Az orbáni repülőrajt helyett inkább csak kockázatok körvonalazódnak a magyar gazdaságban

Kopint-Tárki idén 2,4 százalékos GDP-növekedésre számít Magyarországon. Ez nemhogy előrelépés nem lenne, minimális, 0,1 százalékpontos csökkenést jelent a legutóbbi, 2024. őszi várakozásokhoz képest.

Rossz helyen spórolt Orbán-kormány, a nyugdíj, az egészségügy és az oktatás helyett inkább saját magán kellett volna

Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál.

Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a legalacsonyabbak az EU-ban

Élénkül a magyar gazdaság

Gyászos évet zárt decemberben a magyar ipar, a kiskereskedelem viszont kezd magához térni, és ez biztató a gazdasági növekedésre nézve.

Leginkább az élelmiszerboltok forgalma élénkült decemberben

Esélye sincs a magyar gazdaságnak arra, hogy az idén megússza recesszió nélkül

Jövőre is nálunk lesz a legnagyobb az infláció az Európai Unióban, s veszélyes a növekedés erőltetése – vélik a Kopint-Tárki kutatói.

Az infláció lassulásával még nem indulnak el az emberek vásárolni

A figyelmeztetések ellenére próbálja meg elhitetni az Orbán-kormány, hogy idén legyőzi az inflációt, ám a valóság ettől nagyon messze van

A megoldást uniós pénzek érkezése jelentené.

A magas infláció nemcsak a lakosságot fosztotta ki, de láthatóan felborította az államháztartási folyamatokat is

Újabb csúcs: 27 százalékra nőhet az infláció decemberben

Decemberben akár 27 százalékra is rúghat a pénzromlás - véli a Kopint-Tárki. 2023-ra 19 százalékot és már csökkenő GDP-t jósolnak.

Az év eleji béremeléseket felemésztette az infláció

„Jelenleg a magyar állam nem képes arra, hogy az energiaárak emelkedésének következményeit tompítsa, mert már korábban kiköltekezett”

Az ársapkáknak valójában áremelő hatásuk volt, hiba volt a bevezetésük. Az infláció jövőre is nő, a gazdasági növekedés pedig leáll, és lesz ugyan uniós megállapodás, de a magyar kormánnyal szembeni elementáris elutasítás miatt pénzt vesztünk – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója.

Aprópénz gazdaságvédelemre: a magyar kormány néhány tízmilliárd forintot költ, más kormányok százmilliárd eurókat

Nem apránként bejelentett lépésekre, hanem nagyobb horderejű intézkedésekre és egy átfogó csomagra lenne szükség.

Palócz Éva: Kastélyból nem lesz növekedés

A bérkülönbség csak az egyik oka a kivándorlásnak, legalább ilyen fontos szempont a társadalmi közeg, amiben élünk – nyilatkozta egyebek mellett a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója.

Magyarországon ma nem a teljesítményből lehet vagyonosodni, hanem a
kapcsolatokból - Fotó: Tóth Gergő

Válaszol: Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója

Mi várható, ha Brüsszel befagyasztja a támogatásokat?

Nem a józan ész, az akarat diktál

A társadalmi felelősségvállalás nem állami kategória, az a magánszektor dolga, amely saját pénzét áldozza nemes társadalmi célokra. A kormánynak az adófizetők pénzéből a szociálpolitikán vagy más szakpolitikán keresztül kell érvényesítenie társadalmi céljait, aminek semmi köze a társadalmi felelősségvállaláshoz - véli Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója arról is beszélt a lapunknak, hogy a jegybank, illetve elnöke körüli botrányok gátolhatják az ország felminősítését is.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang