Publicus: Kevéssé hat a kormánypropaganda, az inflációért kisebb arányban hibáztatják az emberek az ukrajnai háborút és az EU-t, mint a kormányt

A magyarok 52 százaléka elsősorban a kormányt, a Fideszt vagy éppenséggel Orbán Viktor gazdaságpolitikáját okolja az infláció növekedéséért – olvasható ki a Publicus Népszava kérésére készített felméréséből. (A kutatás október 6-13 között készült, telefonos felvétellel, a minta reprezentatív a magyar felnőtt népesség egészére.) Ezen túl még az ukrajnai háborút okolta a válaszadók 18 százaléka, 16 százalékuk szerint pedig az EU is felelős a magas árakért, de csak 12 százalék nevezte meg a kereskedőket, míg a (gyenge) forintárfolyamot a válaszadók 11 százaléka említette.

Teszik mindezt okkal, hisz a régiós országokra elvileg ugyanolyan hatással vannak a külső tényezők, szeptemberben Szlovákiában mégis 4,6, Csehországban 2, Lengyelországban 2,9, a teljes EU-ban pedig 2,6 százalék volt az infláció, miközben a magyar pénzromlás üteme 4,3 százalék volt. Vagyis a magyar inflációs okokat érdemes idehaza keresni.

A fideszes keménymag ugyanakkor még mindig jobban hisz a kormánynak. Ha ugyanis a válaszokat pártpreferencia mentén szétválasztjuk, kiderül, hogy az ellenzékiek 89, a bizonytalanok 48 százaléka százaléka okolja egyértelműen a kormányt a pénzromlásért, miközben a fideszes szavazóknak alig 8 százaléka. Fordított az arány, ha az ukrán háborúról, vagy Brüsszelről van szó – a két kérdésre hasonló válaszok érkeztek. A fideszesek 39 százaléka szerint – tehát még köztük sincs meg a többség – Brüsszel a felelős a magas magyar inflációért, ugyanezt a bizonytalanok 10, az ellenzéki szavazók alig hat százaléka gondolja. Az ukrán háborút a fideszesek 36, a bizonytalanok 18, az ellenzékiek 5 százaléka okolja.

Az elmúlt években jelentős inflációs sokkon esett át magyar gazdaság és a gyakran vásárolt termékek, például az élelmiszerek ára a mai napig az átlagosnál némileg gyorsabban emelkedik, szeptemberben például 4,7 százalékkal, de még ez is nagyon messze esik az érzékelt 24-25 százaléktól. A jegybank vezetői nem győzik hangsúlyozni, hogy a történteknek nagyon hosszú a lecsengése az emberek emlékezetében, márpedig amíg nem csökkennek érdemben az inflációs várakozások, addig nem lesz érdemi változás. Az MNB Inflációs jelentése leszögezi: az áremelkedések mérséklődésének elsődleges akadályát ma már a magas inflációs várakozások jelentik.A KSH szerint a fogyasztói árak szeptemberben 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve, az előző hónaphoz mérten nem is változtak vagyis az egyhavi infláció nulla százalék volt. Ezek a tények – lehet vitatni a KSH módszereit, de számaik alapvetően hitelesen mutatják meg a gazdasági folyamatokat. A hivatalos adatokkal szemben a lakosság jóval nagyobb drágulást érzett – a GKI mérése szerint átlagosan 24,2 százalékot az elmúlt 12 hónapban. Elemzőik rámutattak: az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt. Ha egy gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, hiába marad a többieké stabil, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb drágulást érzékelnek. Különösen válságokkor vagy bizonytalan időszakokban erősebb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban – ez történik most is.

Az infláció árnyéka hosszú, rávetül a 2026-os választások kimenetelére. A felmérésekből látható, hogy hiába kisebb az áremelkedés mértéke és csökken várhatóan még tovább jövő év elején, ezt a lakosság nem igazán érzékeli, így ebből a kormány jelen állás szerint keveset tud profitálni az urnáknál.