Az Országgyűlés kedden 135 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az egészségügyről, valamint az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását. A kormány által kezdeményezett változtatással ismét kötelezővé válik a kamarai tagság az orvosok, fogorvosok és egészségügyi szakdolgozók számára. A törvény azonban jóval többet változtat ennél. Visszaadja a szakmai kamaráknak több korábbi jogosítványukat az egészségügyi szabályok előkészítésében, döntések véleményezésében. Az orvosetikai ügyek pedig visszakerülnek a Magyar Orvosi Kamarához (MOK), sőt azok a közfeladatok és egyéb jogosítványok is, amelyek a 2023-as törvénymódosítás előtt a MOK-hoz tartoztak.
A változás közvetlenül érinti azokat az orvosokat, akik 2023 után nem maradtak a MOK tagjai. A törvény hatálybalépésekor kamarai tagság nélkül dolgozó orvosnak – ha továbbra is kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet akar végezni – 30 napon belül kérnie kell felvételét a kamarába. Ha ezt határidőben megteszi, tagsága külön kamarai döntés nélkül, a kérelem benyújtásának napján létrejön. Ha viszont nem jelentkezik, a 30 napos jelentkezési határidő lejártát követő 45. naptól nem végezhet kamarai tagsághoz kötött tevékenységet.
A kötelező tagsággal együtt visszatér a tagdíjfizetési kötelezettség is. A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősülhet, amelynek behajtásához a kamara az állami adóhatóságot is igénybe veheti. Ha azonban a tag vitatja a tartozás fennállását vagy összegét, a kamarának előbb meg kell vizsgálnia a kifogást, addig nem fordulhat az adóhatósághoz.
Megszavazta az Országgyűlés, visszaállították a kötelező orvosi kamarai tagságotA betegek szempontjából az egyik legfontosabb változás az orvosok etikai felelősségre vonásának átalakulása. A MOK ismét maga alkotja meg az orvosi hivatás etikai szabályait, és a kamarai szervek folytatják le a tagokkal szembeni etikai eljárásokat. Ezzel megszűnik a 2023-ban kialakított konstrukció, amelyben az orvosetikai ügyek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerültek. Az átállás nem azonnal történik. A MOK új országos és területi etikai bizottságait fel kell állítani, a folyamatban lévő ügyek egy részét pedig még az ETT fejezi be. Az új rendszer teljes működése így átmeneti időszak után áll fel.
A változás egyik hosszabb távon fontos eleme, hogy a kamarák a szakmai továbbképzésben is nagyobb szerepet kapnak.
Közreműködnek a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában és ellenőrzésében, maguk is szervezhetnek továbbképzéseket, továbbá rendszeresen minősíthetik az ezeket szervező intézményeket. A minősítéseket nyilvánosságra is kell hozniuk.
A törvényben meghatározott esetekben a kamara saját tagját továbbképzésre is kötelezheti. A törvényalkotási bizottság az eredeti javaslaton ezen a ponton még erősített is. Az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeinél az eredeti „véleményezheti” megfogalmazás helyett a végleges szövegben az szerepel, hogy a kamara azokat „véleményezi”. A szakmai kamarák emellett véleményt mondhatnak az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül érintő jogszabályokról, valamint szerepet kapnak a szakmai minimumfeltételek, irányelvek és módszertani levelek kialakításában is.
„Egy kicsit oda kéne nekik baszni” – így reagált Takács Péter a MOK tiltakozásáraA MOK véleményt mondhat egyes egészségügyi vezetőjelöltek alkalmasságáról is. Ez az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, egészségbiztosítási szerveknél, illetve az orvosképzésben részt vevő egyetemi szervezeteknél pályázó, orvosi végzettségű vezetőjelölteket érinti. A kamarának véleményezési joga lesz a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok foglalkoztatásánál, valamint akkor is, ha a foglalkoztató kezdeményezi jogviszonyuk megszüntetését.
Ez ugyanakkor nem vétójog: a vezető kinevezéséről vagy a foglalkoztatásról továbbra is az arra jogosult fenntartó, illetve munkáltató dönt. A változás abban áll, hogy a szakmai köztestület véleménye intézményesen bekerül a döntési folyamatba. A szakmai kamarák képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek a kórházi felügyelőtanácsok és az egyetemek klinikai központi tanácsainak munkájában is. A kamaráknak évente be kell számolniuk az Országgyűlés illetékes bizottságának saját tevékenységükről és az általuk képviselt egészségügyi hivatás helyzetéről.
Nem csak az számítana, van-e diplomája, azt is figyelnék, hogyan dolgozik az orvosAz új törvény nemcsak jogokat ad a kamaráknak, hanem saját működésükre is új szabályokat állapít meg. Négyéves választási ciklusokat vezet be, és korlátozza, mennyi ideig töltheti be ugyanaz a személy ugyanazt a tisztséget. Fő szabály szerint legfeljebb két cikluson keresztül lehet ugyanazt a tisztséget betölteni, emellett tízéves összesített időkorlát is megjelenik. Bizonyos esetekben a törvény hatálybalépése előtti tisztségviselői időt is be kell számítani. A kamarákon belül szakmai tagozatok és szakmai csoportok is létrehozhatók, amelyek az egyes szakterületek álláspontját jeleníthetik meg.
Emlékezetes: az Orbán-kormány 2023. február 27-én nyújtotta be a MOK helyzetét alapvetően megváltoztató törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés kivételes eljárásban már másnap elfogadott. Megszűnt az orvosok kötelező kamarai tagsága, az orvosetikai eljárások pedig a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerültek.
Kulcsszerepet kap a műhibák „beárazásában” az Egészségügyi Tudományos TanácsAz akkori kormány azzal indokolta a beavatkozást, hogy a MOK „hatalmával visszaélve” nyomást gyakorolt az orvosokra. A kamara ezt vitatta, és politikai megtorlásnak tekintette jogköreinek megvonását. A konfliktus előzményeiről azóta egy 2022 decemberében született levél is nyilvánosságra került. Takács Péter akkori egészségügyi államtitkár a MOK egyik, a készülő egészségügyi változtatásokat bíráló körlevelére reagálva arról írt, hogy egyeztet Samu Attilával, a Belügyminisztérium akkori sajtófőnökével és Rétvári Bence miniszterhelyettessel, majd úgy fogalmazott: „sztem egy kicsit oda kéne nekik baszni”. A levél önmagában nem bizonyítja, hogy ekkor már döntés született volna a MOK jogköreinek későbbi megvonásáról. A kronológia ugyanakkor tény: néhány hónappal később a kormány benyújtotta, a parlament pedig egy nap alatt elfogadta a kamarai rendszer átalakítását.
A történet sajátos fordulata, hogy 2026-ban annak az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak az illetékes etikai testülete marasztalta el Takács Pétert, amelyhez 2023-ban az orvosi kamarától átkerültek az orvosetikai ügyek. Két nyilvános megszólalása miatt megrovásban részesítették, és egymillió forintos pénzbírságot szabtak ki rá. A döntés nem jogerős, Takács Péter fellebbezett.
