten.
Egy felmérés szerint ha most rendeznének választást, a Sziriza 42,5 százalékot kapna, az ellenzéki Új Demokrácia (ND) 21,5 százalékos eredményt érne el. A megkérdezettek 70 százaléka támogatja az új hitelmegállapodást, ha ez Görögországnak az euróövezetben maradását eredményezi.
A görög válság után rohamosan csökken a Szirizához hasonló ideológiát valló spanyol baloldali radikális populista párt, a Podemos népszerűsége. A Simple Lógica iroda felmérése szerint már csak 14,9 százalék voksolna rá, ez egy hónap alatt több mint nyolc százalékos visszaesést jelent. A legnépszerűbb spanyol tömörülés továbbra is a jobboldali Néppárt 26,2 százalékkal, második helyen állnak a szocialisták 23,1 százalékkal, 18,4 százalék voksolna a „polgári Spanyolországot” követelő Ciudadanosra, s csak negyedik a Podemos.
