Március elsejétől példátlan mértékben nőnek a távközlési díjak Magyarországon. Az előfizetők az elmúlt napokban, hetekben kapták meg a szolgáltatójuktól az értesítést, amelyben az áremelésről tájékoztatták őket. A piac legnagyobb szereplője a Magyar Telekom 15 százalékos, a második legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező Vodafone 15,4 valamint a flottások esetében 22 százalékos emelést jelentett be. A Yettel egységesen 15,3 százalékos díjkorrekciót alkalmaz.
A távközlési cégek hónapok óta árgus szemekkel figyelték egymást, kutatva, hogy a versenytársak mekkora nagyságrendű díjemelést jelentenek be. Ahogy látszik, közel azonosat. Ugyanakkor érdemes a számok mögé nézni és az egyéni távközlési felhasználói szokásokat is figyelembe venni, s akkor ez már nem ennyire egyértelmű, pláne ha a különböző kedvezményeket és az elmúlt év árváltozásait is hozzá vesszük. Ahogyan az Economox írta, a mostani díjkorrekciót a szolgáltatók tavalyi emelésével együttesen vizsgálva már van különbség. Két év alatt a Yettel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal drágított. A Telekomnál az otthoni internet-, tv- és telefon illetve a mobil hang és internet szolgáltatásokra vonatkozik a mostani emelés. A részben állami tulajdonban lévő Vodafone a havi előfizetési díjakat és egyes kedvezményeket drágítja meg. A Yettel nem változtat a perc-, és sms díjakon és náluk a havi előfizetések ára is változatlan marad.
Mindazok, akiket nem köt hűségidő, március 1-ig dönthetik el, hogy váltanak-e szolgáltatót. A tét több értelemben sem kicsi.Csak a mobil előfizetések száma meghaladja a 13 milliót. Egy, a többiekhez képest aránytalan díjemelés miatt a szolgáltatók előfizetőket veszíthetnek.
A távközlési vállalkozások számára jogszabály teszi lehetővé, hogy évente egyszer a fogyasztói árindex változásával korrigálják előfizetéseik és szolgáltatásaik árát. E szerint pedig a megelőző év augusztus 31-e és az azt megelőző év szeptember 1-je közötti pénzromlás mértékét lehet legfeljebb érvényesíteni a díjemeléskor. Vagyis a számítás alapja így a 2022. szeptember elseje és 2023. augusztus 31-e között infláció mértéke, ami több mint 22 százalék volt. Utóbbihoz mérten a cégek nem mentek el a falig díjemeléseikkel. Azaz törvény szerint jóval magasabb mértékben is drágíthatnának. Ugyanakkor idén a pénzromlás szintje – ha valami váratlan nem történik – akkor 5-6 százalék körül alakul, ami viszont messze alatta marad a díjkorrekció mértékének.
Mivel tavaly a magyar infláció Európában a legnagyobb mértékű volt, egyenesen következik, hogy a március 1-től életbe lépő távközlési díjemelések is kontinentális összehasonításban is a legmagasabb lesznek, de legalábbis a legmagasabbak közé tartoznak majd. Ez a mértékű áremelés egyébként, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag szinte az összes háztartást érinti, nem tesz jót az idei év infláció elleni harcának.
A bejelentett áremelések nem maradtak hatástalanok, ez olvasható ki abból, hogy az elmúlt hetekben valósággal szárnyalnak az értéktőzsdén a Magyar Telekom részvényei, amelyek mögöttünk álló napokban megközelítették a 800 forintot, miközben a megelőző időszakban a 600 forintos sávban mozgott.
Bebetonozott erőviszonyok
A távközlési szolgáltatók között jó ideje nem változott az erősorrend. A legtöbb előfizetővel a Magyar Telekom rendelkezik, amely 2022-ben éves árbevétel alapján is messze a konkurensei előtt járt 746,7 milliárd forinttal – derült ki a HVG tavaly novemberben megjelent a legnagyobb hazai cégeket lajstromozó TOP 500-as összeállításából. Vodafone-nál ugyanebben az évben az árbevétel 295 milliárd, a Yettelnél 217 milliárd forint volt. Az utóbbi esetben okkal feltételezzük, hogy az árbevétel nagyobb része nem a mobiltelefon-szolgáltatásból származott, amit a Digi ügyfelei tavaly tavasz óta a Vodafone hálózatát használva vehetnek igénybe. A távközlési cégek közötti árbevételi különbségek a legnagyobb hazai vállalok rangsorában elfoglalt helyüket is kijelölik. A Magyar Telekom a szűkebb elithez tartozik, mert 2022-ben a 24. legnagyobb árbevétellel rendelkező magyarországi társaság volt, a Vodafone 66., a Yettel pedig a 96. A szolgáltatók azonban egyre inkább hátra szorulnak a listán. A Magyar Telekom például volt, hogy a 9. helyet foglalta el a TOP 500-ban. A távközlési szektor az 500 legnagyobb cég összesített árbevételéből 2 százalékot tudhat magáénak. Az egymással folytatott árversenynek is tulajdonítható, hogy évről-évre csekély mértékben képesek növelni az árbevételüket, 2021-ről 2022-re nézve például mindössze 4 százalékkal.