Ha a miniszter valóban ár- vagy árréssapkát húz a vény nélkül megvásárolható készítményekre, néhány száz kispatika lehúzhatja a redőnyt! – kommentálta lapunknak egy gyógyszerpiaci elemző Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter minapi, sejtelmes Facebook-posztját. A bejegyzésben Nagy Márton közös fotón szerepel Greskovits Dáviddal, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnökével, s a kép melletti magyarázat mindössze annyi, hogy egyeztetettek a nem támogatott gyógyszerek árának jelentős növekedéséről.
Bár senki sem tudja konkrétan hogyan kívánja a gyógyszerek árrését lefaragni a nemzetgazdasági miniszter, az ezzel kapcsolatos találgatásokból viszont akad bőven. Lapunk több gyógyszerpiaci szereplőnél, köztük gyógyszerészeknél is érdeklődött, kaptak-e tájékoztatást, tudják-e már, hogy mire gondolt a nemzetgazdasági miniszter posztja közzétételekor, ám konkrétumokat senki sem hallott.
Egy szakmai Facebook-csoportban volt, aki már azt is tudni vélte, hogy 15 százalékban maximálják a patikai árrést. Mások azért aggódtak, ha a most még szabadáras termékekre is ársapkát húznak, bezárhatják a boltot. Megint mások az ársapkával érintett lehetséges termékkört próbálták összerakni.
A patikusok erős nyugtalanságára az ad okot, hogy még a múlt hét végén egy másik posztban Nagy Márton arról beszélt, hogy hamarosan újabb árkorlátozó intézkedések várhatók, amelyekről hét elejére ígért bejelentést. Ilyen esemény azonban a MAGYOSZ elnökével való közös fotózáson kívül azóta sem történt.
A 65 évesnél idősebbek csaknem fele legalább öt gyógyszert szed MagyarországonTavaly már csaknem 1200 milliárd forint bruttó bevételük volt a hazai patikáknak. Ennek 60 százaléka a támogatott készítmények forgalmából, 40 százalék szabadárasokéból, (közéjük tartoznak például úgynevezett OTC szerek, illetve étrendkiegészítők) jött össze.
A közfinanszírozott szerek árrését 2007 óta nem emelték, így időközbeni költségnövekedést sem tudták érvényesíteni a patikák áraikban.
A nem támogatott készítmények, étrendkiegészítők, kozmetikumok viszont szabadárasak, azaz annyiért adja ezeket a gyógyszerész, amennyit még a betegek az adott településen hajlandók kifizetni azokért. Ma egy ilyen átlagos doboz gyógyszerért a beteg ötezer forintot fizet, öt évvel ezelőtt viszont még a fele sem volt. Így például 2020 és 2024 között a támogatott gyógyszerekből származó bevétel 56 százalékkal nőtt, addig a szabadárasokból adódó 118 százalékkal. Ez óriási költségnövekedés, amit részben az okozott, hogy a kormány egy csomó extraadót vetett ki a támogatott készítményekre, így mindenki úgy próbált kompenzálni, ahogy tudott, köztük a szabadáras OTC gyógyszerek ára ugrott nagyot. Utóbbiak között vannak olyanok is, amelyeket az orvos receptre ír fel, de nem jár támogatás az árához. Ezek lehetnek különböző injekciók, fogamzásgátlók, lázcsillapítók, antibiotikumok is.
Ha a miniszter posztja azt jelentené, hogy ársapkát húz ezekre a termékekre, az egyértelműen és jelentősen rontaná a patikák jövedelmezőségét. Viszont nem járna azzal az előnnyel, hogy a 13 ezer forintos fogamzásgátlóért a jövőben csak ötezret kellene fizetni
– magyarázta lapunknak egy gyógyszerpiaci elemző, aki teljesen értelmetlennek tart egy ilyen hatósági beavatkozást a patikai árakba.
Lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondta: ő is hallott arról, hogy a nemzetgazdasági miniszter önmérsékletre kérte a gyógyszergyártókat és kíváncsian várja az eredményt. Ő azért sem tartja valószínűnek, hogy Nagy Márton a patikák működtetését szolgáló árrésekre gondolt volna, mert Pintér Sándor belügyminiszter utasítására éppen az elmúlt hetekben kezdődtek e témában egyeztetések.
A közfinanszírozott, azaz a támogatott gyógyszerek átlagos patikai árrése 7,8 százalék. Az 5500 forintnál drágábbaknál pedig ez az átlag 3,2 százalék, sőt, a 180 ezer forint felettieknél érvényesíthető pedig gyakran a banki költségeket sem fedezi.
Az 5500 Ft feletti készítményeknél ugyanis a nagykereskedelmi beszerzési árhoz csak egy fix dobozdíjat adhatnak hozzá. A kis forgalmú (12 millió Ft/hó alatti bevételt el nem érő) gyógyszertárak több mint negyede (25,4 százaléka), a 12-18 millió Ft/hó forgalmúak 14 százaléka a működési támogatás ellenére veszteséges. A fenti adatok értelmében minden olyan intézkedés, amely a gyógyszertári ágazat árrés-jellegű bevételeinek a csökkenésével járna, gyógyszertárak bezárásának a kockázatát hordozza és politikai szempontból is kontraproduktív lenne – mondta.
Egymáshoz igazítják az orvosi és a patikai ügyeleteket Magyarországon