Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa kétnapos ülést követően úgy állt fel tegnap Frankfurtban, hogy gyakorlatilag semmi nem változott. Továbbra is nulla, illetve negatív kamatok maradtak érvényben, biztosítva a vállalkozások olcsó hitelezését. Nem szűkül a piaci likviditás sem, az EKB decemberig biztosan folytatja havi 60 milliárd eurós eszközvásárlási programját. Mario Draghi az ülést követő tájékoztatójában az euró izmosodását jelölte meg legfőbb bizonytalansági tényezőként.
Újabb döntés a következő hónapokban várható - fogalmazott óvatosan az elnök, és mint az elhangzott, szükség esetén, ha a gazdasági folyamatok rossz irányba fordulnak, akár növekedhet is QE-re (quantitativ easing- mennyiségi könnyítés) fordított összeg. Ami biztos a három esztendővel ezelőtt elindított felvásárlási program keretében év végéig összesen 2300 millárd eurót fordít a központi pénzintézet kötvényvásárlásra, amelynek már közeljövőbeli fékezését szinte biztosra vették az elemzők.
A gazdaságstatisztikák ugyanis kedvezően alakultak az utóbbi időszakban, az Eurostat tegnap publikált adatai szerint a június végén zárult második negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a 19 tagú euróövezet és 0,7 százalékkal bővült a 28 tagú Európai Unió hazai összterméke (GDP) az előző három hónappal összehasonlítva. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezet GDP-növekedése szezonális kiigazítással 2,3 százalék, az Európai Unió gazdasági növekedése pedig 2,4 százalék volt. Egy másik elem is a pénzáram szűkítése mellett szólt, nevezetesen az a szabály, miszerint egy ország piaci adósságának legfeljebb 33 százaléka lehet az EKB birtokában, megakadályozandó, hogy az intézmény domináns hitelezővé váljon.
Számítások szerint, ha a felvásárlás üteme folytatódik, hamarosan kiürül az egyik legfontosabb célpont, a német állampapírok kerete. Berlin amúgy is kifogásolja az EKB akcióját, és hatáskörtúllépéssel vádolja az intézményt, jogorvoslatot keresve az EU bíróságán. A német jegybank elnöke Jens Weidmann "gyors és rendezett" kilépést sürget következetesen az eszközvásárlási programból. Egyelőre azonban a laza pénzpolitika fenntartásának hívei győztek, akik szeme előtt a deflációveszély elfedi az egyéb mutatókat, ők arra figyelmeztetnek, hogy az infláció nem éri el a célszámot a következő években, és a mennyiségi enyhítés gyors lezárásával azt kockáztatnák, hogy kitolódik az alacsony infláció időszaka. Márpedig a jelenlegi 1,5 százalékos ráta messze van a kitűzött 2 százaléktól, és az előrejelzések egyelőre nem biztatnak javulással. Mindezen nem segít az év eleje óta töretlenül izmosodó euró, a januári 1,04 dolláros árfolyam napjainkra mintegy 15 százalékkal emelkedett.
A monetáris politika változatlanságának híre még rátett egy lapáttal, tegnap 1,2 százalékkal drágult az európai fizetőeszköz a tőzsdéken, áttörve ismét az 1,20 dolláros szintet, fokozva a deflációs aggodalmakat. Az egyre olcsóbb import ugyanis további árcsökkenéseket gerjeszt, miközben a munkaerőpiac lendülete, így a vásárlóerő kívánt izmosodása, az árakat emelő kereslet még várat magára. Az EKB 2018-ra 1,2 százalékra teszi az inflációs rátát, és 2019.-re is csak 1,5 százalék az előre jelzés. Az eurózóna problémái között feltétlenül meg kell említeni még egy gyenge pontot, és ez Olaszország, ahol a gazdaság dinamikája, az átlagot jóval meghaladó munkanélküliség, és a bankszektor gyengesége inti óvatosságra a döntéshozókat, amit még a jövő évi választások bizonytalansága is tetéz. Így több elemző már jó előre úgy vélte, májusig várni kell a déli országot levegőhöz juttató pénzforrások apasztásával. Az EKB következő ülésére október végén kerül sor.
