Tovább gyengült a magyar gazdaság kilábalásának esélye a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint. Az idei második negyedévben a GDP mindössze 0,1 százalékkal emelkedett az első félév pedig egyszerűen „gyászos” volt. Miután az eddig napvilágra került III. negyedéves adatok sem adnak bizakodásra okot, a korábbi 0,5 százalékról 0,4 százalékra „csökkentette” az idei GDP-növekedésre adott prognózisát a cég – mondta Palócz Éva. A kutatócég vezérigazgatója szerdai tájékoztatóján arról is beszélt, hogy még ez a plusz 0,4 százalék sem nélkülöz egy adag jóindulatot. A cég arra alapozza számait, hogy az utolsó negyedben (talán végre) beindulnak a céges beruházások, illetve lesznek választási osztogatások, s ezek növelhetik a GDP-t. Ez csak remény, de valójában nem látni, hogy mi zökkenthetné ki a magyar gazdaságot az évet óta tartó recesszióból. Még az sem lehet kizárni, hogy az idén egyáltalán nem lesz növekedés, ha elmarad az utolsó negyedben a pozitív impulzus – tette hozzá a kutató . Akár plusz 0,4 százalék lesz a növekedés, akár nulla, ez az adat lesz a leggyengébb a régióban.
Ugyanilyen optimizmussal várnak 2026-ra 2,5 százalékos gazdasági növekedést, ami egyébként 0,4 százalékponttal kisebb az előző prognózisuknál. Palócz Éva elmondta, hogy 12 negyedéve szinte folyamatosan csökken a magyar gazdaság, ám a kormány korábbi állításaival ellentétben nem a lakossági fogyasztással, hanem a beruházások hiányával (és a külső konjunktúrával) van baj. 2025 II. negyedében 25 százalékkal maradtak el a hazai beruházások a 2021-es szinttől. Nincs háborús hatás, nincs energiaválság, hisz a környező országokban ugyanebben a környezetben magasabb növekedési ütemeket érnek el, sőt egyetlen régióbeli ország autóipara sem esett át akkor termeléscsökkentése mint a magyar. Az elmaradó beruházásokra nem lehet egzakt magyarázatot találni, ami látható az a kereslethiány, a cégek üzleti bizalmának hiánya és a állami túlszabályozottság. A kormány most a 3 százalékos támogatott állami hitelekkel akarja felpörgetni a gazdaságot, de cégek nem azért nem ruháznak be mert nincs pénzük, vagy nem jutnak hozzá olcsó hitelekhez, így a mostani újabb pénzköltésétől sem várható érdemi fellendülés – mondta Palócz Éva.
Az infláció az idén 4,7 százalék lesz, jövőre éves átlagban 3,9 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak, vagyis lassú csökkenés várható. A 2026-ra adott prognózis 0,4 százalékponttal magasabb, mint a Kopint-Tárki korábbi előrejelzése, az emelést Palócz Éva azzal magyarázta, hogy várhatóan nem idén, hanem jövőre a választások után – májusban – vezetik ki az árrésstopokat, ennek pedig lesz egy áremelő hatása, főleg az élelmiszerek esetében.
A 4,3 százalékos infláció mellett egyáltalán nem magas a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, bár ennek ellenkezőjéről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy konferencián a minap, arra ösztökélve a jegybankot, hogy kezdjen kamatcsökkentésbe. Palócz Éva szerint ilyen kijelentésekkel nem szabad játszani, a miniszter nyilatkozatára azonnal gyengült a forint, ami viszont növeli az inflációt. Bízunk a jegybank vezetésében, ezért arra számítunk, hogy idén fennmarad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat – mondta a vezérigazgató. Az elemzők szerint a jegybanki kamatok mérséklésére csak akkor nyílik lehetőség, ha az infláció tartósan 4 százalék alá csökken, ez pedig jó esetben is csak 2026 második felére várható. Mivel a forint eddig erős volt, éves átlagban idénre reálisan elvárható a 400 forintos euróárfolyam, ami jövőre is csak 405 forintra emelkedhet a prognózis készítői szerint.
A foglakoztatás enyhén csökkent 2024 közepe óta – ezt tükrözik a KSH munkaerőpiaci adatai. Mivel idén a magyar gazdaság gyakorlatilag stagnál, a foglalkoztatás további csökkenése várható, 4,5 százalékos munkanélküliséggel. Jövőre – ha beindul a növekedés – a foglalkoztatás minimális növekedésre lehet számítani, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra „mérséklődik”.
Szeptemberben is elszállt a hiány
Az államháztartás hiánya szeptemberben 303 milliárd forint volt, ami a második legmagasabb szeptemberi deficit 2021-es 391 milliárd forint után. A kilenchavi hiány így 3328,7 milliárd forintra hízott, ami a költségvetési törvényben engedélyezett 4123 milliárdos deficit 81 százaléka. A kormány már többször bejelentette, hogy az idei költségvetési törvényt sem fogja betartani, így a hiánycélját önhatalmúlag 4774 milliárdra emelte, ez alapján a deficit az éves terv 70 százalékán áll. Amennyiben a kormány komolyan gondolja, hogy decemberi a hiányt 4774 milliárdra hizlalja, az azt jelenti, hogy a még hátralévő 3 hónapban havonta 480-480 milliárdos deficitek várhatóak.
A választások előtt a kormány mindent megtesz a hiány növelése érdekében, hisz októbertől élesedett a 3 gyermekes nők adómentessége, illetve sorra jelentik be a hangulatjavító intézkedéseket.
Tavaly szeptemberben a 234 milliárd forintos többlettel zárt büdzsé – vagyis az egyenlegromlás már most is több mint 500 milliárd forint. Az okokat a Nemzetgazdasági Minisztérium nem nevezte meg, közleményük szerint a tavalyi évhez képest egyetlen érdemi eltérés volt, hogy idén szeptemberben fizették ki a szolgáltatóknak a rezsitámogatásokat, míg tavaly szeptemberben ilyen kiadás nem volt, ugyanakkor ez az egy tétel önmagában nem magyarázza a 500 milliárdos eltérést.
