Nem hatásos minden árrésstop, kevesebb az árengedmény, a gond pedig majd a kivezetéskor jön

Erős az inflációs nyomás magyar gazdaságban, májusban 4,4 százalékos pénzromlást mért a KSH, az árnyomás ennél lényegesen magasabb – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentésből. Az MNB elemzői stábja szerint a kormányzati intézkedések vagyis az árrésstopok az önként és kevésbé önként vállalt vállalati áremelési stopok, illetve árcsökkentések a teljes fogyasztói kosár 16 százalékára kiterjednek – mondta Balatoni András, a jegybank elemzési igazgatója az Inflációs jelentés bemutató sajtótájékoztatóján. Ezek a kormányzati intézkedések éves átlagban legalább 0,8 százalékkal csökkentik az idei inflációt, amit így az MNB 4,7 százalékra vár. Vagyis ezen kormányzati intézkedések nélkül a valós áremelkedés mértéke valahol 5,5 százaléknál lenne. A nyári hónapokban várható inflációs indexek 1,4-1,6 százalékkal kisebbek lesznek annál, mint ahogy az infláció a kormányzati intézkedések nélkül alakulna.

Az MNB elemzői szerint a legnagyobb hatással az élelmiszerárrések vannak az inflációs mutatóra, ezek 0,5 százalékponttal mérséklik, a piperecikkek árrése, a telekommunikációs és banki szolgáltatások árbefagyasztása pedig éves szinten 0,1-0,1-0,1 százalékkal csökkentik az árnyomást. A lakásbiztosítások és a néhány vény nélkül kapható gyógyszer árának befagyasztásának nincs mérhető hatása. Ez utóbbi viszont arra mutat rá, hogy a kormány teljesen feleslegesen nyúlt bele ezen a területen az árképzésekbe. Ezek a beavatkozások már kontraproduktív hatásúak – legalábbis így vélekedett egy szerdai sajtóbeszélgetésen Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője – ügyfelekkel folytatott beszélgetésre hivatkozva – elmondta, hogy a gazdasági vezetők egy részében olyan vélemény alakult ki, hogy a folyamos kormányzati bevakozás már rombolja a kormányzás megítélését.

Ugyanakkor a jegybank csak azzal számol, amit a kormány hivatalosan bejelentett, miszerint az árrésstopok augusztus végéig maradnak érvényben. Ha ezeket továbbra is életben tartanák, az 0,8 százalékponttal nagyobb mértékben mérsékelné az idei kimutatott inflációt – viszont annál nagyobb lenne a plusz inflációs nyomás a rendszerben, ami majd azok kivezetése után szabadulna fel. Ebben az esetben jegybank által 2026-ra várt 3,7 és 2027-re jósolt 3 százalékos inflációs előrejelzést meg kell emelni. Ez viszont azt is jelenti, hogy az árstabilitás még 2027-re sem lesz elérhető – ami tartósan magas jegybanki kamatokat és szigorú monetáris politikát igényel majd, ez viszont a gazdasági növekedést fékezi.

A kormányzati árrésstopokkal kapcsolatban fontos kockázat, hogy a kereskedő cégek milyen kereszt-árazásokat lépnek meg, hogy az árrés-korlátozás miatt kieső bevételeket pótolják-e más termékek nagyobb áremelésével. Balatoni András a sajtótájékoztatóján elmondta, hogy jelenleg ennek a keresztárazásnak nem látszik nyoma az online kassza adatokban és az árfigyelőben sem. Ami viszont látható, hogy az árréses élelmiszerek esetében lényegesen csökkent az akciók száma - mondta a jegybanki elemzési igazgató. A nyári hónapokra előretekintve már óvatosabban fogalmazott Balatoni, mondván, ekkor már számítanak némi keresztárazásra.

Az árakat nagymértékben befolyásolja, hogy miként alakulnak a lakossági és az üzleti várakozások. A jegybank elemzői szerint látható, hogy a szolgáltatásoknál csökkentek az áremelési szándékok, várakozások. A háztartásoknál is van némi csökkenés az inflációs várakozásokban, ám ez sokkal lassabb mint a cégeknél. Ugyanakkor az MNB számára a legfontosabb kérdés, hogy sikerüljön lehorgonyozni az inflációs várakozásokat – hangsúlyozta a jegybank elemzési igazgatója.

A lakossági infláció várakozások mindig túlbecsülik a tényleges inflációt - ez egy általános jelenség. Ezzel együtt ijesztő, hogy a magyar lakosság még az év elején is 14 százalékos inflációt érzékelt és 10 százalékos inflációt várt – ami a tényleges drágulás kétszerese. Ebből is látható, hogy amíg érdemben nem csökkennek az infláció várakozások, addig képtelenség lesz fenntartó módon – kormányzati beavatkozások nélkül – elérni a jegybank inflációs célját, ami 3 százalék. Szó ami szó, ezen a téren a jegybank rendkívül gyengén teljesít: az MNB fő feladata ugyanis az árstabilitás elérése és fenntartása lenne, ez pedig a hazai definíció szerint tartósan 3 százalék alatti áremelkedést jelentene. Erre pedig 2018 óta, azaz hét éve nem volt példa idehaza és látva az előrejelzéseket 2027-ig sincs esély – vagyis egy egész évtizeden keresztül képtelen volt/lesz a jegybank az alapvető célját elérni. Persze nincs könnyű helyzetben az MNB, hisz a külső ársokkokkal nem tud mint kezdeni, de a fő probléma ma már a magyar gazdaság hajlama az inflációra. Jól jelzi ezt, hogy míg az MNB kénytelen a következő 2-2,5 félévben az inflációs célja elérésért fog küzdeni, ezt az Európai Központ Bank (EKB) gyakorlatilag már elérte. Az eurózónában idén májusban már 1,9 százalék volt az infláció, ami nagyon jó jel arra, hogy az EKB a jövőben tartósan 2 százalék alatt tudja tartani az eurózóna áremelkedését.