Március elsejétől példátlan mértékben nőnek a távközlési díjak Magyarországon. Az előfizetők az elmúlt napokban, hetekben kapták meg a szolgáltatójuktól az értesítést, amelyben az áremelésről tájékoztatták őket. A piac legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom 15 százalékos, a második legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező Vodafone 15,4 valamint a flottások esetében 22 százalékos emelést jelentett be. A Yettel egységesen 15,3 százalékos díjkorrekciót alkalmaz.
A távközlési cégek hónapok óta árgus szemekkel figyelték egymást, kutatva, hogy a versenytársak mekkora nagyságrendű díjemelést jelentenek be. Ahogy látszik, közel azonosat. Ugyanakkor érdemes a számok mögé nézni, s az egyéni távközlési felhasználói szokásokat is figyelembe venni, s akkor ez már nem ennyire egyértelmű, pláne, ha a különböző kedvezményeket és az elmúlt év árváltozásait is hozzávesszük. Ahogyan az Economx írta, a mostani díjkorrekciót a szolgáltatók tavalyi emelésével együttesen vizsgálva már van különbség. Két év alatt a Yettel 29,8, a Telekom 29,5, míg a Vodafone 24,79 százalékkal drágított. A Telekomnál az otthoni internet-, tv- és telefon-, illetve a mobil hang- és internetszolgáltatásokra vonatkozik a mostani emelés. A részben állami tulajdonban lévő Vodafone a havi előfizetési díjakat és egyes kedvezményeket drágítja meg. A Yettel nem változtat a perc- és SMS-díjakon, s náluk a havi előfizetések ára is változatlan marad.
Mindazok, akiket nem köt hűségidő, március 1-ig dönthetik el, hogy váltanak-e szolgáltatót.
A tét több értelemben sem kicsi. Csak a mobil-előfizetések száma meghaladja a 13 milliót. Egy a többiekéhez képest aránytalan díjemelés miatt a szolgáltatók előfizetőket veszíthetnek.
A távközlési vállalkozások számára jogszabály teszi lehetővé, hogy évente egyszer a fogyasztói árindex változásával korrigálják előfizetéseik és szolgáltatásaik árát. Eszerint pedig a megelőző év augusztus 31-e és az azt megelőző év szeptember 1-je közötti pénzromlás mértékét lehet legfeljebb érvényesíteni a díjemeléskor. Vagyis a számítás alapja így a 2022. szeptember elseje és 2023. augusztus 31-e közötti infláció mértéke, ami több, mint a tavalyi éves 17,6 százalékos drágulás. Utóbbihoz mérten a cégek nem mentek el a falig díjemeléseikkel, hiszen jóval nagyobb mértékben is drágíthatnának. Ugyanakkor az idén a pénzromlás szintje – ha valami váratlan nem történik – 5-6 százalék körül alakul, ami viszont messze alatta marad a díjkorrekció mértékének.
Mivel tavaly a magyar infláció Európában a legnagyobb mértékű volt, egyenesen következik, hogy a március 1-től életbe lépő távközlési díjemelések szintén kontinentális összehasonításban is a legnagyobbak lesznek, de legalábbis a legmagasabbak közé tartoznak majd. Ez a mértékű áremelés, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag szinte az összes háztartást érinti, nem tesz jót az idei év infláció elleni harcának.
A bejelentések nem maradtak hatástalanok: az elmúlt hetekben szárnyaltak a Telekom részvényei, amelyek megközelítették a 800 forintot, miközben korábban a 600 forintos sávban mozogtak.
