Esélye sincs a magyar gazdaságnak arra, hogy az idén megússza recesszió nélkül – állítják a Kopint-Tárki Zrt. kutatói, akik továbbra is 0,5 százalékos GDP-zsugorodást várnak 2023-ban. Ugyan a kormánytagok az elmúlt hetekben mind arról beszéltek, hogy ez év harmadik negyedében – négy negyedévnyi stagnálás után – már nőhet a gazdaság, ám erre a már napvilágot látott adatok ismertében egyre kisebb a remény – mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója a friss gazdasági előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón. Ám azt nem zárta ki, hogy a negyedik negyedben már élénkülhet a gazdaság.
A most közölt augusztusi építőipari adatok lesújtók, az ipari termelés a korábban feltételezettnél is nagyobb esést produkált, a mezőgazdaság a tavalyi 40 százalékos zuhanás után egy hasonló növekedést teljesít, vagyis a helyére kerül. A beruházás, a magán- és a közösségi fogyasztás mind-mind csökken, egyedül a nettó export tudott bővülni. Ilyen körülmények között félszázalékos GDP-csökkenés simán belefér a forgatókönyvekbe, de ha egyesek azt akarják, hogy pozitív nulla legyen az idén a változás, akkor nem lehet kizárni, hogy annyi lesz – jegyezte meg maliciózusan Palócz Éva. A kutató nem vár fordulatot attól sem, hogy szeptemberben az infláció mértéke a béremelkedések üteme alá csökkent, vagyis a reálbérindex újra pozitív lett.
Ettől még nem lett több elkölthető jövedelme a háztartásoknak, és nem kezdenek el vásárolni, hiszen a magas árak továbbra is maradtak.
Ilyen körülmények között a jövő évi gazdasági bővülés sem tud 2,5 százalékosnál gyorsabb lenni – tette hozzá Palócz Éva.
A Kopint-Tárki kutatója szerint semmi értelme nincs annak, hogy a kormány újra a növekedés hajszolásába kezd (lásd keretes írásunkat).
„Nincs realitása annak sem, hogy a magyar gazdaság elérné az osztrák fejlettség 90 százalékát 2030-ig, miközben a román gazdaság most előzött minket.
Annál veszélyesebb dolgot, mint a növekedés hajszolása, el sem tudok képzelni, ugyanis egyszerűen nem igaz, hogy 2023 az infláció legyőzésének éve lett volna, így 2024 a bővülés serkentésének éve lehet” – tette hozzá az elemző.
Románia hivatalosan is megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP-benAz infláció ugyanis még messze nincs legyőzve, a fejlett gazdaságokban is nőnek a pénzromlás gyorsulásától való félelmek az olajárak emelkedése és a közel-keleti háborús helyzet miatt. Idehaza ugyan ez év novemberében egy számjegyűre, azaz 10 százalék alá csökken az infláció, az év végét 7,5 százalék körüli árindexszel zárhatjuk, az esztendő egészében így 17,7 százalékos lesz a pénzromlás, de jövőre is hat százalék lesz a mutató, ami továbbra is az EU legmagasabb inflációját jelenti. Jövő januárban ráadásul számos áremelés lesz:
a kormány növeli az üzemanyagok jövedéki adóját, s januártól vezetik be a visszaváltási díjat, tovább emelik a kiskereskedelmi adót, és ez a két tényező nem segíti az élelmiszerárak csökkenését.
A vártnál nagyobb infláció és a vártnál mélyebb gazdasági visszaesés következtében meglepően rosszul alakultak a költségvetési folyamatok.
A kormány a korábbi 3,9 százalékról a GDP 5,2 százalékára növelte az államháztartás várható hiányát, ez bizonyos értelemben még egyenlegromlás is tavalyhoz képest
– hívta fel a figyelmet Csaba Iván, a Kopint-Tárki szakértője. Tavaly az államháztartás eredményszemléletű hiánya „csak” 4,9 százalék volt, csupán a rendkívüli (és rendkívülien drága) földgázbeszerzés lökte a deficitet 6,2 százalékra. A jelenlegi folyamatok alapján jövőre a Kopint-Tárki várakozásai szerint a hiány a GDP 3,7 százalékára csökkenhet, ami nagyobb a kormány által várt 2,9-nél, illetve az EU által megengedett három százaléknál is. Csaba Iván ennek ellenére arra számít, hogy a kormány jövőre 3 százalék alá viszi a hiányt, ugyanis a kabinet célja, hogy bármi áron elkerülje az unió túlzottdeficit-eljárását. A kutató szerint az idei nagy hiány oka a bevételek elmaradása volt, ami az első nyolc hónapban a tervekhez képest 950 milliárd forintot tett ki, főleg az áfabevételek kiesése miatt. A költségoldalon kritikus mértékben nőttek a kamatkiadások, viszont a cégek rezsitámogatása a tervezettnél 250-300 milliárddal kevesebből megoldható, illetve több száz milliárdos megtakarítás várható a honvédelmi kiadásoknál is, mert nem érkeznek meg időben a megrendelt fegyverek.
Nagy Márton: a jegybank nem hibázott, arról nem tehetnek, hogy az inflációból egy fa növekedettNagyjából feleakkora inflációra számítanak Ukrajnában, mint MagyarországonA figyelmeztetések ellenére próbálja meg elhitetni az Orbán-kormány, hogy idén legyőzi az inflációt, ám a valóság ettől nagyon messze van