Az árrésstop egy adminisztratív beavatkozás, ami miatt a kereskedelmi vállalatok kénytelenek elszakadni a piaci árképzéstől - mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén tartott vitaindítójában. Bár a szabályozás nem vonatkozik a kis boltokra, de egyre nehezebben bírják a versenyt a nagy láncok áraival – tette hozzá. A kormányzat az árrés-stopok bevezetését az infláció megfékezésével indokolta, sőt, egyre gyakrabban kerül elő a kormányzati kommunikációban a profitinfláció fogalma - mondta. Utóbbi akkor alakul ki, amikor a cégek többet kérnek ugyanazért a termékért vagy szolgáltatásért, nem azért, mert drágább lett az előállításuk, hanem mert megtehetik. Kozák Tamás szerint ez azonban a kereskedelmi szolgáltatókra nem igaz, elég csak megnézni a vállalatok számait.
A konferencia résztvevői egyetértettek a szakmai szövetség elnökével abban, hogy az intézkedés káros és hogy az árszabályozást minél hamarabb ki kellene vezetni. Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának tagja kijelentette: a piaci versenynél, a piaci árazásnál nehezebb hatékonyabb megoldást találni. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint az infláció olyan a gazdaságban, mint a láz az emberi szervezetben. Nem maga az infláció a probléma, hanem az jelzi, hogy valami baj van. Lehet sok lázcsillapítót adni a gazdaságnak – de attól még nem gyógyul meg, nem oldódik meg az alapprobléma.
Nem tudnak árrésstopról a kínai drogériák, és nem is érdekli őketItt az újabb árrésstop, de végül úgyis a fogyasztó szív az Orbán-kormány szocialista tervgazdálkodást idéző árszabályozásávalPalócz Éva szerint az egész gazdaság működését kell áttekinteni: a termékpályák alakulását, a termelékenység változását. Mint mondta, a magyar termelők árai viszonylag magasak, amit az alacsony beruházások és az ebből következő alacsony termelékenység okoz. Ez az élelmiszeriparra és a mezőgazdaságra is igaz – elég csak összehasonlítani a hazai helyzetet a környező országok beruházásaival. A piaci verseny alakulását és a méretgazdaságosság előnyeit ki kellene használni, ezt szabályozókkal ösztönözni – ez lenne a kormány feladata, így lehetne a gazdaság "betegségét" kezelni. Ehelyett a kormány az egész problémát rátolta az utolsó láncszemre, a kiskereskedelemre. Pedig nem lehet az egész inflációs helyzetért a kiskereskedelmet felelőssé tenni, hiszen a problémák nem itt gyökereznek. Ami most zajlik, az nem más, mint a kereskedelmi ágazat tönkretétele, ami senkinek sem lehet érdeke – fogalmazott Palócz Éva.
Karsai Zoltán: Az árrésstop meghosszabbítása bizonytalanná teszi a jövő évi bértárgyalások kimenetelétMég mindig dobogós a magyarországi inflációAz infláció oka maga a kormány – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja. Példaként említette az autópályadíjak januári, 10 százalék feletti emelését, valamint az illetékek és más jogi-igazgatási díjak inflációt lényegesen meghaladó növelését. Hogyan küzdünk az infláció ellen, ha maga a kormány nem küzd ellene? – tette fel a költői kérdést.
A kutató emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években évi 800-900 milliárd forint uniós támogatás került az agráriumba, ám az földbérletek formájában távozott is onnan, ahelyett, hogy helyben hasznosult volna. Emiatt a magyar agrárium nagyon lassan modernizálódik: vannak ugyan modern üzemek, de nem ez a jellemző. Nem tudnak hatékonyan, olcsón és jó minőségben alapanyagot előállítani. Emiatt drága az élelmiszerek alapanyaga, drága a munkaerő és drága az energia is, mert a rezsicsökkentés miatt a cégek energiaára 30–40 százalékkal magasabb, mint amit a piaci árak indokolnának. Akkor miért várjuk, hogy a magyar mezőgazdaság olcsón termeljen? Természetes, hogy drágább lesz a boltban az áru – mondta a GKI kutatója.
Lenyelték az árrésstopot a kereskedők, de Nagy Mártont ez már nem hatja megMolnár László szerint a termelékenységet kellene növelni az agrárium teljes vertikumában. Ehhez jelentős uniós források is elérhetők lennének, és a jövőben is rendelkezésre állnának – ha hozzáférhetnénk. Ugyanakkor az élelmiszeripari cégek sem érdekeltek a „túlzott” fejlesztésben, hiszen ha túlságosan nyereségessé válnának, megjelenhet egy „vállalkozó”, aki harmadáron átvenné a céget. A vállalkozók félnek a növekedéstől, ezért többen már külön céget hoznak létre a beruházásokra, hogy az ne legyen feltűnő a járadékvadászoknak. Ez azonban növeli a költségeket és rontja a hatékonyságot – fogalmazott Molnár László.
Félnek a patikák az árrésstoptól, néhány száz gyógyszertár lehúzhatja a rolót, ha Nagy Márton hozzájuk nyúlMár holnap ki kellene vezetni az árrésstopokat, de fokozatosan – mondta Palócz Éva. Az árstopok ugyanis kétszer emelik az árakat: a bevezetéskor és a kivezetéskor – ezért lenne fontos a mielőbbi, de szabályozott kivezetés. De ha ez nem is történik meg, akkor legalább a saját márkás termékek alacsonyan tartására vonatkozó korlátozásokat fel kellene oldani, hiszen ezek a termékek mindig olcsóbbak. Jelenleg a szabályozás szerint az olcsóbb termékből nem lehet többet tartani – felmerül a kérdés: vajon a kormány a kereskedőket akarja ezzel büntetni? Kozák Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte a saját márkás termékek korlátozása csak jóindulattal értelmezhető úgy, hogy az élelmiszer-kereskedőknél a helyi gyártók védelmét szolgálja – bár a saját márkás termékeket is sokszor magyar cégek állítják elő. Az illatszerek esetében azonban ez már egyáltalán nem állja meg a helyét: ott a kereskedelmi márkák korlátozásával épp a nagy multinacionális cégek kapnak versenyelőnyt. Ennek gazdaságpolitikai célja nehezen érthető.
Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára a vitában elmondta, hogy Magyarországon három éve nem adtak át új bevásárlóközpontot. Ennek makrogazdasági okai is vannak, de a plázastop és a magas infláció is akadályozza a fejlesztéseket. A nagy plázák a boltoknak fix alapdíjért adják ki a bérleményeket, de ezt minden esetben kiegészíti egy forgalomarányos díj is. Ez utóbbi kulcsfontosságú a beruházások megtérülése szempontjából. Ahol csökkent a boltok nyereségessége, ott akár újra kell tárgyalni a bérleti szerződéseket. Az árstopok rövid távon likviditási feszültséget okozhatnak, a kormány árrésrendelete pedig középtávon már a befektetői döntéseket is befolyásolja, azokat egyértelműen visszafogja. A fő probléma, hogy az ilyen és ehhez hasonló kormányzati döntések előtt nem egyeztetnek a szakma képviselőivel. Ha a kormány erre nagyobb hangsúlyt fektetne, akkor számos problémát ki lehetne küszöbölni – mondta Balatoni Judit.
Az OKSZ kivezetné az árstopokat
„A kormány minden esetben fellép az áremelésekkel szemben – az OKSZ újabb hamis állításával ellentétben, az árréscsökkentés segíti a családokat és növeli a fogyasztást” – reagált a gazdasági tárca az OKSZ-re. A kereskedelmi szövetség szerint ugyanis az árréscsökkentés elbizonytalanítja a vevőket, fékezi a fogyasztást és a GDP növekedését. Véleményük szerint az árrésstop csak átmenetileg támogatja az infláció csökkenését, de emellett elfedi a rendszer feszültségeit, amelyek idővel egyre erősebben törnek a felszínre. Szintén káros hatás, hogy a nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők forgalma visszaesik, sokan közülük üzleteik bezárására kényszerülnek, ami tovább fokozza az ellátásbiztonsági problémákat. Az OKSZ mindezen megfontolásokat figyelembe véve juttatja el javaslatait a kormánynak az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatban, a veszteségek minimalizálása érdekében. Az NGM láthatóan hallani sem akar az árrésstopok kivezetéséről – sőt, a hírek szerint újabb ágazatokban készülnek árszabályozásra.
