Nincsenek könnyű helyzetben a megtakarítással rendelkező háztartások, mivel a 20 százalék feletti infláció elégeti a félretett pénzt. A lakosságot lényegében akkor érné a legkisebb veszteség, ha megtakarításait azonnal elköltené, ezzel viszont éppen a hosszú távú takarékosság értelme veszik el. Az államkötvényhozamok ugyan hatalmasat ugrottak év eleje óta: a három hónapos lejárat 2 százalékról 12 százalék közelébe, a három-öt éves hozamok 4 százalék körüli értékről 10 százalékra emelkedtek. A lakosság által elérhető államkötvényeket pedig 12 százalék alatti hozamokkal hirdeti az államkincstár. Ez azonban azt jelenti, hogy aki ilyesmibe fekteti a pénzét, az az idén és jövőre is átlagosan 3-4 százalékot veszít belőle a 15 százalékos éves infláció miatt.
A háztartások többsége azonban nem is kötvényekben, hanem a mindössze 0-1 százalékos éves kamatozású folyószámlákon tartja megtakarítását, ezen pénzek pedig egy év alatt reálértéküknek akár az ötödét is elveszíthetik. A jelenlegi kiugróan magas inflációs környezetben tehát nincs jó döntés, csak rossz és kevésbé rossz megoldások közül választhat, akinek van egyáltalán mit megtakarítania. A CIB Bank felmérése szerint, aki képes félretenni, az leginkább a bankban tartja a pénzét, akinek viszont korlátozottak a lehetőségei, még mindig leginkább otthon őrzi. Az aktív korú hazai lakosság körében végzett felmérés szerint legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítása a megkérdezettek szűk harmadának van. A devizaszámla egy kedvelt választás - a megtakarítók 44 százaléka említette -, de érezhetően megnőtt a reáliák, vagyis az ingatlan vagy az arany vonzereje is.
Ez is jelzi, hogy az emberek a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.
A jegybank évek óta hangoztatja, hogy a gazdaság szempontjából kézenfekvő lenne, ha a gyakorlatilag parlagon heverő megtakarításokat hasznosítani lehetne. Legutóbb a jegybank ezt a Versenyképességi jelentésében fogalmazta meg, illetve – többek között – erről beszélt Matolcsy György jegybankelnök is múlt hétfőn a parlament gazdasági bizottságéban. "Képzeljük el, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon. Ebből olyan 8 ezer milliárd forint van nem látható párnákban (…) 12 ezer milliárd forint van látra szóló betétben a bankoknál. Ezt a 20 ezer milliárd forintot most eszi, rágja az infláció, de fel lehetne használni, ha lennének kormányzati programok, amelyek bekapcsolják ezt a 20 ezer milliárdot, például energetikai hatékonysági programokra, akkor megmozdítanánk ezt a pénzt" - mondta Matolcsy György.
A jegybank elnöke nem számszerűsítette, de ezen a 20 ezer milliárdos vagyonon 15 százalékos éves infláció mellett 3 ezer milliárd forintos vesztesége keletkezik a lakosságnak - ennyit visz el a pénzromlás.
De egyszerűbb úgy számolni, hogy minden otthon és bankban tartott egymillió forinton 150 ezer forint az éves inflációs veszteség.
Surányi György korábbi jegybank elnök szerint Matolcsy szavait az „utca embere” és némely politikus alaposan félreértette. A Portfolio.hu-n megjelent elemzésében a közgazdász kifejti: nem arról van szó, hogy bárki el akarná venni az emberek kezében, zsebében, bankszámláján lévő pénzügyi megtakarítását. Ugyanakkor amit Matolcsy György a pénz megmozdításáról mond, az a belső értékkel nem bíró pénz természetének félreértése. Valójában új kormányprogramok indítását javasolja, és keresi hozzá a lehetséges finanszírozási forrásokat, ám ez azért problémás, mert ezek növelnék a pénzköltést, és így az inflációt is - hívta fel a figyelmet Surányi György.
A fentiek persze makrogazdasági megfontolások, a lakosság számára továbbra is az a kérdés, hogy mit tegyenek a félretett pénzükkel, hiszen a bankok még a lekötött betétre sem fizetnek érdemi kamatot. Egy-két kisebb bank hajlandó ugyan az egy évre lekötött betétre 10 százalékos kamatot fizetni - ami még így is messze az éves infláció alatt marad -, a nagy bankokra többsége azonban általában 0 százalékot fizet. Ennek oka, hogy a bankrendszer "úszik" a pénzben, új forrásokra nincs szüksége, a jelenlegi kamatok mellett ráadásul nem tud hitelezni sem. A lakosság számára így maradnak a már említett államkötvények, esetleg a befektetési alapok, azok közül is jelenleg az (állam)kötvényalapok a biztosak: ezeknél pozitív reálhozamra ugyan nem számíthat a befektető, de - alacsony kockázatok mellett - még itt éri a legkisebb veszteség. A befektetési szakemberek szerint a recesszió elején még korai lenne akár részvényekbe, akár részvényalapokba fektetni, ezen a jövő év közepe táján érdemes elgondolkodni.
Euró vagy forint?
Nagy kérdés, hogy a forint jelenlegi leértékelődése mellett érdemes-e dollár vagy euró alapú befektetéseket keresni, vagy akár euró alapú állampapírt venni. Idén a forint az euróval szemben 13 százalékkal értékelődött le, vagyis az idén jól járt, aki a forint ellen spekulált. Az elemzők többsége szerint ugyanakkor 2023 a forint éve lehet. Arra számítanak, hogy kiárazódnak a magyar gazdaságot övező kockázatok (uniós pénzek, energiaszámlák), ezért a forint erősödése a valószínűbb. A forint további leértékelődésének esélye a jelenlegi irányadó jegybanki kamatok mellett kevésbé valószínű.
