Tegnap valóban megnyitottak a görög bankok, a heti felvételi limit azonban nem változott, 420 euró maradt, s külföldre továbbra sem lehet pénzt átutalni. Zárva maradt az athéni tőzsde. Nagy sorok képződtek az athéni pénzintézetek előtt. Egy 62 éves nyugdíjas a Kathimerini című lapnak elmondta, „Jobb a helyzet, mint az elmúlt hetekben. Szerencsére elkerültük a drachma bevezetését. Hozzátette, a napi limit felemelésével lehetővé vált a számlák befizetése, erre a bankok június végén történt bezárása óta nem volt lehetősége.
Luka Kaceli, a Görög Bankszövetség vezetője elmondta, bár még nem tért vissza az élet a normális kerékvágásba, nemsokára ez is megtörténhet. A bankok számítógépes rendszerében nem volt jelentősebb fennakadás. Tegnaptól az országban 13-ról 23 százalékra emelkedett az élelmiszerek áfája. Ez volt a hitelezők egyik követelése. Több kereskedő jelezte, minden adóemelést áthárítanak a fogyasztókra. Szintén tíz százalékkal emelkedik a tömegközlekedésre kivetett áfa.
Bár hétfőn a görög kormány 7 milliárd eurós áthidaló támogatást kapott az európai pénzügyi és stabilitási mechanizmus (EFSM) alapjából, az összegből nem sokat tarthatott meg. Azonnal át kellett utalnia 4,2 milliárdot az Európai Központi Banknak (EKB). Átutalt továbbá 1,6 milliárd eurót is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bankszámlájára, amivel június vége óta tartozott. Ha egy ország nem törleszti határidőre hitelét az IMF-nek, annak nincsenek jelentősebb következményei, amennyiben egy hónapon belül kifizeti elmaradását. Ha azonban az EKB-nak nem fizet időben, annak súlyos következményei lennének, mert az EU bankja felfüggesztené sürgősségi likviditási támogatását, ami Athén esetében a bankrendszer csődjét idézné elő.
Angela Merkel az ARD-nek adott interjújában világossá tette, nem akar további vitákat arról, hogy Görögországnak el kell-e hagynia az euróövezetet. Ugyanakkor nemet mondott az adósságelengedésre is, amit már nemcsak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követel, hanem Mario Draghi, az EKB elnöke is felvetette múlt csütörtöki sajtóértekezletén. Görögországnak jelenlegi adóssága eléri a 313 milliárd eurót, az új hitelmegállapodás értelmében pedig további 86 milliárd eurót kap, amelynek fejében kemény megszorításokat kell életbe léptetnie.
A görög ügyek kezelése koalíciós feszültségekhez vezetett Németországban. A szociáldemokratáknál bírálatokkal illették Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, az SPD elnöke a ZDF televíziónak úgy foglalt állást, nem volt túl bölcs a tárcavezető részéről, hogy német javaslatként vetette fel az időleges Grexit lehetőségét. Szerinte ez az SPD provokálása is volt, mert Schäublénak tudnia kellett, hogy a CDU/CSU koalíciós partnerei, a szociáldemokraták csak abban az esetben támogatják a Grexitet, amennyiben a görögök saját maguk akarják ezt a megoldást. Gabriel egyúttal visszautasította azokat a nemzetközi bírálatokat, amelyekkel Németországot illették a görög ügyek kezelése kapcsán.
Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese a Süddeutsche Zeitungnak elmondta, Schäublénak a tárcavezetésről való lemondásának meglebegtetése legalább annyira nem nevezhető célra vezetőnek, mint a Grexittel való flörtölés. „A politikusoknak felelősséggel kell viseltetniük az általuk vezetett tárca iránt” – hangoztatta az SPD politikusa. Schäuble egyébként az ominózus interjúban azt is elismerte, hogy a görög ügyek megoldása kapcsán más álláspontot képviselt, mint Angela Merkel.
