Akinek nincs személyes menedzsere, az sokkal nagyobb veszélynek van kitéve az egészségügyi rendszerben. Ideális esetben van egy orvos, például a háziorvos, aki figyeli az egymást követő vizsgálatok eredményeit, azokat összeveti és ennek megfelelően segít eljuttatni a páciensét a gyógyítás következő állomására. Ezzel szemben a valóság az – derült ki a betegbiztonság konferencián Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja egyetemi docensének előadásából –, hogy a betegutak szervezetlensége önmagában is kockázatot jelent a beteg számára. Bár a gyógyítás során rengeteg adat keletkezik, nincs, aki ezeket garantáltan összevesse.
Belicza Éva a betegutak töredezettségét az egyik erős betegbiztonsági kockázatként említette. Megfelelő koordináció nélkül párhuzamos vagy fölösleges vizsgálatok és kezelések történhetnek. A bizonytalan betegút ronthatja a betegek együttműködését, végül pedig el is lehet veszíteni őket az ellátásból: egyszerűen nem mennek tovább orvoshoz.
Az ellátók nem feltétlenül kapnak automatikus visszajelzést arról, mi történt a betegükkel: elkészült-e egy lelet, kikerült-e a kórházból, megváltozott-e a terápiája.
Belicza Éva szerint ebből gyógyszerelési problémák, veszélyes gyógyszerkombinációk és ismételt kórházi felvételek is következhetnek. Ez különösen az idős, egyszerre több betegséggel kezelt embereknél jelenthet kockázatot. Több gyógyszer egyidejű alkalmazása önmagában nem jelent hibás kezelést, a nem megfelelő polifarmácia azonban növeli a gyógyszermellékhatások, gyógyszerelési hibák, elesések, zavartság és delírium kockázatát.
Az életkor előrehaladtával változhat a gyógyszerek lebontása, csökkenhet a máj anyagcseréje és a veseműködés.
Az OECD 16 ország gyógyszerfelírási adatait összevető statisztikájában a legalább egy recepttel rendelkező 75 év felettiek között Ausztráliában 77 százalék, több más országban 63 százalék feletti volt azok aránya, akik egyszerre legalább öt gyógyszert szedtek. Az OECD gyógyszerbiztonsági elemzéséből az is kiderül, hogy a kórházi felvételek mintegy tizedét okozhatja gyógyszerrel összefüggő esemény; egy 12 ország vizsgálatait összesítő elemzés 15 százalék feletti arányt talált.
Időseknél ennél magasabb arányt is mértek. Egy ausztrál szisztematikus áttekintésben a sürgősségi osztályon keresztül felvett geriátriai betegek körében a gyógyszerrel összefüggő kórházi felvételek medián aránya 20,5 százalék volt. A gyógyszerrel összefüggő kórházi felvételek megelőzhetőségét vizsgáló kutatások alapján ezek mintegy kétharmada potenciálisan megelőzhetőnek bizonyult.
Arról sincs országos kép, mi történik a krónikus betegekkel két ellátási esemény között. Belicza Éva a Népszava kérdésére azt válaszolta:
általában nem ismerjük, hogy zajlik országos szinten a krónikus betegek nyomon követése, kiknek lenne szüksége rendszeres vizsgálatra, kontrollra, és az érintett körben hány betegnél történik meg, illetve mi az indoka annak, ha nem.
A szakember jelezte: ilyen típusú vizsgálattal nemzetközi szinten sem nagyon találkozott a publikált indikátorok között. Előfordul, hogy négy év alatt sem jut el minden cukorbeteg a szükséges vizsgálatokra. Egy 128 115 felnőtt cukorbeteg adatait feldolgozó magyar elemzés vizsgálta a gondozási folyamatot. A kutatásból az derült ki,
hogy a diagnosztizált cukorbetegek mindössze 7,5 százalékánál végezték el az előírt éves laborvizsgálatokat legalább a megelőző három évben, 3 százalék volt ugyanakkor azok aránya, akiknél a négy év alatt egyetlen ilyen vizsgálat sem történt.
A szakértő szerint egy sikeres műtét vagy terápia önmagában ugyanis még nem jelenti azt, hogy a beteg ellátása sikeres lesz. Ha a következő állomásnál megakad, nem jut tovább, vagy nincs összhang az ellátói között, az egész folyamat eredménye romolhat.
Az előadását követő szakmai kerekasztal-beszélgetésén a panel résztvevői azt fejtegették, hogyan lehetne észrevenni, ha egy beteg útja megszakad. Miután a betegút „egyengetésében” akár
képzett koordinátor (betegmenedzser) is segíthetne annak, aki nem tud időpontot foglalni, nem boldogul a digitális rendszerrel, nem tudja megszervezni, hogyan jusson el a szakrendelésre, vagy akár a betegszállítás megszervezésében szorul segítségre.
Vannak országok, amelyekben a betegútszervezés létező gyakorlat. Belicza Éva előadásában Lengyelországot említette, ahol az alapellátásban koordinátorokat alkalmaznak; Baszkföldön az egészségügyi és szociális szolgáltatások összekapcsolásával kísérleteztek, Katalóniában pedig a kórházi betegek otthoni ellátására alakítottak ki modellt. A bemutatott tapasztalatok szerint ezek a megoldások költségcsökkenést, rövidebb betegutakat, egyes esetekben, pedig jobb gyógyulást is eredményeztek.
Ugyanez a probléma, amikor a beteg elhagyja a kórházat. Lehet, hogy akinek már nincs szüksége akut kórházi ellátásra, otthon még nem képes önállóan boldogulni. A kerekasztal-beszélgetésben ezért az is felmerült, hogy a kórházból távozó, segítségre szoruló betegről automatikusan jelzés érkezhetne a szociális ellátórendszerhez. Így nem azon múlna a segítség, hogy a beteg vagy valamelyik hozzátartozó képes-e felismerni, hogy baj van, és megtalálni a megfelelő ellátást.
Elhangzott, hogy az EESZT-ben noha van strukturált formában laboreredmény, ám a résztvevők szerint ezeket jelenleg automatikusan nem dolgozza fel egy olyan rendszer, amely figyelmeztetné az ellátót a szükséges következő lépésre. A háziorvosi praxisban az eredményeket meg kell nyitni és értékelni kell, illetve a beteg is jelentkezhet azért, hogy megtudja, van-e valamilyen teendője. Felvetődött egy olyan informatikai riasztási rendszer lehetősége, amely jelezhetné az elmaradt kontrollvizsgálatot, a figyelmet igénylő laboreredményt vagy azt, ha valaki kiesett a gondozásból. Egy egyszerű piros-sárga-zöld rendszer azt is jelezhetné, melyik beteggel van sürgős teendő.
A legtöbb kórházban eddig az is teljesítmény volt, ha nem volt balhé „Nem körmöst adunk, hanem segítséget” – július óta külön vizsgálja az Okfő a kórházak súlyos betegbiztonsági eseményeitHárom budapesti centrumkórháznak sincs kötelező eljárásrendje az öngyilkossági kísérletet túlélők további ellátásáraTíz hibát talált a hatvani kórház saját vizsgálata az útközben meghalt asszony ellátásában„Hol van az ígért pluszpénz?” – Még nem látszik a fordulat a magyar egészségügyben