Újabb javaslat érkezik Athénból szerdán a görög adósságválság ügyében - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testülete, az Eurócsoport elnöke a kedd esti telekonferencia után.
Előzőleg Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azt jelentette be, hogy az Eurócsoport elutasítja a kedd éjfélkor lejáró görög pénzügyi mentőcsomag hatályának a meghosszabbítását, és azt is, hogy leírják a görög adósság egy részét. Stubb megjegyezte azt is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretének igénybe vételére irányuló kérelmeket mindig szokásos ügymenet szerint, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el.
Korábban Alekszisz Ciprasz kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a görögök többsége igennel szavazna a hitelezők által támasztott feltételekről vasárnapra kiírt népszavazáson. A görög kormányfő arra hívta fel a polgárokat, hogy utasítsák el az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által megkövetelt megszorításokat. Ciprasz úgy vélte, a hitelezők sem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, annak túlságosan nagy ára lenne.
Jean-Claude Juncker Ciprasszal folytatott telefonbeszélgetésében még egy utolsó utáni ajánlattal állt elő. Az Európai Bizottság elnöke bármiféle megállapodás feltételéül szabta, hogy az athéni kormány az igen, azaz a hitelezők ajánlatának támogatása mellett kampányoljon a vasárnapra kiírt referendum előtt. Juncker csalódottságának adott hangot, úgy vélte, becsapta őt a Ciprasz-kabinet.
Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter kedden a Reutersnek nyilatkozva közölte, hogy Athén biztosan nem fizeti ki az IMF-tartozást, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy még a határidők lejárta előtt sikerül egyezségre jutni Brüsszellel.
Angela Merkel német kancellár kizárta, hogy a népszavazás előtt új tárgyalásokat kezdjenek Görögországgal, de általánosságban hozzátette, hogy az ajtó nyitva áll. Sigmar Gabriel német alkancellár szerint csak a népszavazás visszavonása esetén kezdenének új tárgyalást Görögországgal.
Athén utolsó próbálkozásként kedden egy oldalas levelet küldött az eurózóna állandó stabilitási mechanizmusa elnökének. A levélben a görög kormányfő megállapította, hogy a súlyos finanszírozási helyzet miatt Görögország megfelel a kritériumoknak, amelyek alapján az EMS-hez fordulhat. Ciprasz két éves, 29,1 milliárd eurós hitelprogram megnyitását kérte, hogy külső és belső adósságait finanszírozni tudja.
A levél szerint Athén arra számít, hogy két év leteltével képes lehet a piaci alapú finanszírozásra. Ciprasz az előző mentőprogram néhány napos, átmeneti meghosszabbítását is kérte. A görög ajánlatról Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke kezdeményezésére telekonferencián tárgyaltak az eurózóna pénzügyminiszterei. A Financial Times emlékeztetett, hasonló ajánlatot már januárban tettek a hitelezők Athénnak.
Két elmélet is napvilágot látott arról, hogy Ciprasz kedden, az utolsó pillanatban, miért tett javaslatot az adósság átütemezését is magában foglaló programra. Egyes feltételezések szerint a görög miniszterelnök kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy Berlin nemet mond a felvetésre, így a vasárnapi népszavazás előtt minden felelősséget a hitelezőkre háríthat az elutasításért, vagyis így kampányol a nemekért.
A másik elmélet szerint taktikai húzás ez részéről, mert jó színben akarja feltüntetni kormányát az Európai Központi Bank igazgatótanácsának mai ülése előtt, tehát el akarja érni a sürgősségi likviditási támogatás folytatását, amivel elkerülhetővé válna a görög pénzintézetek csődje.
Miközben a Sziriza politikusai a nem szavazatokért kampányolnak a referendum előtt, a polgármesterek egyre elégedetlenebbek a kormány politikájával. Athén szocialista városvezetője, Jeorjiosz Kaminisz egyértelműen a hitelezők programjának megszavazása mellett foglalt állást. „Nemet a kormány által követelt nemre” – hangoztatta a politikus. Thesszaloniki polgármestere, Jannisz Butarisz reményét fejezte ki, hogy a referendumot meg sem tartják, mert az megoszthatja a görög társadalmat – emelte ki.
Az ellenzék szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő célja, hogy újra bevezesse a drachmát. A nagy rivális Törökország is segítséget ígért Athénnak. Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint a két ország szorosabban együttműködhetne egymással az energetika, a turizmus és a kereskedelem terén. Ankara „békét akar”, nem érdeke Görögország meggyengülése – emelte ki.