GDP Hozott is ajándékot meg nem is tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amikor közzétette 2023 decemberi ipari termelési, valamint a kiskereskedelmi adatokat. Az előbbi messze alulmúlta a várakozásokat, a kiskereskedelmi forgalom viszont hosszú idő után, 2022 májusa óta először nőtt. Az ipari termelés tavaly decemberben 13,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest, de még az eltérő munkanapszámmal tisztítva is 8,7 százalékos volt a visszaesés. A KSH felhívta a figyelmet, hogy tavaly decemberben két munkanappal kevesebb volt, mint 2022-ben, emiatt van nagy eltérés a nyers és tisztított adat között. Az elemzők 7,8 százalékos visszaesést vártak. A decemberi ipari termelészuhanás részleteit a jövő héten ismerteti a KSH, de rövid értékelésük szerint mindössze három alágban nőtt a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a kokszgyártásban, kőolaj-feldolgozásban, vagyis a korábbi "csodafegyverek", az autó- és akkugyárak is leálltak az év végére.
A KSH szerint az évzárásra rányomta bélyegét a gyenge európai konjunktúra. Az ipari termelés – uniós megrendelések hiányában – 2023 második felében alulteljesített, így éves szinten a termelés 5,5 százalékkal volt kisebb, mint 2022-ben. Ilyen mértékű visszaesésre az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa. Az idei évben az elemzők 3-4 százalékos ipari termelésbővülést várnak, ám ez erőteljesen függ a külföldi megrendelésektől.
Nemcsak a ipari termelési oldalról, de a lakossági fogyasztás felől sem kapott jelentős impulzust a gazdaság: decemberben a kiskereskedelmi forgalom novemberhez képest 1,4 százalékkal emelkedett volumenében, vagyis változatlan áron számolva több ennyivel több terméket vásároltak a magyarok karácsonykor. Havi alapon 2022 májusa óta először mértek forgalomnövekedést a boltokban, ami arra utal, hogy az infláció enyhülésével elkezdenek többet költeni a magyarok. Ugyanakkor a tavalyi karácsonyi eladások még így is 0,2 százalékkal elmaradtak az előző évitől, vagyis valójában stagnált a forgalom. Ez is komoly eredmény, hisz 2023 egészében a kiskereskedelem forgalma 7,9 százalékkal esett. Éves szinten az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 19,5 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene, ami nem meglepő a tavaly mért 17,6 százalékos infláció fényében, amely felzabálta a jövedelemek vásárlóértékét. Decemberben tehát megkezdődött a forgalomnövekedés, januárban pedig folytatódhat a kilábalás – írta kommentárjában Nagy János. Az Erste Bank elemzője szerint reálbérek újbóli emelkedése, illetve a januári tényleges béremelések adhatnak lendületet a lakossági fogyasztásnak. Ez utóbbi azért fontos mert az elemzői várakozások szerint a visszatérő lakossági fogyasztás lehet idén a gazdasági növekedés egyik húzóereje.
Az ipari termelésnek viszonylag alacsony a súlya a GDP-ben, így a vártnál gyengébb decemberi adat érdemben nem rontja azt. Ellenben a kiskereskedelmi adat változása pozitív értelemben meglepetés, így az felfelé húzhatja a 2023-as negyedik negyedévi GDP értékét – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A cég tavaly egész évben fél százalékos éves visszaesést várt a magyar gazdaságban, miközben az utóbbi hónapok adatai alapján más elemzők már ennél nagyobb, egy százalék körüli GDP csökkenést jósoltak. A KSH jövő héten publikálja a 2023-as gazdasági növekedési adatot. Negyedéves alapon 2023 harmadik negyedében a GDP 0,9 százalékos növekedését mérték, és vélhetően a negyedik negyedben is bővült a gazdaság.
