Tegnap a brüsszeli csúcs előtt minden Görögországról szólt, nemcsak a pénzpiac, hanem talán az egész Unió arra várt, sikerül-e tető alá hozni a megállapodást a görög adósságválság rendezéséről. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása ezúttal is megszakadt, a tárgyalások folytatását szombatra halasztották. "Görögország előtt még nyitva a lehetőség, hogy elfogadja a hitelezők javaslatait" - jelentette ki Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup elnöke, aki hangsúlyozta, egyelőre nem tud előrelépésről beszámolni. Szombaton azonban várhatóan „legeslegutolsó” ülést tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, s bár egyelőre nem látszanak a biztató jelek, a nyilatkozatok optimisták. Werner Faymann osztrák kancellár például reményét fejezte ki, hogy „legkésőbb kedden” megállapodás születik a görög hitelprogramról. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azzal vezette be a tegnapi uniós csúcstalálkozót, meggyőződése, hogy a görög dráma nem Szofoklész tragédiáit idézi majd, hanem happy enddel zárul.
Tusk azt sem titkolta, hogy "az elmúlt órák kritikusak voltak" és hogy "még sok órányi munka van hátra", Derűlátóan nyilatkozott Pierre Moscovici pénzügyi biztos is, aki szerint „karnyújtásnyira” van a megegyezés. Legfeltűnőbb mégis az IMF álláspontja volt, amely azt hangsúlyozta, a Nemzetközi Valutaalap arra számít, hogy Görögország június 30-ig kiegyenlíti 1,7 milliárd dolláros tartozását. A csődről szóló találgatások "merő spekulációk, mert úgy gondoljuk, hogy a törlesztés június 30-ig megtörténik, amint ezt a görög hatóságok nyilvánosan ki is jelentették" - mondta Gerry Rice szóvivő. Mindeddig ugyanis nem annyira az uniós hitelezők, hanem az IMF tartotta elfogadhatatlannak a görög kormány javaslatát. Hogy mire alapozzák optimizmusukat a megállapodást már-már tényként kezelő görög és uniós csúcsvezetők nem tudni, ugyanis az előjelek egyelőre nem adnak okot túlzott derűlátásra. Vannak persze kevésbé bizakodók is, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egyenesen azt közölte, a görögök nemhogy nem léptek előre, inkább visszafelé tettek lépéseket.
A hitelezők, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a csütörtök délelőtti órákban állapodott meg arról a programról, amelyet felkínálnak Görögországnak, s amely úgy tűnik, egyáltalán nem tetszik a Sziríza kormánynak. De ha Athén nemet mond, legalábbis hírek szerint, nincs több esély a megegyezésre. Moscovici ezzel kapcsolatban azt mondta, „méltányos” programot ajánlottak fel Görögországnak. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő a tegnapi nap folyamán hol együttesen, hol felváltva tárgyalt a hitelezőkkel. Uniós források szerint világossá tették a görög miniszterelnök számára: ha hétvégéig nem születik megállapodás a görög hitelprogramról, akkor Athén biztosan nem tudja visszafizetni június 30-ig a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) esedékes 1,6 milliárd eurót. Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter ugyanakkor a vasárnapot jelölte meg a legvégső határidőnek. Az osztrák tárcavezető ugyanakkor meglepődését fejezte ki annak kapcsán, hogy a görög kormány illetékeseit milyen „nemtörődömség” jellemzi a hitelprogramról szóló tárgyalások alatt.
Mindeközben a görög kabinet politikai síkra terelte az ügyet, folyvást a hitelezőket támadta. Nikosz Filisz, az athéni törvényhozás elnöke, aki szintén a kormánypárt, a Sziriza tagja, zsarolással vádolta az „intézményeket”, utalt arra, hogy óriási a szakadék a görög kabinet és a pénzt folyósítók véleménye között. Mint fogalmazott, „megsemmisítő intézkedéseket” várnak el Görögországtól. Kifejtette, hazája ragaszkodik az adósságelengedéshez. Ugyanezt hangoztatta Panosz Szkurletisz munkaügyi miniszter, aki azonban azt sem zárta ki, hogy mégsem születik megállapodás.
Görögországban eközben forrtak az indulatok. A baloldali Szintakton című lap csütörtöki számának címlapján hirdette: „Szakítani Európával!”, s alapnak nyilatkozó Sziriza képviselők úgy vélekedtek, hogy a hitelezők teljesen irreális követelésekkel álltak elő. Tönbbek között érthetetlennek nevezték azt, hogy a hitelezők miért utasítják el az internetes szerencsejáték megadóztatását, miközben 23 százalékos áfa kivetését követelik a tejtermékekre. Mások azt hangsúlyozták, hogy az Európai Uniónak és az IMF-nek tiszteletben kell tartania a görög nép „demokratikus döntését”.
Ciprasz mindenképpen nehéz helyzetbe kerül. Akár lesz megállapodás, akár nem. Ha lesz, akkor a Sziriza balszárnya részéről számíthat folyamatos támadásokra. Ha nem, főként az ellenzék követeli majd leváltását, hiszen veszélybe sodorta Görögországot. Sőt, a kis koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) részéről is nyomás alá kerülhet. Lapértesülések szerint a hitelezők és a görög kormány elképzelései között 600 millió euró a különbség. Olyan feltételezések is napvilágot láttak, miszerint az új hitelmegállapodás tartalmazhatja az adósságelengedést, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, megvalósításához azonban az EKB kormányzótanácsának hozzájárulására is szükség van.
Ciprasznak nagyon kicsi a mozgástere a görög bankok sérülékenysége miatt. Múlt pénteken másfélmilliárd eurót vettek ki a görögök a pénzintézetekből. Ezen a héten naponta már „csak” 400-500 millió eurónyi összeget, ám ez is azt mutatja, létfontosságú Athén számára, hogy az EKB folyamatosan emelje a sürgősségi likviditási támogatását Görögország számára, enélkül összeomlik a bankrendszer.
