A Kopint-Tárki Zrt. idén a korábbi előrejelzéseinél némiképp nagyobb, 4,5 százalékos éves átlagos gazdasági növekedésre számít – mondta Palócz Éva, a cég vezérigazgatója az utolsó idei becslésüket bemutató tegnapi sajtótájékoztatón. Ezzel a jó hírek véget is értek: a magyar gazdaság már a harmadik negyed évben lassul, ami a következő negyed években is folytatódhat. Ez azonban nem lesz túl mély: 2023-ra a Kopint-Tárki elemzői fél százalékos GDP-csökkenést várnak. A gazdaság tehát leginkább szinten marad.
A 2022 novemberi, 22,5 százalékos éves ütemmel a magyar áremelkedés Unió-szerte az első helyre lépett, megelőzve a korábbi éllovas balti országokat is. Mivel az EU-ban lecsengeni, vagy legalábbis megállni látszik az infláció, nálunk viszont még mindig nő, Magyarország elsősége 2023 első felében is fennmaradhat, ami akár az egész évet is jellemezheti. Az idei, 14,5 százalékos áremelkedés után 2023-ban a Kopint-Tárki 19 százalékot vár. Ennek oka jórészt a bázishatás: a háztartási energia egészen 2023 szeptemberéig, az üzemanyag pedig szinte az egész év folyamán, számottevően emeli az éves árindexet. A kereslet csökkenése ugyanakkor korlátot szabhat a termelők és kereskedők áremelési törekvéseinek. Így újabb energiaár-robbanásra sem számítanak.
A 12 havi infláció az üzemanyagár-korlátozás eltörlése miatt már idén decemberben eléri a 26,5-27 százalékot
– mondta Palócz Éva. De közel sem biztos, hogy ezen a ponton tetőzik az árhullám: 2023 hasonlóan magas vagy még magasabb árindexeket hozhat. Január hagyományosan az átárazások, áremelések időszaka. Nagy kérdés, a kereskedők "leszoknak-e" e szokásukról. Ezt megnehezítheti, hogy a kormány meghosszabbította az élelmiszerársapkák hatályát, ami fokozza a kereskedők veszteségeit. További áremelési nyomás az ágazaton a 60 milliárd forintos kiskereskedelmi különadó, ami csak áremelésekből teremthető elő. Mozgásterüket tompíthatja a lakossági fogyasztás visszaesése. E téren 2 százalékos csökkenést várnak, amit valószínűleg nem nagyon érez meg a kereskedelem.
Bár a forint gyengülése több százalékponttal emelte a 2022-es inflációt, e téren némi megnyugvás tapasztalható. Az októberi, 430 forint feletti szintekkel szemben az euró ára egyelőre 410 forint körül állt be. A Kopint-Tárki 2023-ra éves átlagban 410-zel számol. A forintleértékelődés tehát szerintük már nem hajtja tovább az inflációt.
A 19 százalékos éves pénzromlás mellett a bruttó jövedelmek 14 százalékkal emelkedhetnek.
A nettó reálkeresetek tehát jövőre, az idei 2,6 százalékos bővülés után, 4,2 százalékkal csökkenhetnek. Idén ugyan a bruttó bérek 17 százalék felett nőhetnek, az év eleji béremeléseket felemésztette az infláció. Miután 2023-ban a magyar gazdaság stagnálhat, a foglalkoztatottak számának kis mértékű, egy százalékos csökkenésével számolnak az elemzők. A munkanélküliségi mutató az idei 3,6 százalékról 4,1 százalékra emelkedhet. Komolyabb foglalkoztatási visszaeséssel egyelőre nem számolnak. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a gazdaság elhúzódó válságba kerülne, illetve mélyebb lenne a GDP-lassulás.
A magyar gazdaságot idén az egyensúly megbillenése jellemezte. Nem csak az infláció szállt el, de magasan maradt az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya is. Az utóbbiért elsősorban a megugró energiaárak felelősek. A fizetési mérleg hiánya az idén eléri a GDP 7 százalékát, ami jövőre 3,5 százalékra csökken. Ez ugyanakkor még mindig nagyon kedvezőtlen a 2010-2020-as évek több százalékos többleteihez képest. Az államháztartás gazdálkodását segítik az inflációs bevételek. A hiány a GDP 6,1 százalékáról 2023-ban 4 százalékra csökkenhet. A kormány jelenleg is dolgozik a jövő évi költségvetés módosításán. A továbbra is 3,5 százalékos hivatalos hiánycél elérése ugyanakkor még legalább a GDP fél százalékára rúgó, 300-400 milliárd forintos kiigazítást igényel - fejtette ki Csaba Iván, a Kopint-Tárki államháztartási elemzője.
Kevés lesz a 15 százalékos nyugdíjemelés
Mint ismert, a kormány 15 százalékos januári nyugdíjemelésről döntött, ami a Kopint-Tárkinál jóval alacsonyabb áremelkedési várakozásra utal. Más kutatások szintén arra utalnak, hogy a kormány inflációs előrejelzése megvalósíthatatlanul derűs, ami a matematika szabályaival sem hangolható össze. Ez alapján már most borítékolható, hogy 2023-ban is kiegészítő nyugdíjemelésekre lesz szükség.
Az egész világgazdaság lassul
Nem kedvez a hazai folyamatoknak a külső környezet sem – mondta Nagy Katalin, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa. Az OECD előrejelzése szerint a világgazdaság növekedése az idei 3 százalékról két százalékra csökken 2023-ban. A lassulást a magas áremelkedési ütem, az erre adott szigorú monetáris politika, a költségvetési szigorítások, a lakossági fogyasztás csökkenése okozza világszerte, eltérő mértékben. Lassul az USA gazdasága és az eurózóna is. Bár Kína már gyorsul, 4,6 százalékos növekedésük messze elmarad a korábbi évek lendületétől. Az eurózóna idén három százalékos bővülése jövőre 0,3 százalékra fékeződhet. A hazai fejlődés szempontjából kiemelkedően fontos német gazdaság idén is csak 1,4 százalékkal nőtt, ami 2023-ban "mínusz nulla" körüli értékre eshet.
