A szeged.hu minapi írása szerint Hegedűs Zsolt miniszter kifejezett kérésére került be a Szegedi Tudományegyetem új kuratóriumába, miközben az egyetem rektora korábban ellenezte az ön kinevezését. Valóban gyakorolt nyomást a miniszter?
A döntési folyamatról én sem tudok többet, mint ami az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium hivatalos közleményben megjelent: a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok kijelöléséről az alapítói jogokat gyakorló miniszter döntött. Soha nem kérném, hogy az érdekemben nyomást gyakoroljanak, a miniszter pedig nem ajánlott, és nem is ígért ilyet.
Az új feladata összeegyeztethető-e időben, felelősségi viszonyok tekintetében a MOK elnöki tisztségével?
Az új feladat pontos részletei azután fognak kiderülni, hogy a fenntartóval megtörténik az egyeztetés, illetve az OGYM közleménye alapján az alapítói okiratok és a kuratóriumok szerepe módosítása alatt áll.
Egy cél biztos, a KEKVA modell megszüntetése, átvezetése egy olyan rendszerbe, ahol az egyetemi autonómia újra tartalommal megtöltött kifejezés lesz. Kifejezetten felelősnek érzem magam kamarai elnökként, hogy részt vegyek ebben a folyamatban.
Egyetemi munkatársként közelről láttam, hogy emésztik fel egyes érdekkörök az orvosi kar autonómiáját, károsítják autoriter működési mechanizmusok a szakmai döntéseket, ami szakemberek elvesztéséhez, a betegellátás károsodásához vezet. Rengeteg megkeresést kaptam az egyetemi polgároktól, különösen áprilist követően, a magánegészségügyi összefonódás káros hatásaival kapcsolatban. Időben természetesen nehéz, feszített 11 hónap vár.
Milliárdok csorogtak több fideszes érdekeltségbe a kekvákbólVisszavette a Tisza-kormány a megszüntetett kekvák vagyonát, és szétosztotta a tárcák között Döntött az Alkotmánybíróság, a kekvák ügyében elutasította a Fidesz kérésétMilyen feladatai lesznek kurátorként az egyetemen?
Ez függ a fenntartó szándékaitól és a kuratórium belső munkabeosztásától. Előzetesen annyit tudok mondani, hogy a kuratóriumnak javasolni fogom egy, az egyetemi polgárokat bevonó belső vizsgálat kivitelezését, amiben tevőlegesen szeretnék részt venni. A Klinikai Központ és a Mediversal működésének vizsgálata pedig eleve a pályázatom fókuszában állt.
Marad gyakorló orvos a klinikán?
Nem vagyok gyakorló orvos a klinikán. Oktatóként és kutató egyetemi docensként dolgozom. Egészségügyi tevékenységet Kiskunhalason látok el.
Pályázatában egyoldalú rektori és kancellári döntésekről, valamint a választott testületek köreinek megkerüléséről ír. Mely konkrét ügyekre utal?
A felsőoktatási törvénynek és az egyetem működési szabályzatának is része, hogy milyen ügyekben járhat el önállóan a rektor, mi az, ahol a jogkör a szenátusé, és mi az, amit a szenátus például a kari tanácsokra ruház át. A vizsgálatok lefolytatásáig annyit tudok mondani, hogy korábban például a MOK konkrét ügyekről tett bejelentést az alapítvány korábbi kuratóriumánál, amikor szabályellenes személyi döntéseket találtunk.
Nem tudjuk, mi lett ezeknek a sorsa, a kuratóriumtól ugyanis választ nem kaptunk.
Ezeket szisztematikusan át kell tekinteni és az egyetemi polgárokat tájékoztatni. A pályázatom beadása előtt igyekeztem tájékozódni különböző karok képviselőinél a benyomásaikról. Visszatérő jelzés volt, hogy a szenátus ülései kiüresedtek, volt olyan szenátusi tag, aki szerint a díszletté váltak, „gombnyomó-gépnek” használja őket a rektor. Az egyetem honlapján megtekinthetőek a szabályzatok: rektori-kancellári utasítások sorát látjuk, ami mellett a szenátus véleményező és döntéshozó szerepe is háttérbe szorult.
Milyen konkrét szabályok vagy garanciák szükségesek ahhoz, hogy a 2026-os szenátusi választás demokratikus és vitathatatlan legyen?
A kormány, mint fenntartó azt a célt határozta meg, hogy a szenátus újra az egyetemi autonómia megtestesítője legyen. Ehhez rendkívül fontos, hogy egy olyan testület álljon össze, aminek a tagjai maguk is megfelelő autonómiával bírnak, megbízásuk valóban az egyetemi polgárok bizalmára épül, képesek és hajlandóak részt venni felelős döntésekben. Rendkívül fontos, hogy a választási manipulációk gyanúja eljusson a kuratóriumhoz, ehhez létre kell hozni egy megfelelő csatornát. A kuratóriumnak fontos szerepe van véleményem szerint abban, hogy a soron következő választási folyamatot megfigyelje, tanulmányozza, hogy működnek az egyetemen belüli hálózatok, mikor lépnek át határokat. Az irányított választásra, manipulációra maga a kuratóriumi választás is egy figyelmeztető példa volt.
A túlárazás említése mögött vannak már ismert, konkrét eszközbeszerzési vagy utazásszervezési ügyek, vagy ezt egy jövőbeni átvilágításnak kell feltárnia?
Természetesen itt is egy átvilágítás tud majd átfogó képet adni. Felmerülnek jelentős beruházások esetén is kérdések, de ezen a területen én egy kisebb, ám annál hétköznapibb jelenséggel kezdeném.
A túlárazás néhány formája ugyanis az egyetemi oktató-kutatók régi és közvetlen tapasztalata.
Egy laptop beszerzése vagy egy konferencia úti és szállásköltségei az egyetemen keresztül intézve jóval drágább lesz, mintha az illető maga megrendelné a laptopot egy elektronikai üzletből, vagy a szállást lefoglalná a booking.com-on. Be kell mutatni az egyetemi polgároknak, milyen okai vannak ennek, és miért nem hozott változást az alapítványi átalakulás.
Milyen, jelenleg nem nyilvános vagy a szenátus számára nem hozzáférhető adatokat - különösen költségvetési, szerződés és holdingcégekre vonatkozik - hozna elsőként a szenátus elé?
Az egyetem magánegészségügyi cége, a Mediversal Kft működését, gazdálkodását bemutató dokumentumokat.
A Mediversal és a Klinikai Központ viszonyában pontosan milyen kérdéseket vizsgál: a pénzügyeket, a szerződéseket, a kapacitáshasználatot, a betegutakat, a foglalkoztatást, az érdekeltségeket vagy ezek egészét?
Ezek egészét. Ebben a feladatban találkozik a kamarai vezetői szereppel, hogy olyan megoldást kell találni az állami és magán egészségügy szabályozására, ami az egész országban egységesen kivitelezhető. A Szegedi Tudományegyetemen a Mediversal nagyon mélyen beépült a klinikai centrum működésbe, tudomásom van olyan esetekről, amelyek hatósági eljárást tehetnek szükségessé, de egy ilyen folyamat elindításáról akkor lehet döntést hozni, ha a részleteiben látszik a háttér.
Lesz-e független, anonim bejelentési lehetőség, és vállalja-e, hogy megállapítottakat nyilvánosságra hozzák?
Igen, véleményem szerint az egyik első feladat, hogy bekérjük az egyetemi polgárok tapasztalatait és biztosítunk egy olyan csatornát, ami védi a bejelentőt. A bejelentéseket rendszerezni kell, meg kell vizsgálni, ahol szükséges a fenntartóhoz vagy hatóságokhoz fordulni, a folyamatokról pedig tájékoztatni az egyetem közösségét. A kuratórium megbízatása nagyon rövid, a jogosítványai még nem világosak, de az elejétől transzparens kommunikáció szükséges a tevékenységünkről.
Kik lettek az ideiglenes kurátorok?
Szeptember 1-jével megkezdték működésüket az alapítványi fenntartású egyetemek új, átmeneti kuratóriumai.
A Semmelweis Egyetem fenntartójának, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványnak az új kuratóriuma: Csala Miklós biokémikus, Földesi Renáta konduktor, Cseh Áron gyermekgyógyász, professzor, Tamási Lilla pulmonológus, klinikai igazgató-helyettes, Süle András kórházi-klinikai szakgyógyszerész
A Szegedi Tudományegyetem kurátorai: Kondorosi Éva Zsuzsanna növénybiológus, akadémikus, Szajbély Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár; az új kuratórium elnöke, Álmos Péter Zoltán pszichiáter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Szomora Zsolt büntetőjogász, Nagy Endre József, a Pick Szeged korábbi vezérigazgatója
A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány (GTIDEA) új kurátorai: Prof. dr. Mátyus László, elnök, orvos, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának korábbi dékánja, Lampé Zoltán ügyvéd, Szűcs Edit Gizella professzor, Radócz László egyetemi docens, Tóth Judit történész
A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány új kuratóriumának tagjai: Feller Antal orvos, Berkes György ortopéd-traumatológus, Répás Balázs jogász, Zeller Gyula jogász, egyetemi oktató és Fedor Ferenc geológusmérnök és közgazdász
