Kétféle Covid-vakcina érkezik az idei szezonra, a tiszti főorvos az oltások patikai beadását is támogatná

Október végén mRNS- és fehérjealapú Covid-vakcina is elérhető lesz a kockázati csoportok számára Magyarországon. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos a felnőttkori oltások könnyebb hozzáférését sürgeti, és támogatná, hogy megfelelő feltételek mellett a gyógyszertárakban is beadhassák ezeket.

Három év után visszakapja jogköreit az orvosi kamara – újra kötelező a tagság

Harminc napon belül kérniük kell felvételüket a kamarába azoknak az orvosoknak, akik jelenleg nem tagok, ha továbbra is praktizálni akarnak. Az Országgyűlés visszaállította a kötelező kamarai tagságot, és több korábbi jogosítványt is visszaadott a szakmai köztestületeknek.

Az elfogadott javaslat visszaadja a szakmai kamaráknak több korábbi jogosítványukat

Van műtő, van ágy, de holnap ki fog dolgozni?

Már a kórházak működését akadályozza a szakemberhiány – figyelmeztettek az intézményvezetők. A kormány béremeléssel fékezné a fogyást, de arra még hónapokat kell várni.

Nem csak az számítana, van-e diplomája, azt is figyelnék, hogyan dolgozik az orvos

Már nem lehetne elintézni ötévnyi kreditponttal az orvosi működési engedély megújítását: 2028-tól az orvosok szakmai fejlődését és munkájuk egyes minőségi mutatóit is követő rendszer jöhet. Miközben Álmos Péter MOK-elnök ennek még csak a koncepcióját vázolta, Kincse Csongor tiszás képviselő arra figyelmeztetett: az orvos teljesítménye nem választható el attól, milyen képzést, szakmai felügyeletet és munkahelyi környezetet kap.

Csak jövőre érkezik a többletpénz az egészségügybe

Hegedűs Zsolt lapunk kérdésére, hogy akkor mi lesz 2026-tal, hiszen a választási vállalás évente 500 milliárd forintról szólt, azt válaszolta: „azt mondtuk, hogy minden teljes finanszírozási évben."

Magánellátás, pluszjuttatások, rendőrségi nyomozás – új részletek az Onkológiai Intézet ügyeiről

Az Onkológiai Intézet vezetése reagált az állami és magánellátás kapcsolatát érintő ügyre, miközben az OKFŐ a Népszavával új adatokat közölt az intézet pluszjuttatásairól, az NNI pedig ettől különálló ügyben korábbi eszközbeszerzéseket vizsgál.

Sokszor a betegre marad, hogy a diagnózisa után maga szervezze meg saját ellátását, Kőrösi László NEAK főigazgató-helyettes szerint ennek nem így kellene működnie

Közben idén már száz veleszületett szifiliszes esetet regisztráltak, szemben a tavalyi egész éves hetvennel. Egyebek mellett erről is kérdezték három órán át az egészségügy vezetőit a Medicina 2000 konferenciáján.

A kórházi minőségi adatokat kevés beteg nézi meg, a mutatókat pedig még iskolázott emberek is gyakran félreértik

„Baj van” – Zéró toleranciát hirdet az OKFŐ

Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval, a közpénzek pazarlásával és a vezetői hatalommal való visszaéléssel szemben, nagyobb önállóságot ígért a kórházvezetőknek Tótth Árpád országos kórház-főigazgató a Magyar Kórházszövetség éppen zajló siófoki konferenciáján. Jelezte azt is, ha nem jut több forrás az orvosok és szakdolgozók megtartására, az ellátás a jelenlegi formájában nem fenntartható.

Mi történik, ha már nem bízunk az egészségügyben?

Van-e gyógyulás, ha a beteg már eleve bizalmatlanul lép be a rendelő ajtaján? Ha arra számít, hogy nem veszik fel a telefont, nem kap időpontot, hónapokat kell várnia egy vizsgálatra vagy műtétre, és ugyanahhoz az orvoshoz esetleg hamarabb eljut, ha fizet érte. Podcast.

Két év után bocsánatot kért az SZTE a gyermeksebészet leállása miatt, aztán 24 órán belül kétféle magyarázat érkezett

A Szegedi Tudományegyetem most már maga írja: 2024 tavaszán csaknem két hónapig szünetelt a sürgősségi gyermeksebészeti ellátás, a műtétre szoruló sérült gyerekeket Budapestre, Pécsre vagy Debrecenbe kellett szállítani. Két évvel korábban a Népszava cikksorozatban, elsőként számolt be a történetről. Az egyetem most bocsánatot kért, ám arra, hogy miért éppen most, 24 órán belül két eltérő választ is kaptunk; a sajtóiroda lezárná az ügyet, a kuratórium új elnöke, Szajbély Mihály viszont új intézményi hozzáállásról beszél.

60-as évekbeli állapotok között ma már nem lehet gyereket operálni

A vakszerencsén múlhat, hogy valaki túléli-e a gyógyítást

A magyar egészségügy sokat tud a betegről, de még nem feltétlenül veszi észre, ha útközben elveszik.

A bizonytalan betegút ronthatja a betegek együttműködését, végül pedig el is lehet veszíteni őket az ellátásból: egyszerűen nem mennek tovább orvoshoz

A legtöbb kórházban eddig az is teljesítmény volt, ha nem volt balhé

Az Országos Kórházi Főigazgatóság most mérhetővé tenné, mit teljesítenek valójában az intézmények.

„Nem körmöst adunk, hanem segítséget” – július óta külön vizsgálja az Okfő a kórházak súlyos betegbiztonsági eseményeit

Az ellenőrzésnek nem elsősorban a hibás személy megtalálására, hanem a beteg számára veszélyes működési pontok felismerésére kell irányulnia – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

Képünk illusztráció

Tíz hibát talált a hatvani kórház saját vizsgálata az útközben meghalt asszony ellátásában

A feltárt mulasztások azonban nem bizonyítják, hogy az esetért egyetlen orvos vagy a főigazgató lenne a felelős.

Szedlák Miklós György akkori főigazgató vezette a belső vizsgálatot. A jelentés szerint ez korlátozhatta a vizsgálat pártatlanságát.

„Hol van az ígért pluszpénz?” – Még nem látszik a fordulat a magyar egészségügyben

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdásszal elemeztük a 2026-os költségvetésben tervezett módosításokat.

„Olyan családokat láttam, amelyek az utolsó pénzüket gyűjtötték össze a magánorvosra”

Az állami rendszerben hónapokat kell várnia a vizsgálatokra, a magánban néhány napon belül fogadják – ha ki tudja fizetni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja? Mi történik, ha a magánban gyorsan elkészül a lelet, a kezeléshez azonban már állami kórház kell? A Szike új adásában Vizi András gyermeksebész, aki a magánpraxisát feladva tért vissza az állami gyermektraumatológiára, valamint Kirschner András, a Swiss Medical alapítója vitatja meg: mit nyer és mit veszít a beteg attól, hogy Magyarországon ugyanaz az orvosi tudás két, nagyon eltérően hozzáférhető rendszerben működik.

A magánegészségügy valódi határai: mire elég a pénz, ha valaki beteg lesz?

A Szike új adásában arról is vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük.

Tízből nyolc lányt oltatnak be HPV ellen, a fiúknál még mindig alacsonyabb az arány

Szeptember 15-ig dönthetnek a hetedikesek szülei arról, kérik-e gyermeküknek a HPV elleni ingyenes védőoltást – emlékezteti közleményben az érintetteket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A döntés annak is tesztje, hogy a szülő valóban jól látja-e, mit nyerhet vagy veszthet gyermeke, ha él a térítésmentes oltás lehetőségével. 

Képünk illusztráció

Szinte intézményenként másképp fizetik a szakdolgozókat, új bérrendszert ígér a kormány

A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás felét fordítanák a korábban megígért szakdolgozói béremelésre. Közben a kórházakból nemcsak bérpanaszok érkeznek: van, ahol a műszakok kiállítása, máshol a tiszta ágynemű biztosítása okozott gondot – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara XIII. országos tudományos kongresszusának első napján.

Nagy változásokat tervez az új OEP-főigazgató, több pénzt kapna, aki jobban gyógyít

Nem azt fizetnék meg, hogy a beteg kapott-e kezelést, hanem azt is néznék, jobban lett-e tőle. Kaló Zoltán, az egészségbiztosító új vezetője keményebb gyógyszeráralkut, rövidebb várólistákat és a jobb ellátást nyújtó kórházaknak több pénzt ígér.

Dr. Kaló Zoltán

Álmos Péter MOK-elnök a szegedi kuratóriumi kinevezéséről: Nem kértem, és Hegedűs Zsolt nem ígérte, hogy közbenjár értem

A túlárazott beszerzéseket is vizsgálná a Szegedi Tudományegyetem új kuratóriuma. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke – egyben az új kuratórium tagja – szerint a korábbi működés a betegellátás károsodásához vezetett, ezért teljes átvilágítást és transzparenciát ígér. Interjú.

A kórházszövetség sem kapott érdemi magyarázatot az igazgatóváltásokra

Tóth Gábort, a Magyar Kórházszövetség elnökét kérdeztük az elmúlt időszak személycseréiről.

Fontos, hogy az intézmény működése az átmenet idején is kiszámítható és stabil maradjon - mondta a kórházszövetség elnöke

Svéd Tamás: Jelen pillanatban még nemes verseny zajlik aközött, hogy a fejünkre omlik-e a rendszer, vagy meg tudjuk állítani az összedőlését

„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – vélte Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában. 

Készülhet a Tisza-kormány, a fogorvosoké lehet az első szakmai tiltakozó demonstráció Magyar Péter kabinetjének a történetében

Nem politikai akcióról, hanem segélykiáltásról van szó – állítják a kezdeményezők.

Ficzere Andreát menedzser társai az egyik legimpulzívabb vezetőként emlegetik, az Uzsoki Utcai Kórház éléről most indoklás nélkül mozdították el

A menesztett kórházigazgató motorja és kritikusa is volt a rendszernek.

Ficzere Andrea a 2022-es kórházszövetségi konferencián

Kiderült, mennyit kell várni a mentőkre: a legsúlyosabb esetek tizedében 26,4 percnél is később érkezik a segítség

Ha valaki eszméletlenség, súlyos légzészavar vagy más közvetlen életveszély miatt hív mentőt, tízből egy esetben 26,4 percnél is tovább vár a segítségre. Az OMSZ mostantól havonta megmutatja, mennyi idő telik el a 112 tárcsázásától a mentő megérkezéséig – és azt is, hogy hol lehetne ebből az időből lefaragni.

Kivetített adatok az Országos Mentőszolgálat sajtóháttérbeszélgetésén

Hiába lett népszerűbb az orvosi pálya, a most felvett hallgatók csak a következő évtizedben enyhíthetik az orvoshiányt

Ráadásul az egyetemek szerint a létszám érdemi növelése infrastruktúra-fejlesztés nélkül már veszélyeztethetné a képzés minőségét és a betegbiztonságot. A jelenleg dolgozó több mint 42 ezer orvos közül csaknem 8800-an már betöltötték a 65. életévüket.

Az elmúlt 25 évben számos orvos kényszerült ingyen oda­adni a praxisát

A MOK az intézményvezetők cseréjének felgyorsítását sürgeti

A köztestület szerint több intézményvezetővel elképzelhetetlen az új egészségügyi rendszer felépítése, írják az új kormány első száz napjának értékelésében.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke

Szifilisz miatt haltak meg magzatok és újszülöttek, átírták a várandósok szűrésének szabályait

Egyetlen korai szűrés helyett júliustól kétszer tesztelik szifiliszre a várandósokat, és szeptembertől a gondozásukban, orvosi ellátásukban részt vevő szakemberek az érintett korábbi tiltása ellenére is hozzáférhetnek a fertőzésre vonatkozó EESZT-adatokhoz. Azaz a változás részlegesen felülírja az egészségügyi adatok feletti önrendelkezést – és maga a jogalkotó is számol azzal, hogy ez megbélyegzéshez és az ellátórendszerbe vetett bizalom elvesztéséhez vezethet.

A szifilisz antibiotikummal jól kezelhető betegség, várandósság alatt azonban kezeletlenül a kórokozó az anyától a magzatba kerülhet

„Ki fognak dőlni a csontvázak a szekrényből” – Átvizsgálják a kórházi beszerzéseket is

Tótth Árpád új országos kórházi főigazgató átvizsgáltatná a korábbi beszerzéseket, az alapellátás megerősítésével csökkentené a sürgősségi osztályok zsúfoltságát, és újra megpályáztatná a kórházak igazgatói és gazdasági vezetői posztjait. Tótth Árpád szerint mindeközben több pénzre és a jelenlegi ellátórendszer átszervezésére is szükség van.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang