Az egységes alapellátási ügyelet fővárosi működésének első 21 hónapját értékelte Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász a Háziorvosok Online Szervezetének konferenciáján Balatonalmádiban. Az Országos Mentőszolgálat adataira támaszkodó elemzéséből kiderült, hogy Budapesten ezalatt mintegy 177 ezer esetet látott el a rendszer, ami éves szinten körülbelül 100 ezer ellátás. Országosan az éves esetszám egymillió alatt marad.
Lakosságarányosan jelentős különbség van Budapest és az ország többi része között: a fővárosban ezer lakosra évente körülbelül 60 ügyeleti ellátás jut, országosan viszont 97. Rékassy Balázs ezt részben azzal magyarázta, hogy Budapesten több más lehetőség – köztük magánszolgáltatás – áll a betegek rendelkezésére. A felnőtt betegek ellátásának mintegy 64 százaléka az ügyeleti pontokon történik, 15 százalék telefonos tanácsadás, körülbelül 20 százalék pedig helyszíni kivonulás. Utóbbiak meglepően nagy része nem betegellátás: a kiszállások mintegy harmada halottvizsgálat. Rékassy Balázs számítása szerint Budapesten az ügyelet évente körülbelül ötezer ilyen vizsgálatot végez el, ezzel jelentős feladatot levéve a háziorvosokról.
Panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a háziorvosok a kötelező ügyeletet miattA gyermekügyeletek használata eltér a felnőttekétől.
A szülők jóval gyakrabban viszik be személyesen a gyermeket, a telefonos tanácsadás aránya 11 százalék, a házhoz hívás pedig csak kis részét teszi ki az ellátásoknak.
Rékassy Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyes budapesti gyermekügyeleti pontok forgalma jelentősen különbözik, amiben az ellátóhelyek ismertsége és megközelíthetősége is szerepet játszhat.
Beszélt arról is, hogy a rendszer kihasználtsága nem hatékony: Budapesten 15 felnőtt- és három gyermekügyeleti pont működik, amelyek hétköznap naponta mintegy 172 esetet látnak el. Hétvégén viszont már kétszer nagyobb a terhelés. Egyes ügyeleti pontokon ugyanakkor hétköznap óránként mindössze 0,2 eset jut egy ellátóra, az általános betegforgalom pedig sok helyen óránként 0,4–0,8 eset körül alakul.
Rékassy Balázs szerint az adatokból az is látszik, hogy az ügyeletre érkezők túlnyomó többsége nem súlyos állapotú. Az ellátó orvosok utólagos besorolása alapján az esetek 38 százalékában olyan kisebb egészségügyi problémáról volt szó, amelyet akár otthon is lehetett volna kezelni. A legenyhébb kategóriákat együtt vizsgálva az esetek 93 százaléka tartozott ebbe a körbe.
Nem életmentésről van szó, nem sürgősségi ellátásról van szó, hanem az esetek 93 százalékában igazából egy lakosságmegnyugtató kényelmi szolgáltatásról – fogalmazott.
A gyermekeknél még magasabb az egészen enyhe esetek aránya: az előadásban ismertetett adatok szerint az esetek 57 százaléka a két legenyhébb kategóriába került.
Rékassy Balázs mint mondta: évente körülbelül 71 millió háziorvos-beteg találkozás történik, miközben az ügyeleti rendszer kevesebb mint egymillió esetet kezel. A háziorvosi ellátásra az állam mintegy 260 milliárd forintot, az alapellátási ügyeletre pedig mintegy 35 milliárdot fordít. Számítása szerint így az alapellátás e két területére fordított összeg mintegy 12 százaléka jut az ügyeletre, miközben a betegforgalomból az ügyelet részesedése csak nagyjából egy százalék.
Svéd Tamás: Jelen pillanatban még nemes verseny zajlik aközött, hogy a fejünkre omlik-e a rendszer, vagy meg tudjuk állítani az összedőlésétEgy háziorvosi találkozás költségét körülbelül 3500 forintra, egy ügyeleti esetét pedig mintegy 37 ezer forintra becsülte Rékassy Balázs. Rögtön hozzátette azonban, hogy a két adat közvetlenül nem hasonlítható össze, mert egyik ellátási forma finanszírozása sem egyszerűen esetszám-alapú. Az ügyelet ugyanis nemcsak az elvégzett vizsgálatok miatt kerül pénzbe, hanem azért is, mert hosszú időn keresztül rendelkezésre áll. Míg a háziorvosi rendelés Rékassy Balázs előadásában ismertetett összevetés szerint jellemzően heti 20–40 órát jelent, az ügyeleti rendszer heti 128 órában biztosít hozzáférést. Lakosonként a háziorvosi ellátás biztosítása évente körülbelül 27 ezer, az ügyeleté 3600 forintba kerül az államnak. Ebből a megközelítésből Rékassy Balázs szerint mindkét szolgáltatás viszonylag olcsónak tekinthető.
Rékassy Balázs beszélt arról is, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az ügyeleti rendszert. Ehhez – szerinte – mindenekelőtt javítani kellene a lakosság egészségértését, hogy az emberek jobban meg tudják különböztetni a sürgős problémákat azoktól, amelyekkel elegendő megvárni a háziorvosi rendelést. Szorosabb együttműködésre lenne szükség az ügyeletek és a sürgősségi betegellátó osztályok között is. Rékassy Balázs példaként említette a közös triázst: a beteg állapotának felmérése után már a belépéskor eldőlhetne, hogy az ügyelet vagy a sürgősségi osztály a megfelelő ellátási hely. A fővárosi gyermekellátásban az előadás szerint erre már van működő példa: közös triázzsal választják szét az egyszerűbb és a komolyabb eseteket.
Doktor bácsik és doktor nénik viszik vállukon az alapellátást, a magyar háziorvosok több mint fele már 60 felett járMint mondta: a háziorvosok bevonását is újra kellene gondolni. Vidéken a háziorvosok több mint 70 százaléka kötött szerződést az ügyeleti feladatokra, Budapesten azonban ez az arány mindössze 52 százalék. A kötelezés helyett ösztönzőkkel, hosszabb rendelési idővel és több praxis együttműködésével szerinte hatékonyabb rendszer alakítható ki. Problémának nevezte azt is, hogy jelenleg a szakrendelők, a vállalkozóként működő háziorvosok és az Országos Mentőszolgálat által fenntartott ügyelet lényegében három külön rendszerként működik. A viszonylag alacsony, óránként átlagosan 0,6 körüli betegforgalom mellett Rékassy Balázs szerint arra is volna lehetőség, hogy az ügyelet ne pusztán az akut panaszt kezelje. Az orvos például az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben áttekinthetné a beteg előzményeit, és a jelenleginél összetettebb háziorvosi munkát is végezhetne.
