Gyenge növekedési kép, magas infláció, az elmúlt fél évben nem változott a magyar gazdaságról alkotott képünk – mondta Virovácz Péter az ING Bank elemzője a pénzintézet friss prognózisát bemutató sajtótájékoztatóján. Idén a magyar gazdaság fél százalékos növekedést produkálhat, ez hajszálnyival még elmarad a tavalyi 0,6 százaléktól. Jövőre 2,3 százalékos gazdasági növekedés várható. Az elemző megjegyezte, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és 2026 lesz a negyedik év, amitől az elemzők és a gazdaságpolitikusok is a növekedés beindulását várják. Vaalmikor valóban be fog indulni, ebbe az irányba mutatnak a javuló hazai fogyasztói és üzleti várakozások, a külpiaci megrendelések megjelenésével pedig elkezdődhet a növekedés. Nem lesz 4-5 százalékos, de 2-3 százalékra a magyar gazdaság képes lehet. A jövő évi növekedést még csak a fogyasztás húzza, amit a béremelések és a kormányzati transzferek is támogatnak. 2027 lehet aztán az első év, amikor hosszú idő után a magyar gazdaság egészséges szerkezetben nőhet, tehát, hogy a fogyasztás mellett a beruházások is bővülnek és az export is támogatja a növekedést, ami ekkor is csak 2,8 százalékra várható.
Miközben a növekedés stagnál, illetve talán már éledezik, a magas infláció itt marad a gazdaságban.
Mostani tudásunk szerint már csak 2028-ra várható, hogy az éves infláció a jegybanki cél, vagyis három százalék alá csökkenjen fenntartható módon – mondta Virovácz Péter. 2026 januárjában ugyan a fogyasztói árindex – a bázishatások és az árrésstopok következtében - átmenetileg 2 százalékra is csökkenhet, a választások után az árrésstopok kivezetésével az emelkedő bérek okozta inflációs nyomás miatt újra begyorsulhat az árak emelkedése. Ha a jegybank nem lesz résen akkor 2026 végére akár öt százalékra is gyorsulhat a pénzromlás üzeme, ha megmarad a Varga Mihály-féle új jegybanki vezetés szigorú monetáris politikája, akkor négy százalék közelében tartható az infláció. Az ING Bank az idei 4,5 százalék után 2026-ra éves átlagban 3,6 százalékos inflációt jósol, de 2027-ben ez emelkedni fog 4,3 százalékra, így csak 2028-ban mérséklődhet három százalék alá.
Az új jegybanki vezetés láthatóan úgy gondolja, hogy csak az erős forint lehet a jó forint és ezt a jegybanki üzenetet a piac is kezdi elfogadni. Az erős forint kulcsa a viszonylag magas jegybanki kamat, ami hatni tud a pénzpiacokra. Eközben a kormány mind a lakosság, mind a vállalatok számára kedvezményes kamattámogatott hiteleket nyújt. Ez ugyan mérsékli a MNB monetáris politikájának hatását, de nincs fékező hatása a gazdasági növekedésre. Mivel a kamatok magasak maradnak – a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamat akár 2026 szeptemberéig is fennmaradhat – Virovácz Péter szerint a forint erős marad az előrejelzési horizont végéig. Vagyis a 2027 decemberéig az euró a 385-395 forintos sávban maradhat. Ez azt is jelenti, hogy vége lehet a inflációgerjesztő forintgyengülés korszakának.
Publicus: Kevéssé hat a kormánypropaganda, az inflációért kisebb arányban hibáztatják az emberek az ukrajnai háborút és az EU-t, mint a kormánytA gazdasági kilátásokat beárnyékolják a költségvetési kihívások: a kormány a 2026-os választások előtt célzott programokkal próbálja ösztönözni a gazdaságot. A költségvetési hiány jövőre is magas maradhat, de a mutató mérséklése a várt 2025. évihez képest továbbra is kormányzati cél. A tartósan magas, 4,5 százalék körüli hiány és a 73 százalék feletti államadósság kockázatot jelent. Egy fiskális kisiklás esetén fennáll a veszélye, hogy Magyarország hitelminősítése romlik, és akár a bóvli kategóriába is visszakerülhet – tette hozzá Virovácz Péter. Az elemző szerint a magyar adósság bóvliba váltását láthatóan minden áron el akarja kerülni a kormány, ugyanis annak olyan gazdasági és presztízskövetkezményei lennének, amit nem mernek bevállalni.
A választások előtti költségvetési osztogatások láttán Virovácz úgy fogalmazott, hogy látszólag a történelem ismétli önmagát, megismétlődik a 2022-es pénzszórás: akkor a GDP 3-3,5 százalékának megfelelő összeget tolt ki a gazdaságba a kormány, most hasonló GDP-arányos költekezés készül. Ugyanakkor a mostani kiadások jelenős része (béremelések, adókedvezmények) mára benne vannak a költségvetésben így többlethiányt nem generálnak – szemben 2022-vel amikor a semmiből jöttek az osztogatások. (Ez nem mondható el a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentéséről és a 14 havi – valójában plusz egyheti – nyugdíj kifizetéséről.) A másik különbség, hogy 2022-ben pörgött a gazdaság, akkori a választási osztogatások a sokadik stimulus volt, ami a növekedést és az inflációt felhajtotta. Most a növekedés nulla, emiatt alapesetben nem kell olyan inflációs sokknak kialakulnia a választások után, mint 2022-ben – mondta az elemző.
Összefoglalva: a magyar gazdaság előtt álló 1-2 év továbbra is a bizonytalanság és a komoly kihívások jegyében telhet.
Az ING Bank szakértője szerint negyedik éve reménykedünk abban, hogy „jövőre talán jobb lesz”, de a 2026-ra várt 2,3 százalékos növekedés, valamint a mesterségesen alacsonyan tartott infláció aligha nevezhető valódi kilábalásnak. Virovácz szerint a tartósan magas költségvetési hiány, a leminősítés kockázata, valamint a 2027-ben várható inflációs sokk mind azt jelzik, hogy az erőteljes és fenntartható növekedési pályára való visszatérés még jócskán várat magára.
Az egész EU-ban Magyarországon drágultak a legjobban az élelmiszerek az elmúlt tíz évben