A KSH adatai szerint a második negyedévben a magyar gazdaság 1,6 százalékkal nőtt az előző esztendő azonos időszakához képest, az első negyedévhez mérten pedig 0,4 százalékos volt a bővülés, ami némileg elmaradt a várakozásoktól, illetve jelentősebben elmaradt az első negyedévi 0,8 százalékos gyarapodástól. Vagyis a második negyedben lassult a növekedés, ám ez várhatóan inkább egy átmeneti megtorpanás lesz, a következő hónapokban folytatódik a megkezdett kilábalás, és az idén 2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, amire négy éve nem volt példa. A 2 százalékos – attól némileg elmaradó – idei várható bővülés nem egy repülőrajt, igaz, ez a kifejezés az elmúlt másfél évben nagyon rosszul öregedett.
Orbán Viktor, az akkori miniszterelnök két év stagnálás után 2025 elejére jósolta a magyar gazdaság számára a repülőrajtot – vagyis gyors növekedést. Igazából a mai napig nem lehet tudni, hogy Orbán jóslata mögött volt-e bármilyen valós kormányzati elemzés – ez lenne talán a rosszabbik eset –, vagy csupán politikai blöff volt, mindenesetre a gyarapodás tavaly nem indult be, arra egészen 2026 elejéig várni kellett. Ugyanakkor ez Orbán szempontjából már későn jött, hiszen a három éve stagnáló magyar gazdaság nem biztosított kellő alapot ahhoz, hogy ezzel kampányoljon.
Előrébb tart a gazdaság, mint ahogy korábban vártuk, az igazi meglepetést az infláció okoztaAz elemzői várakozások szerint az idén a magyar gazdaság 2 százalékos vagy attól némileg elmaradó növekedést produkálhat. Szeptembertől megnyílnak az uniós pénzcsapok, amelyek magán- és állami beruházásokon keresztül lökést adhatnak a magyar gazdaságnak, bár ennek hatásai az idén még kevésbé, a következő években már erőteljesebben lesznek érezhetők. Így jövőre 3, 2028-ban pedig 2,9 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Magyar Nemzeti Bank jelenleg érvényes prognózisa szerint.
Az idei második negyedéves magyar növekedési adatok első blikkre egész jó képet festenek, hiszen az Európai Unióban átlagosan éves szinten 1,2, negyedéves alapon pedig 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság. Vagyis a magyar éves mutató meghaladja az EU-s átlagot, a negyedéves ütem azonban némileg elmarad attól.
A szűkebb régióban mind az éves, mind a negyedéves adatokat nézve a lassabb ütemű országok között van a magyar gazdaság. Általában elmondható, hogy az Unió gazdaságai közül a közép- és kelet-európai államok tudnak látványosabb növekedést elérni, miközben a magországok – Olaszország 1, Franciaország 0,7, Németország 0,9 százalékos éves növekedésével – és a Benelux államok egy százalék alatti bővülést produkáltak.
Van még néhány előnye az Orbán-kormány leváltásának, júliusban már 524 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetésGDP: az a meglepetés, hogy nincs meglepetés, nem lesz könnyű kijutni az elmúlt évek válságábólEzzel szemben a növekedési sort Szlovénia vezeti, ahol a GDP a második negyedévben 4,8 százalékkal haladta meg az előző esztendő azonos időszakának szintjét, és negyedéves alapon is rendkívül erőteljes, 1,8 százalékos gyarapodást produkált. A litván gazdaság 3,8 százalékos ütemmel a második helyre került, majd – ami súlyánál fogva sokkal fontosabb – a lengyel GDP 3,7 százalékos növekedést produkált a második negyedben.
Az elmúlt éveket tekintve a lengyel gazdaság az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, ami azért fontos, mert Lengyelország gazdasági súlya is jelentős. Az elmúlt évek bővülésének következtében Lengyelország bekerül a világ 20 legnagyobb GDP-jű állama közé. Ráadásul az előzetes adatok szerint a lengyel gazdaság növekedése gyorsult is az előző negyedhez képest: negyedéves alapon 0,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, míg az első három hónapban ez még csak 0,6 százalék volt. A lengyel gazdaságot felfelé húzza egyrészt a lakossági fogyasztás, másrészt a beruházások bővülése, amit az uniós források, különösen a helyreállítási támogatások elköltése segít – írta elemzésében Adam Antoniak, az ING Bank lengyelországi vezető közgazdásza. Az elemző arra számít, hogy a lengyel gazdaság az idén 3,4 százalékkal növekedhet.
Száguld a lengyel gazdaság, van mutató, amelyben jövőre utolérheti JapántA régióban sem minden ország mutat gyors gyarapodást: Ausztria régebb óta lassú növekedéssel küzd, és így van ez most is: a GDP éves alapon 0,8 százalékkal nőtt, negyedéves alapon pedig nem változott. Szlovákiában hasonló a helyzet, ott is 0,8 százalék volt a bővülés, míg a horvát GDP-adatok csak a hó végén jelennek meg. Déli szomszédunknál azonban az erős turisztikai ágazatnak köszönhetően a tavalyitól némileg elmaradó, 2,7 százalékos növekedés várható éves szinten, ami lényegesen meghaladja az EU átlagát.
Az elmúlt években a régió bezzegországa volt Románia, amely rendre gyors növekedést produkált, ám ez fenntarthatatlan volt, mivel nagy költségvetési és fizetésimérleg-hiány mellett ment végbe, ezért 2024 után leállt a bővülés. 2026 második negyedévében az előző negyedhez képest stagnált a román gazdaság, éves alapon viszont 2 százalékos csökkenésről adhat számot.
