Visszautasította az Alaptörvény tizenhatodik módosítása 5. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt az Alkotmánybíróság – közölte pénteken a testület. Az Alkotmánybíróság a csütörtöki ülésnapján hozott döntést a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó tizenhatodik alaptörvény-módosítást támadó utólagos normakontroll indítvány tárgyában. Különvéleményt Polt Péter és Handó Tünde írt.
Az Alkotmánybíróság határozata alapján
az ügyben a hatásköre hiányát állapította meg, így az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
Az indítványozó azzal érvelt, hogy a támadott rendelkezés nem általános jövőbeli alkotmányos intézményt szabályoz, hanem a hatálybalépéskor már működő, azonosítható alapítványokra vonatkozó, kivezető szabályt alkot. Az Alkotmánybíróság azonban azt állapította meg, hogy „az az indítványozói álláspont, amely szerint az Alkotmánybíróság azért vizsgálhatná felül az Alaptörvény egy konkrét módosítását, mert bár azt az Alaptörvény S) cikkében meghatározott eljárás szerint fogadták el, de tárgya, funkciója vagy időbeli jellege miatt mégsem tekinthető alaptörvény-módosításnak, fogalmilag nem eljárási, hanem – az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése és az Abtv. 24/A. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül eső – tartalmi kontrollra irányul.”
A Fidesz–KDNP az Alaptörvény 16. és 17. módosítása miatt fordult az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollért, kérve, hogy a testület
semmisítse meg a passzust, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását,
törölje az Alaptörvényből azt a részt, amely megteremtette a lehetőségét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogainak visszavételére, így az alapítványok megszüntetésére,
semmisítse meg a parlamenti képviselők választhatóságának korlátozását, vagyis azt a passzust, amely kimondja, hogy nem szerezhet parlamenti mandátumot az, aki már legalább tizenkét évig vagy három cikluson keresztül volt képviselő,
illetve száműzze az alkotmányból azt a módosítást is, amely visszaállította a bírák hetvenéves felső korhatárát.
A fentieken túl az Alkotmánybíróság Czine Ágnes alkotmánybírót 2026. szeptember 1. napjától megválasztotta a testület elnökhelyettesének. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ő neve három éve érintőlegesen a Schadl–Völner-ügyben került elő (a veje, Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt alelnöke egy pótmagánvádas ügy vádlottja), és 12 éves alkotmánybírói mandátuma november 25-én lejár.
A jelenlegi 15 alkotmánybíró közül már most idősebb 70 évnél a testület elnöke, Polt Péter volt legfőbb ügyész, Haszonicsné Ádám Mária, a köztársasági elnöki hivatal egykori vezetője, Juhász Miklós volt GVH-elnök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Nekik szeptember elsején emiatt távozniuk kell a testületből.
Úgy tűnik, az Alkotmánybíróság simán belenyugodott Polt Péter bukásába, az átmenetre is van már megoldásCzine Ágnes alkotmánybíró két végrehajtó gyereke bizalmas kapcsolatban állt Schadl Györggyel, ennek ellenére tanúként sem idézték be őketFontos szál nem jelent meg a Schadl–Völner-ügy vádiratában